Éppen ma két éves a blogom!
Emlékszem a kezdetekre, irigykedve olvasgattam mások blogjait. Aztán az ünnep másnapján rájöttem, pofon egyszerű blogot csinálni. És ma már arra is rájöttem néha milyen nehéz blogot írni. Ennyi idő után olvasni másokét sokkal szórakoztatóbb. Persze mások is inkább másokét olvasnák, de az utóbbi időben mindenki lustálkodik, vagy egyszerűen már nem élvezi a bloggolást. Alkotni és írogatni teljesen más dolog.
Néha félünk a csípős megjegyzésektől, vagy egyszerűen nem bízunk magunkban. Én általában egyszerűen lusta vagyok bejelentkezni.
Ha most fordul meg valaki fejében, hogy blogot teremt egy megjegyzés: Ne válassz hosszú bejelentkezési nevet és jelszót, mert utálni fogod beírni! Ja, hogy meg is tudná jegyezni a gép az egész cuccot! Hát, nem ajánlom. Így veszett el email címem, mert csak a gép tudta már a bejelentkezést, de az meg egyszer csak úgyis elromlik!
Jaj, de jó szó fosásom van!
Nem baj talán nemcsak én szórakozom
mesemaratonokon. Remélem nem haragszol a megjegyzésért. Bár volt már pár blog akiket szintén élvezettel olvastam, de valami barom állatok miatt (ha jól emlékszem) a nyilvánosságot kizárták az olvasásból. Bár, volt hogy kaptam meghívót, és ennek ellenére x idő után eltűnt, megszűnt, vagy csak engem tiltottak ki az olvasásból.
Vannak akik ilyeszgetnek, hogy most aztán már elég, és beszüntetik az olvasgatni valót. De szerencsére általában meggondolják magukat.
Sok blogot olvasok, akikben erős az Isten hit. Én ennek is örülök, bár néha elcsodálkozom, nem is tudom miért. Talán mert sok bennük az erő a hit miatt. Talán mert én két gyerektől is megőrültem ők meg kétszer ennyit is boldogan vállalnak és időt is pazarolnak rám, hogy elolvassanak és kedves bejegyzéseket hagyjanak: pl
Dóra. Aztán a saját három mellé egyet még örökbe is fogadnak pl
Elina, aki két nyelven is ír egyszerre. Látom alkotásaikat, örömeiket a nehézségekről is örömmel írnak. Ez példamutató a mai világban.
Azért nem is mertem nyavalyogni, hogy több mint egy hónapig haldokoltam. Na jó ez túlzás, de majd megőrültem a fájdalomtól, ami az orvos szerint a "huzattól" volt. Aztán hun vót huzat, meg klíma kisanyám? Na mindegy, lényeg a lényeg, valószínű meg vannak az ízületeim, mind az összes éreztem őket. Éjjel -nappal. Most már jobb kész elmúlt, vagyis már csak kicsit fájik néha.
Ja, igen és mennyi barátot szereztem. Legfőképpen
Lilangot. Vele elég sűrűn találkozgatunk. Részese lehettem egy kis életke növekedésének és most már felnövésének. Hát, ha így fut az idő mint a kiccsaj akkor lassan lagzira készülünk:)
Vannak hiányosságaim főleg
Lonci felé, neki még a húsvéti ajándékkal is tartozom. Ezer bocsánat.
Nagy felelősség ez a blogolás. Ha nem vagy elég kitartó kedves leendő bloggoló, akkor elég ciki a sok tartozás miatti mentegetőzés! Hát ez van! Én egy kicsit lustácska vagyok. Meg imádom sajnálni magam. Tudom nincs miért, de olyan jól esik:)
Sok kedves megjegyzést tesz még pl.
Laucica is. Ő egy kis világ utazó és imádom a képeit, mert nemcsak a kiváló alkotásait mutatja be, hanem a fél világot is.
Hiányzol
Évi! Már olyan régen láttalak és beszéltem veled! Örülök, hogy ilyen kiválóan megtanultál horgolni. Úgy látom neked csak egy kis unszolás hiányzik:)
Na most jó kis csapdába léptem, ,ár jól elfáradtam a kopogtatásban, és még jó pár embert fel kéne sorolnom. Lehet folytatnom kell a bejegyzést egy másik alkalommal.
Pussz mindenkinek akik szeretettel olvasták soraimat!
Gyermek pulcsija halad.
Babáim pulcsiban, szemtelenül kopaszon:)
Elizáé!
Tengerre!
Hófehér, szőrmókkal díszítve.
Jobboldali bogyós egy egész hétig készült!
Ez még friss, fél ujja hiányzik!
Gombok felvarrva. Slussz, majd folytatom szegénykémet, ha már a kezem megunta a kötést.
A "becsavarodás" a kötésre vonatkozik. Belebolondultam a csavart mintába. 
Még mindig kopasz és arctalan jószágokat gyártok. Valami helyes kis kötény ruhában gondolkodok, csipke bugyogóval. 
A hosszú kardigán kolleganőm pulcsija ihlette. 
Látszik valami a csavart mintából?
Becsavarodott boleró.
Lidl-is bevásárlások.
Nyakbavaló izé lesz belőle, pelerin és sál fílingre hajazva. (Egyszer valamikor majdcsak elkészül)
Rácalmási tökfesztiválon vásárolt szappanokat öltöztettem fel.
A pesti kedvenc szappanos lelőhelyem bezárt. Ott mindig helyes kis vászon anyagba csomagolták őket, én meg jól meghímeztem könyvjelzőnek az összeset.
Még mindig birka gyár. Már rég kiszabtam őket, próbálom egybeterelgetni a nyájat, de egy csomó alkatrész elkóborolt.
Teával festés. Egyszer majd a két tehén is elkészül.
Összedamiloztam a gombjaimat. Laucicának ajánlom az alsó vasutas gombokat. Nemcsak neki vannak kincstári darabjai.
Ez málnakevesről lábú mikulás kiabál nekem, hogy hímezz meg!
