Horgolás

Divat a horgolás. Ezt a teritőt jó 15 évvel (vagy még régebben?) készitettem. Erre az ágyra készült, de én azt szerettem volna, ha lelóg. Természetesen már nem volt az a fonal igy megmaradt ilyennek. Egy ideig egy kisebb ágyon szolgált.
De hogy ne maradjak horgolt takaró nélkül, egy vékonyabb fonalból horgoltam egy ujabb takarót. Csak horgoltam, csak horgoltam.... Aztán kiderült, hogy nagy lett. Asztalteritőnek is nagy lett. Aztán egy nagyon mintás kanapén volt, senki nem mert ráülni, de szép volt. A kanapén nincs mi legyen a sorsa? Végül elajándékoztam. De akinek ajándékoztam, annak meg kicsi lett. Én meg kicsit elkeseredtem, hogy a sok munkám eredménye nem a legjobb helyre került. Aztán kaptam a hirt, hogy dehiszen ez egy divatos teritő és akinek ajándékoztam, most hozzáhorgol két sort és lesz egy szép és tényleg aprólékos kézimunkával készitett teritője. Az ő munkája is benne lesz, tehát ő is büszke lesz rá. Ennek nagyon örülök.
Szóval a divat ládája megtelt és megforditottuk elővettük ami alúl volt. Nincs új a nap alatt!

Ime a másik teritő!

Foltoskodás-nyelvészkedés

Visszatérve az elöző bejegyzésemhez, amit egy orosz előadó tanfolyamához készitettem. Kicsit átböngésztem az internetet, mit irnak róla. Hozzá kell tenni, hogy a neve elég hétköznapi azaz elterjedt, igy sok más foglalkozásúval is találkoztam. De sok riport készült vele, sőt videókon mutatják be tanitásainak részleteit.
De nem ezekről akarok irni, hiszen ha valaki résztvesz a tanfolyamán akkor a tanácsait ugyis meghallgatja.
Mikor forditottam az előadásáról készitett kis szöveget ill. az anyagszükségletet, az elején megakadtam egy szó forditásán. Ez pedig a "szerzői" (avtorszkij) szó. Végül hosszas tanácskozás után úgy forditottam le, hogy "szerzői joggal védett" alkotás. Ezt igy nehéz értelmezni. Ill. lehet, csak talán nincs rá megfelelő szavunk. Vagy van, csak nem használjuk. Talán úgy mondhatnám, hogy egyedi a szerző által kitalált valami. Ez igen gyakran a textiliparban használatos, de más művészeti ágak is használják. Mert úgye egy festményre ráirják a festő nevét, ugyanezt a fotókra is. Kerámiára, bizsukra, textilből készült tárgyakra is ráirják, de nem ez a jellemző. természetesen vannak a nagy divatházak akik úgyebár nagyon őrzik a nevüket. Na de mi legyen azokkal a tehetséges müvészekkel, akik létrehoznak valamit, de hiába irják rá a nevüket, nem aszerint fogják keresni. A "szerzői" alkotás azt jelenti, hogy megfelelő intézménynél bejelenti az egyedi termék létesitését és ha engedélyt kap, akkor természetesen drágábban tudja árusitani bárhol. A szabadalom szó erre valahogy nem alkalmas. Ilyenkor a forditónak igen nehéz a helyzete, hogy mégiscsak átadja azt a fogalmat amit esetleg akinek átakarja adni, nem ismerik. Ezek a művek (mondom ez több művészeti ágban lehet) olyan egyedi jeleket képvisel, amelyekről meg lehet ismerni. Le lehet másolni, de természetesen akkor már nem lehet a szerző jelét használni. Akik pedig tanitják a készitését, azok tisztában vannak azzal, hogy két mű még ugyanazok kézből kikerülve sem lesz ugyanolyan. Amiért pedig tanitják, az azért van, mert szeretnék, ha elterjedne és másoknak is tetszene. Az igazi művész át akarja adni a tudását, hiszen ezzel is terjeszti a szépre vágyakozást.

Foltoskodás

Ez a bejegyzés (post) nem akar a reklám helye lenni, de mégis az. Sokan ismernek a foltos világból (na nem mint egy nagy kiállitó és pályázó tipust, én inkább szervező, információs téren vagyok erősebb)és azt is tudják, hogy tavaly a Közgyűlésen a Céh vezetőségébe választottak, ami nagy megtiszteltetés, de ugyanakkor felelősség is. Mert pl. milyen tanfolyamokat ajánljunk Neketek? Mi az ami mindenkinek tetszik? Mi az uj és mit kell még elsajátitani? Tanulni mindig lehet és kell is. Ha visszanézek internetes foltos tevékenységemre, azok fölött a dolgok fölött amit úgy jó 10 éve gyüjtöttük a szabásmintáit a leirásokat, mennyi uj dolog keletkezett. Azért járunk tanfolyamokra, táborokba, hogy mindig tanuljunk ujakat ötletesebbeket stb.
Fel szeretném hivni a figyelmeteket a Határtalanul-on megrendezésre kerülő egyik tanfolyamra. Egy orosz művésznő Kszénia Dmitrieva egy érdekes szoknyavarrást tanit, de beavat a foltos öltözék készitésébe, mi az amit utcai hétköznapi viseletnek el lehet fogadni, milyen szinösszeállitások a javasoltak, mit lehet a maradékból csinálni.
Ma a postára menet láttam egy hölgyet. Direkt hölgyet irok, a kora olyan kortalan volt. Hosszú szoknyában volt, kicsit foltos technikával, de nagyon elegáns. Én is nadrág párti vagyok, mint a többség (20-30 évvel ezelőtt el se tudtam volna képzelni!) de megfogott a hosszú szoknya ami nőiessé tette a hölgyet és szerintem mindannyian szeretünk nőies nők lenni.
Az érdekessége a tanfolyamnak, hogy Kszénia csinos és magán mutatja be ruháit. Természetesen vannak bemutatói ahol manöknek viselik a ruháit, de ő a végén mikor megjelenik, szintén saját modellt (saját maga varrta) visel.
Egy pár képet bemutatok kedvcsinálónak.
Azért merem ezt a kis reklámot megengedni, mivel tavaly egy szintén orosz foltos tanfolyamot tartott virágok készitéséről és sikere volt. Nagyon meghatódott, mikor egy a tanfolyamán résztvevő munkájának a képét elküldtem neki. Ezenkivül a nyaklánc készitését is bemutatta, amit már sokan viselnek és szeretnek.
Jöjjenek a képek, amikhez nem adok kommentárt, mert magukért beszélnek.

Miért nem pályázok?

Ildi (Katafa) tette fel blogjában a kérdést. Mivel ez a kérdés engem is érdekel, megpróbálok itt válaszolni, nemcsak neki, hanem magamnak is.
Röviden: nem szeretném a foltos önbizalmamat elvesziteni. Hosszabban: nem olyan foltos körökben tevékenykedtem, ahol ezt a szándékomat támogatták volna. Magyarul eléggé egyedül csináltam magamtól amit tudtam. Késöbb csatlakoztam ugyan egy csoporthoz, de mire elkezdtem volna komolyabban dolgozni, elmentem hosszabb időre más országba dolgozni. Akkor maradt nekem az internet. Sokat tanultam ott, barátkoztam, egészen más volt a fórum légköre. Részt vettem egy körvarrásban, nagy csalódás volt számomra, hogy a végén abbamaradt, azaz senki nem tudja megmondani, hol vannak a közel egy évig készitett blokkok. Az egy jó lecke volt számomra. Láttam, hogy mások hogyan dolgoznak. Bizony volt olyan blokk amit én is kétszer háromszor csináltam, mivel nem akartam rosszabb lenni másnál. Szóval jó lecke volt. Szerintem ha valaki egy jó csoportban van, ahol évente van kiállitás, ezzel szinte mindenki rákényszeriti a másikat, hogy csináljon valamit. Az ott feltett dolgok alapján aztán mindenki maga eldöntheti, hogy hol van a helye. Ezt gondolom mindenki érzi magában. Ez alapján -ha egy kis támogatást, azaz ösztökélést kap- igenis elmegy pályázni. De sokszor rossz tapasztalatok miatt nem pályázik. Erre lehet azt mondani, hogy a kritikát el kell fogadni. Ez igaz, de a kritikát lehet úgy mondani, hogy abból az illető tanul. Tudomásul kell venni, hogy ez hobbi és többen nem a legfiatalabbak,és nekik bizony rosszul esik bármilyen kritika. Sokan ezért nem pályáznak. Hogyan lehet mégis rávenni valakit, hogy pályázzon? Ez nem egy egyszerű kérdés. Sajnos a zsűri (legyen bármilyen zsűri!) elég szubjektiv. Többeknek a munkája magán hordozza a kézjegyét. Sajnos ez is belejátszik a döntésbe. Igy aztán a szubjektivitás is szerepet kaphat. Talán ha minden munka ki van állitva (volt rá példa, hogy nem állitották ki!) az is segitség a pályázónak. A legnagyobb segitség pedig, ha irásban kap egy véleményt, ami nem sérti az érzelmeit, de pl. leirja, hogy a műve nagyon szép, de a méreteit nem tartotta be ezért nem vehették figyelembe, vagy a témát jól fogta meg, de a kivitelezés. Persze véleményt akármilyent is irnak, ha a lényege az, hogy nem jó a mű, az mindenképpen rosszul esik. Szóval nem könnyű a helyzet.
Tény, hogy valaki a munkahelyén stresszes környezetben dolgozik, kikapcsolódásként varr valamit. Veszi a bátorságot és pályázik. Erre vagy nem kap semmilyen választ, vagy rosszabb esetben ki sem állitják a munkáját. Ettől elmegy a kedve.
Szóval én nem fogok pályázni. Vagy mégis, nem tudom.
Ezüstvölgyben sok szép anyagot láttam. Volt ami tetszett, volt ami nem. Tetszett viszont egy olyan kiállitás, ahol egy nagyobb csoport munkái voltak kiállitva. Szépen megvarrva, klasszikus, modern, látszott, hogy kedvenc darabjaikat hozták el. Nekem még a templomi megjelenés is tetszett, mivel abban a környezetben jobban érvényesültek a munkák. Akinek ott voltak a munkái, azok büszkék voltak és valószinű más kiállitásra már témákra is fognak vinni pályázati munkákat.
Talán itt van a megoldás, hogy csoportok kiállitásaira vigye el mindenki a munkáit és ez ad lökést a továbbiakhoz. Aki pedig magányos, hát ott magának kell eldönteni, hogy bevállalja-e a pályázatot.

csak úgy

Ezt ma kaptam, majd várjuk ki!

Hosszú távú időjárás előrejelzés
2010. október és december között


Küszöbön a vénasszonyok nyara

Október hónap kellemesen enyhének ígérkezik. Tizennyolcadikáig napos és enyhe idő várható nappali 25 fokos hőmérséklettel, sőt a hónap első napjaiban a hőmérséklet a 28 fokot is elérheti. Huszadika táján várható egy hűvösebb léghullám betörése, amely megfelezi majd a nappali hőmérsékletet, de néhány nap elmúltával visszatér a kellemesen enyhe idő. A hónap végén lesz egy újabb lehűlés. Esős napok lesznek tizedike valamint huszadika táján
November első napjai az évszakhoz képest melegnek ígérkeznek. Tizedikéig a nappali hőmérséklet 20 fok körüli lesz, ezután várható egy rövid ideig tartó lehűlés, amit egy újbóli néhány napos felmelegedés kísér 22 fokos nappali hőmérséklettel. Az ősz ezután jelzi jövetelét esővel és hajnali fagyokkal. Ilyen hűvös lesz az idő 27-éig, amikor egy rövid ideig tartó felmelegedés várható, de a hónap utolsó napjaira újból lehűl az idő, reggelenkénti fagyokkal.
December hónap változékonynak ígérkezik, a hűvös és az enyhébb napok egymást fogják váltogatni. Tizedike táján várható egy erőteljes lehűlés, amikor már a nappali hőmérséklet is fagypont alatti lesz. Az idei ősz leghidegebb napja15-e táján várható, amikor -5 fokos lesz a nappali hőmérséklet, a hajnali pedig -9 fok. Karácsonyig egy kissé megenyhül az idő. Havazásra számítsunk a hónap első napjaiban, erőteljesebb téli csapadékra pedig 8-20 között.
Az előrejelzést összeállította:
Prof. Dr. Miroslav Starcevic
egyetemi tanár, Belgrád
Boris Bolycsicki módszere alapján
Fordította: Fáy Gábor

Ezüstvölgyben jártam

Ezüstvölgyben jártam és már lassan több mint egy hete itthon vagyok. irni azért nem irtam, mivel sokminden dolog összegyűlt, a fényképeket csak most tudtam előszedni. Sok foltos képet nem kivánok feltenni, hiszen a Picasán úgyis egyre több és szebb kép fog megjelenni.
Jól szervezett élményekben gazdag út volt. A foltvarró kiállitást foltosokkal megnézni külön öröm. Esténként megnéztük egymás dolgait, amiket vettünk és "varrtunk". Persze nem vásárolt mindenki sokat hiszen mindent szerettünk volna, csakhát volt egy kis "határ". Két ismerős képét teszem fel, akik árusitottak.

Hozzáteszem, engedéllyel fényképeztünk.

Örültünk, hogy magyarokat láttunk az árusok között.
Sok képet csináltam, de természetesen nem mind olyan szép. Ami nagyon tetszett, az a kisvárosok, tisztasága virágossága. Sok munka lehet bennük, de a szemnek és a léleknek is nagyon szépek voltak.
Tetszettek a kisvárosban ahol a fő kiállitás volt, de nemcsak ott, hogy az üzletekben ki voltak állitva patchwork művek. Vegyesen.

Ez egy kicsit tükrözödött, de nagyon tetszett.
A XVI. kiállitás fő vendégei Korea és Németország voltak. A Német Foltvarrók 25 éves fennállásukat ünnepelték igy a fő utcai templomban voltak láthatók műveik.

nekem ez a XXV-ös tetszett.
Fő vendég Kaffee Fassett volt. Nagyon szép táskát lehetett kapni, szinte minden második nő ilyen táskával járt. A szerencsések még autogramot is szereztek rá. Volt még egy pink táska azt egy bizonyos ujsággal adták. Ezenkivül a Bernina osztogatott táskát, ha varrtál nála.
A vásár részben első nap annyian voltak mint a szocializmusban egy nagyáruházban amikor valami szép dolgot lehetett kapni. Aztán a tömeg eloszlott. Sokan a választékot akarták felmérni, aztán mentek a kiállitási pontokra. Szóval szép volt, jó volt és gazdag lettem sok-sok élménnyel.
Folytatása következik.

Táborban voltam

(Nem tudom én vagyok béna, vagy a rendszer szórakozik velem, de ha feltöltök egy képet ujabban nem látom csak a kriksz krakszokat. Most az egészre azt irta ki, hogy hibás URL-t kapott. Tehát egymás után feltöltöttem a képeket és bejegyzés alsó részében van hozzá a magyarázat)









Pár éve járok a bajnai táborba. Úgy indult, hogy csak kézi varrással foglalkozunk tehát olyan technikákat amit kézzel lehet csinálni. Mert természetesen vannak olyan blokkok, amit lehet géppel varrni, de kézzel is. Igy pl. az applikációt tanultuk és gyakoroltuk. Aztán természetesen bejöttek olyan dolgok, amiket géppel kell és lehet varrni. Tanitók mindig a résztvevőkből voltak. Ez a gyakorlat bevált és most is jó volt. Egy baj volt, hogy az idő végig esős volt és igy az esti séta elmaradt. Vasárnap mikor hazajöttünk, akkor nagyon szép lett az idő. Nagyon kellemes és aktiv kikapcsolódás volt. Két uj "tag" jött, akik nagyon sok uj dolgot mutattak. Sokat tanultunk tőlük. Volt varrógépjavitás. Mindig jól jön a segitség akiknek egyforma gépük van. Szóval jó volt. Jövőre is szivesen elmegyek.

Házigazdáink akik maguk is sokat varrtak.
Ez a 40 perces táska, amit mehike tanitott és nagy sikere volt.
Ezt a blokkot tanultuk Loncitól, ez a modell a maradékok felhasználását is mutatja.
Ez egy karácsonyi teritő
Ez egy tombola vagy csere (?!) tárgy lesz?
A blogokból tanult diszt ott csináltam meg és mindenkinek tetszett.
Ez az "un." cérnás nyaklánc aminek készitését más fajtájuakkal együtt ott mutattam be, mivel ez nem volt teljesen kész, ott fejeztem be.
Mehike mutatta ennek a pénztárcának a készitését. Én az ottani turkálóban vettem ezt a "katonai" mintás szoknyát amit kézzel tűztem le a minták mentén. Sajnos a ferdepánt fekvarrásban nem voltam nagyon pontos. Nagyon segitőkészek voltak, mivel nem volt vliesem, zippem és ferdepántom, de mindent kaptam!
Szóval jó muka volt!