Rendteremtés

Sok blog foglalkozik a rendcsinálással. Részben szükséges, de divatos téma is. Megvettem KonMari módszeréről a könyvet magyarul. Kicsit szájbarágós, hosszú, de érdekes. Aztán elkezdtem keresgélni a neten és több angol nyelvű videót találtam. A legérdekesebb egy átlag amerikai (brooklini) négytagú család lakásának a rendbetétele volt konmarisan. (sajnos közben törölték).
Most tegyük félre azokat a megjegyzéseket, hogy könnyű nekik, hiszen mennyivel nagyobb a lakásuk milyen sok szép holmijuk van stb. Én inkább azt vettem észre, hogy hiába van nagyobb lakásuk, sok holmijuk, a rend ott sem mindenhol az előnye a háziasszonynak.

Milyen következtetéseket vontam le? Először is Gina (a háziasszony) szinte minden zugát a lakásnak lefényképezte és odaadta Marie-nak. Utána ő többször elment és egy-egy részt igyekeztek rendbe tenni. Sok zsák megtelt míg valahol rend lett. Korábbi blogokban azt olvastam, hogy nincs szó arról, mi lesz a kidobandó dolgokkal. Inkább azt vettem észre, hogy a feleslegtől váljunk meg és ne gyűljön fel. Sok mindent lehet tanulni ezzel a módszerrel, de pl. Magyarországon bizonyos szokások évtizedekig belénk rögzültek. Pl. a pulóvereket, konyharuhákat, ágyneműt mi polcokra tesszük egymásra. (kivasalva!) Tény hogy ez így szebb de az álló elhelyezés praktikusabb. Viszont akkor vagy átlátszó kosarakba, dobozokba kell tenni, vagy komódokba fiókokba rakni.  Régen (a magyar parasztvilágban) a lánynak a ruhái a kelengye ládába volt. Amit nem hordott azt a ruhák tetejére tette. Mikor a láda megtelt, akkor a benne lévő ruhákat megfordították az alsó került felülre és így a divat körforgását is lehetett követni!  

Mindenesetre én igyekszem megfogadni KonMari tanácsait és rendet rakni a lakásban. Kb. 10 évvel ezelőtt a lakásunkat felújítottuk és ki kellett költözni.  A legnehezebb volt a meglévő holmikat dobozolni. Három részre osztottam a dolgokat. A dobozba kerültek azok, amikre szükség lesz. Két nagy fekete zsák volt. Az egyikbe kerültek a kidobandók. (ezeket a lépcsőház egy félreeső részén tároltuk, amíg nem lesz lomtalanítás) A másik zsákba kerültek azok a dolgok, amik használhatók. Ezeket elvittük a Máltai Szeretet szolgálathoz. Akkor még nem volt adománybolt. Azt vettem észre, hogy a Máltai egy nagyobb lakótelep közepén volt és többen hoztak oda holmikat. Talán ez a helyes, hogy a felesleges holmikat adjuk oda azoknak akik még hasznát veszik. 

A legnehezebb feladat a foltvarró holmik között selejtezni ill. rendet csinálni. Na erre kell kitalálni a KonMari módszert. 

Foltoskodás

Tegnap, azaz július 1-én volt a szentendrei Skanzenben a jánossomorjai házban egy kékfestő kiállítás. A kékfestő anyagokat Szirén gyűjtötte össze a szorgalmas foltvarróktól és helyezte el ebben a parasztházban. A rendezvényt a Magyar Foltvarró Céh szervezte.

Ime a felújitott Skanzen bejárata.

A rendezvény megnyitása, a Céh elnöke, Szirén és a Skanzen képviselője

Anna aki a magyarországi foltvarrást és ezen belül a kékfestő anyag használatát elterjesztette, Edittel, aki a képeket készítette én csak kölcsönvettem tőle, mert szebbek mint az általam készített telefonos képek.

Nekem ez a kedvencem a patchwork és a himzés keveréke

Az ágyon a hires Dear Jean, amit egy falon jobban szemre tudtunk volna venni, de így is nagyon szép.

Ez a másik ágyon elhelyezett terítő.

A sarokban az asztal és a szekrény kékfestő teritővel és öltözékek

Az ablakokon a kézi szövésű függönyök subrika díszítéssel.

Az épület másik részében a textil készítésről rövid tájékoztató és egy szövőszék volt látható. 

Érdekes volt a kiállitás, a megnyitó és a szobák megtekintése után a szaletliben menta és bodzaszörppel kináltak, valamint pogácsával. 

Végezetül nem a kiállításhoz tennék  egy megjegyzést. Régen kb. 5 éve voltunk a Skanzenben, előtte szinte évente mentünk, fiaimnak sok mindent megmutattunk, amit csak itt tudtak megismerni. Gyerekkorunkban férjemmel abban a szerencsében volt részünk, hogy faluhelyen nyaraltunk és  hasonló házakat láthattunk ill. lakhattunk benne. Jó volt minden évben kilátogatni és később nem okozott gondot külföldi vendégeket kalauzolni és mesélni a látottakról. Most autóval mentünk és tudtuk, hogy valahol Szentendre közepén balra kell fordulnunk. Az interneten megnéztem az utca nevét, ahol a Skanzen található. Sajnos kis térképet magáról a Skanzenről nem találtam. Nagyon kellett nézegetni a kiirásokat, amelyeknek a többsége valamilyen céget jelzett, majd kisebb betűkkel, de megtaláltuk a Skanzen kiirást. Utána csak mentünk, majd Szentendre vége volt és csak az utat láttuk. Távolban látszódott egy épület, gondoltuk ez lesz az. Végül ott is láttunk egy kiirást. Persze ezek a táblák olyan kisméretűek voltak, hogy könnyen eltévedhetett bárki. Újdonság, hogy egy sorompó várt, ahol a jegyet leszakítva azon azt olvastuk, hogy egy óra ingyenes a többit a pénztárba kell befizetni. Egy alacsonyabb épület volt oldalán a bezárt pénztárakkal. Az ajtón egy behajtani tilos tábla. Valakit beengedtek mi megkérdeztük hol van a bejárat. Hosszas rákérdezésre megmondta a hölgy, hogy a fenti sárga házban. (gondolom nem mi voltunk az elsők, akik ezt kérdeztük!) A sárga épületet (szerintem vajszínű volt!) több lépcsőn értük el. Igazán tehettek volna egy nagyobb táblát, hogy bejárat! A pénztárba egy hölgy a nevek elhangzása után beengedett. Vele szemben volt az információ, ami akkor üres volt. Egy szimpatikus vasutastól kértünk felvilágosítást, hogy találunk el a kiállítás helyszínére. Nagyon kedvesen és részletesen elmagyarázta és eljutottunk a kiállítás helyszínére. A ház bejáratánál felírás mutatta, hogy itt van a foltvarró kiállítás. Igaz az ajtó be volt hajtva így csak a szemfülesek láthatják. Kifelé menetkor egy ismerős házaspárral mentünk, mivel a kocsinkból valamit átakartunk tenni az övékébe. Közöltük, hogy nekünk még fizetnünk kell. Erre mondták, hogy nem pecsételték le a parkolócédulánkat? Ugyanis az ingyenes bejutáshoz ez is járt. Férjem elment a pénztárhoz, ahol a jegyet kaptuk, ők átirányítottak az információhoz, aki felírta a cédula számát, majd a kedves vasutas megmutatta, melyik pénztárhoz menjünk, ahol lenullázzák a jegyünket. Az ismerősünk kocsijára nem nyílt meg a sorompó. Szerencsére akkor jött be egy ott dolgozó kocsijával és elküldte a vezetőt, hogy a parkolójegyet vigye a pénztárhoz, ahol lenullázzák a jegyét. Nekünk sikerült a sorompó felemelés. Ezek a dolgok mind apróságnak tűnnek, de kis odafigyeléssel elkerülhető. Pl. az épülethez egy nagyobb nyílt a virágok előtt mutathatná a bejáratot. Az információnál lehetett kapni kis információs anyagot (mikor ott voltunk akkor éppen elfogyott) ezt pl. a honlapon lehetne letölthető formába feltenni. A szentendrei információs táblákról nem beszélek. A honlapon több információ lehetne az elérhetőségről. Pl. a HÉV végállomásától milyen busszal lehet odamenni, annak a menetrendjét stb. Hiába írtam le mindezt? Nem, mert remélem ha legközelebb megyünk, akkor ilyen gondokkal nem találkozunk. Időközben alaposabban átnéztem a Skanzen honlapját és megtaláltam a busz menetrendet és a skanzen térképét. Igaz nem az amit az információnál osztogatnak. A honlapot a Skanzen jegyárak címszó alatt találtam, ahol aztán ott volt az elérhetőség. Később rájöttem, hogy magát a skanzent kibővítették ezért találtunk meg dolgokat nehezebben, hiszen korábban a bejárat után szinte a faluban éreztük magunkat.  Igy pedig szinte a falu szélén voltunk.

Foltoskodás

Alcímként azt is adhatnám, hogy Tihanyban táboroztam. A Facebookon elég sok mindent lehetett olvasni róla és a Tűzikék csoport -akik szervezték- blogján is lehet olvasni róla. 

Jól éreztem magam, a szervezés az idő, a társaság nagyon jó volt. Nem részletezem, másutt megtettem. A táborozás egyik fénypontja a tombola. Mindenki vitt egy valamit (maga által készitett darabot) ezeket két polcon mindenki láthatta. A kiosztáson aztán mindenki vagy a kinézett darabot kapta, vagy mást, de szerintem mindenki jól járt, mert mind szépen megvarrt értékes foltvarrott termék volt. 

Én ezt a neszesszert varrtam. Mivel nincs nagyobb logom, ezért a táska belsejébe egy korábban vásárolt szalagból kivágott részt varrtam. A kistáska előtt lenvászonból készitett moboltartó, amit pink szinű fonallal kézzel tűztem le. 

Én nagyon szép ajándékot kaptam, a levendula nevében

A háttér egy lenvászon alapra részben festett, részben himzett levendula és alatta kövek behorgolva. Mindez egy képkeretbe foglalva. Férjem csak balatoni kecskekörmöknek nevezi. Különben ott létünk alatt majdnem mindenki horgolt egy-egy követ más és más mintával. Ez szép emlék marad!

Foltoskodás

Korábban ígértem, hogy az elmúlt időben készített foltos dolgaimat felteszem. Ha nem is mindent sikerült lefényképezni -mielőtt elajándékoztam volna - azért megvannak még a fényképek. Varrok szerencsére és vannak ötleteim, de a fényképezéssel mindig bajban vagyok.
Az ötleteket honnan szerzem? Természetesen az internetről, de ez csak ötlet, aztán valahogy mindig átalakul. A csoportba kell valamit vinni, várják, gyorsan kitalálok valamit. Vagy bejön, vagy nem. Rendszeresen nézegetem a Pinterestet és onnan kapom a legtöbb inspirációt.
Sokan látták több helyen (főleg az eljegyzési gyűrű mintájával) az alábbi neszesszert.

Én egy lepedőre varrtam crazy technikával a pólember köré a maradék anyagaimat, amiket aztán letűztem csak úgy és ferde pánttal beszegtem. Természetesen csak az egyik oldalát varrtam géppel a másikat kézzel.

Ime ilyen lett. Mikor kézzel összevarrtam a három részt a csúcsnál nem lett olyan szép, igy oda egy egy disz gombot varrtam. Igen tágas jól használható darab lett.

Nagyon megtetszettek a hajtogatós technikával készített kisebb nagyobb tartók. Többet készítettem belőlük. Itt egy szemüvegtartó van (a fekete mintás) aminek az elején egy kis zseb is van a tollnak. Eredetileg egy mobiltartónak alkalmas és a zsebbe lehet tenni a zenehallgatáshoz szükséges zsinórt. Ezt a tartót már felfejtettem, ezen nézem meg ha újabbat akarok varrni. A mellette lévő mobil tartó lett. Tépőzárral záródik. A mágneszárat azért nem akartam bele tenni, mivel erősen zárom és az nem tesz jót a telefonnak. Tudom, hogy van könnyű zár is, de egyenlőre azt használom ami itthon van és azok erősek. Varrtam egy ilyen tartót a napszemüvegnek és a zsebet hátulra tettem, abban van a zsebkendő.

Ez az alúl felül zippes neszi, felül két rekesszel alúl eggyel. Régen tanultam Bajnán és elfelejtettem. Sikerült ujra megtanulni és többeknek megtanitani. Kettőt csináltam, már nincsenek nálam. Kell még varrni egy szebbet. A zippzár bevarrás kicsit más módszerrel történik és igen gyors, egyszerű.

A hajtogatással és a boro technikával egy időben varrtam ezt a tablet tartót. Tépőzárral záródik. Eddig nagyon jól bevált. A technikát megszerettem.

Ez a boro, vagy kantha technika, amit nagyon megszerettem és többeket sikerült megfertőznöm. Ez egy nagyobbnak a része, azóta már több darabot készítettem. A boro kék alapon fehérrel készül. Azzal a technikával egy mug rug-ot varrok még be kell fejeznem.

Ezzel a technikával készült a mobiltartóm (időközben kicseréltem a mobilomat és a régi tartó kicsi lett) Tudom, hogy a fémrésznek saroktól sarokig kellene érni, de van benn egy kis ceruza és így kitölti. Igen kényelmes.

Csak úgy!

Sajnos amit nem tudok még, hogyan valósítsam meg azt, hogy írok pár sort aztán jön egy mondat, pl.olvasd tovább. Így nem lenne hosszú a szövegem első ránézésre. 

Alcímként adhatnám, hogy bolt lista.

2010-ben a MFC honlapjára készítettem egy boltlistát, foltvarró szempontból. Azóta eltelt közel 6 év fel kellene újítani. Ígéretet tettem, hogy megcsinálom. Nem csináltam még meg. Miért? Magyarázkodni persze lehet, de betegségek, haláleset, sok-sok vidéki utazás, majd számítógép elromlás miatt, amikre nem számítottam, nem tudtam vele foglalkozni. A másik ok, ami miatt pár hónapja gondolkodom és próbálkozom, hogy ez nemcsak számítógépes munka. 

Hadd magyarázzam meg. Ahol lakom három kerület találkozik (I.II. és XII.kerület) abban a körben ahol járok (általában nem gépkocsival) 6 üzlet van amelyeknek a forgalmát lehetőségem van figyelni. Ezek közül csak egynek van FB oldala, a többinél (nem mindegyiknél) még kártyával sem lehet fizetni. De ettől függetlenül némelyik igen szépen fejlődik és egyre több újabb terméket találok bennük. Találtam egy honlapot amin egy igen érdekes boltot találtam. Véletlenül aznap beszéltem valakivel, akitől megkérdeztem, milyen jó kis üzlet van nálatok. Erre azt válaszolta, hogy be van deszkázva, szerinte bezárnak. Ebből jött az ötlet, hogy a listára felvett boltokat személyesen kellene leellenőrizni, de ez még nem biztos, hogy ez a bolt fél-egy év múlva is meglesz. 

Elővettem a listámat, Gina listáját, kékfestő anyagokból Piroska listáját, az elmúlt három hónap alatt a fészbukról kiirt listákat és ezzel próbálom a listát aktualizálni. Gondom a vidéki boltokkal van hiszen sok boltnak nincs honlapja, de virágzó forgalma van. Tehát telefonálni kell, e-mail-eket írni ismerősöknek és ez alapján összeállítani a listát. Ez eddig magyarázkodás volt, de remélem érthető!

Tegnap Újpesten jártam. Egy foltos társamtól kaptam egy címet ahol vékony cipzárt vehetek olcsón méterben. Eredetileg csak a Váci útra akartam menni a Turbina utcába egy eszköz megjavításáért. Átvettem és lementem a metróba, csak a második megállónál jöttem rá, hogy bizony rossz irányba szálltam fel. Na akkor megnézem azokat a cipzárakat. Tudtam, hogy a végállomástól csak egy megálló busszal, de azt nem hogy melyikkel. A metrónak több kijárata van. Természetesen én a rosszabbikon jöttem ki. Többeket megkérdeztem, végül az ötödik asszony mondta, hogy a 220-as busszal tudom megközelíteni a Kiss Ernő utcát. A buszról leszállva több lehetőség volt merre menjek, de rákérdezésre végül megtaláltam a 2-es számot ahol az engem érdeklő Kft. található. Na ez a kettes szám olyan hosszú volt és sehol semmi hasonló kiírás. Végül felhívtam telefonon ahol nagyon csodálkoztak, hogy nem találom őket. Végül megmondta a varázsszót, hogy keressem a sorompót. Megtaláltam ami egy nagy udvar előtt volt ott kaptam útbaigazítást. A falra kiírva a kft. neve, ahogy bementem világosan (szőke nősen) cipzár nyíllal. Hoztam egy névjegyet, de arra -szerintem- térképet is kellene rajzolni. Mint kiderült sokan látogatják. Főleg a táborba járok. Ilyen típusú "üzletek" természetesen nincsenek nagy számban, de érdemes személyesen felkeresni. Mellesleg a szivárvány színeiben sikerült neszesszereimhez megvenni a keskenyebb cipzárakat. Még hátra vannak a közbélés anyagok részbeni felkutatása. 

Tehát a boltlista aktualizálása folyamatba van és el is fog készülni.

Meg kell jegyezni, hogy nagyon sok üzlet nem tekinti fontosnak, hogy naprakész honlapot működtessen. Ez bizonyára anyagi okokból van, de aki rájött, hogy milyen sok segítséget tud nyújtani, annak többszörösen visszajön. Viszont sok üzlet webshopként nyit, szép honlapja van, de mégse jön be, ezért hamarosan bezár. Tapasztalatból tudom, hogy csak azt a webshopot lehet komolyan venni, ahol megtalálható a tulajdonos neve és címe. Amennyiben ez hiányzik, akkor kellemetlen csalódások érhetnek!. 

Csak úgy!

Egy rövid bejegyzés. Tegnap internetet kapcsoltam be és közölte, hogy nincs kapcsolat. Elkeserített, de el kellett mennem. Ma reggel első dolgom volt, hogy bekapcsolom, a helyzet változatlan. A telefonomon volt internet. Készülék (amin az internet is bejön) kikapcsol-bekapcsol, internet semmi. Végül a rég leszerelt ADSL-hez kapcsolódtam hogy megnézzem a bejövő postámat. Aztán vissza a WIFI részhez. (ez két szobában van) néztem jobbra balra minden lehetséges jelszót minden lehetséges helyre beírtam, mindent végigcsináltam, semmi. Felhívtam a Telekomot, ahol közölték, hogy az internet elérésemben rövid leállás lehet mivel hálózati szerelések vannak. De az én kerületemet nem mondták.   Újra gép áramtalanítva, kikapcsolva majd újból bekapcsolva. A bekapcsolással gond volt, már azt hittem, hogy vihetem a szervizbe, de bekapcsolt. Alul kis jelként (ami eddig nem szokott megjelenni) piros felkiáltó jel. Elolvastam, felírtam ami szerintem rám érvényes. Végigcsináltam (volt ami nem úgy volt írva!) így többszöri próbálkozással végül megcsináltam amit leírtak. Kicsit megijedtek, mert annyi változat volt, hogy ez egy kicsit sok volt. Na ezután bekapcsoltam az internetet és bejött! Szóval mégiscsak megcsináltam! Ez nagyon feldobott. Ha ma kellene kezdenem, biztos, hogy informatikus lennék! Ezt már korábban is elhatároztam. Mikor az első számítógépemen dolgoztam a kollégáim azt nézték, hogy kínlódok, de megcsináltam (akkor még nagyon kevés számítógép volt!). Az informatikusok annyira elfoglaltak voltak, hogy segítséget ritkán lehetett kérni tőlük.  Az igazi megpróbáltatás akkor jött, amikor itthon voltam egyedül a gépemmel. Sokat tanultam, még többet azért nem, hiszen a foltvarrás elvitte az időmet. Az tény, hogy valamennyire kell értenünk a géphez, hiszen manapság egyre gyakrabban halljuk azt a mondatot, hogy nézze meg a www. oldalon.  

Foltoskodás

Ma egy Közös Varráson voltam Tatabányán. Szeretem ezt az eseményt és ha módom van mindig elmegyek. Kedves a társaság, sokan vannak és az árusok is. Körbe lehet nézni kinél mi kapható, milyen újdonságokat mutatnak nekünk. Vettem tombolajegyet, mert korábban mindig valami jópofa dolgot sikerült nyernem. Aztán volt olyan év is, amikor nem tetszettek a kitett nyereménytárgyak, de megint visszatértek a folt-varrott dolgokhoz.

A bejáratnál ez a baba köszöntötte a látogatókat. Sokan a babával együtt fényképezkedtek, hiszen ember nagyságú volt.

A falon azok az ajtódiszek voltak, amelyből egy pld-t mi is megkaptunk a csomagunkban. Egy nemezből készitett rózsa volt benne, aminek a készitése leirva is mellékelve volt, de Andi mindenkinek megmutatta.

Ime így nézett kis a rózsa. Érdekesség, hogy a tombolán egy szépen összeállított diszt nyertem.

Ez egy különleges ajtódisz volt.

A teremben a plafonról ilyen textil lampionok függtek.

A tombolatárgyak egy része Ezek közül ez a körből készitett táska volt nagyon érdekes (összesen 270 db. volt)

A tombola kiosztása nagy munka volt a vezető Andinak és segítőinek is, de mindenki nyugodtam végigülte. A közönség csak akkor ült a helyén, amikor a tombola kihirdetése volt.

Az emeleten kiállítások voltak. a nagy teremben kevesebb nagyméretű takaró volt igy jobban lehetett őket szemlélni. Sajnos az emeleti kiállítások közül a legszomorúbb Csendes Magdi kiállítása volt. Nemrégen hagyott itt minket és bizony sokan emlékeznek rá jó szívvel. Nagyon megható volt. 

Összességében azt mondhatom, hogy a találkozó jó volt, a házigazdák sokat dolgoztak  a foltos ismerősök megint egymásra találtak sokmindent megbeszéltek és hasznos élményekkel mentek haza. Jövőre a csoport ünnepli a 10 éves évfordulóját hogy együtt vannak, ezért kértek mindenkit, hogy vigyen egy marék gombot. Mi csak azt mondhatjuk, hogy jövőre Veletek ugyanitt!

Meg szeretném köszönni annak a kedves foltos társnőnek, aki a fészbukra feltette a képeket. Kicseréltem egy párat, mivel az én képeim nem voltak olyan jók.