Kate

Szerdán (24-én) megjött az új szobatársam és haza is ment. Nagyon cuki lányka, a koreai neve Jeong EonJeong, az angol neve pedig Kate (mert mindenkinek muszáj legyen valami elcsépelt angol neve IS XD). Maga a leányzó teljesen koreai, szóval itt született és itt is élt mindig, viszont azért valamennyire tud angolul. Kicsit kevésbé, mint Kanako, de azért megértjük egymást. Kíváncsi voltam rá, hogy ehte koreai létére hogy került össze külföldivel, mármint velem, mire elmagyarázta, hogy ő direkt kérte a titkárságon, hogy fehér emberrel rakják össze, mert a jövő félévet amerikában fogja tölteni és szeretne egy kicsit edződni a nyugati kultúrához meg gyakorolni az angolt. Namost, Kanako tajvani lánnyal került össze, el tudom képzelni, hogy a tajvani lány meg japánul akar tanulni. XDXD Nade visszatérve Kate-re, legnagyobb előnye, hogy koreai létére nem szereti a légkoncicionálót!!!!!!! Ez nekem akkora örömhír, hogy mindjárt kiugrom a bugyogomból!!! :-DDDD Arra számítottam, hogy egész nyáron élet-halál harcot fogunk vívni, és kakasviadal módjára öljük majd egymást, hogy ő be akarja kapcsolni a légkondit, én meg ki, és ez így fog menni. De hálistennek nem! A másik dolog, hogy Kate nem jár semmiféle nyári tanfolyamra, hanem csupán kényelmi szempontokból lakik majd nyáron a koliban, szóval nem fog örökké itt tartózkodni. Van Puszán környékén egy olyan település, hogy Gimhae, ott szállnak le a repülők is, amik hivatalosan Puszánba jönnek, és Kate ott lakik. Namost, lesz neki egy nagyon-nehéz szörnyűséges vizsgája egy hónap múlva (július 27-én), amire sokat kell tanulnia, és itt Koreában nem az dívik, hogy a diák otthon tanul, hanem könyvtárban vagy tanulószobában. És mivel Gimhae-ből a suli könyvtárába nehéz lenne naponta bejárni (vagy ha nem is naponta, de gyakran), ezért ő úgy döntött, hogy kollégista lesz nyáron is. Nem olyan olcsó a koli, sőt kifejezetten baromi drága (50.000 ft havonta), szóval gondolom anyuciéknek van mit a tejbe aprítani, hogy csak úgy befizetnek neki kolira nyárra, mikor nem is lakik olyan messze (egy óra busszal), dehát az ő dolguk, nekem ez csak jó. :-)) Én úgy vélem, hogy hetente egyszer-kétszer-párszor itt alszik, de amúgy gyakran hazamegy. Mint például most is, mert épphogy csak lepakolt szerdán és beszéltünk egy órát, már ment is haza és csak vasárnap vagy hétfőn jön vissza. Tehát addig én vagyok a szoba mindenható úrnője!!!!!!!!!!! o.@ :D:D:D

Múlt pénteken (19-én) azt el is felejtettem mesélni, hogy Kanakoval szeretünk volna elmenni úszodába, és én ennek érdekében be is szereztem egyrészes fürdőruhát és úszósapkát. Azonban sajnos az úszodában közölték, hogy csak délután egytől lehet szabadon látogatni, mert addig úszótanfolyam van. Hát mi a jó ég!!! Csak reggel 10 volt, gondoltuk 3 órát már csak nem várunk amíg megtanítják az ajummákat kutyaúszni, felkerekedtünk hát és elbuszoztunk SongDo Beach-re, az az a tengerpart, ahol Éva is lakott. Déli 12-kor pont kedvemre valóan sütött a nap, volt vagy 40 fok, jó ropogósra is sültünk. Itt Puszánban azt hiszem, nem lesz probléma négerbarnára napozni magamat a nyáron, legalább megspórolom a szoli költséget, de mondjuk ha ezt előre tudtam volna, hogy nem úszoda lesz, hanem strand, akkor 2-részes fürdőruhát vettem volna. Na mindegy, majd beszerzek olyat is, ez alap. :-)) Napozás után lesétáltunk a tengertarton egészen az Amnak Parkig, ahol van egy kis halásztanya, és finom Kimpapot készített nekünk a nagyika a helyi étkezdében. Olyan aranyos volt. :-)



XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Múlt szombaton (20-án) volt Makun születésnapja, amire meghívott Kanako-t és engem is, bár Kanako sajnos nem tudott eljönni, mert Tedzsonba volt érkezése menni, amit persze megértek. Mindenesetre a buli remek volt. :D Először a sulihoz közeli Beer Town-ban gyűltünk össze, ahol Makun kapott egy PlayStation3-at a barátnőjétől (Tájang-tól), a fene a jó dolgát! :D Mi Kanakoval, Saori-val és Asumi-val közösen vettünk neki ajándékot, mert egyikünket sem vetette fel a pénz és hát az ilyesmi eleve nem olcsó. De hogy pontosan mi, az hadititok. ;-D Mindenesetre Tájang annyira örült neki, hogy még 3 nap múlva is írt sms-t, hogy dejó-dejó-dejó.:-D Makun-nek a helyszínen meg kellett innia egy olyan sert, amiben ketchuptól elkezdve a tortán át még sültkrumpli is volt, úgyhogy nemegyszer kirohant a WC-re, mire elfogyasztotta. Aztán csapatostul elmentünk a Foxyba, de nem a seomyong-iba, hanem a KMT Foxy-ba, mert ebből több is van, aztán onnan át a Ghetto-ba, aztán megint vissza a Foxy-ba, úgyhogy szerintem kellőképpen kibuliztuk magunkat az elkövetkezendő 1 hónapra. Mondom ezt most, aztán meglátjuk mi lesz jövő hétvégen. ;D

Hát azóta én hétközben leginkább csak "itthon" tanultam (29-ig most ugye szünet van), kedden azért elmentünk a lányokkal meg egy japán szakos koreai fiúval vacsorázni, de aztán végül inni nem. A fiú vetette fel, hogy igyunk is valamit, de elmagyaráztam neki, hogy már hóvége van, ráadásul egybe kellett befizetni az egész nyári kolidíjat, úgyhogy kiapadt a kassza, és halasszuk ezt máskorra. Megértette és a többiek sem erősködtek. Itt szeretnék elmesélni egy kulturális különbséget is, ha már így szóba jött. Szóval ha nekem otthon (Mo-on) kevés a pénzem, és elhívnak inni, mondhatom azt, hogy jó, megyek, de mondjuk csak 2 sört veszek magamnak, mert annyira van keretem. Ellenben Koreában közösségi kultúra van, és a társaság addig rendeli be a piát, amíg köztük a legnagyobb alkoholista is félholtra nem issza magát, és teszem azt én hiába ittam csak egy sört, más meg 8-at, a végszámlát annyi felé osztjuk, ahányan vagyunk. Úgyhogy ha az embernek nincs lóvéja, akkor jobb ha nem megy inni. Persze azért nyilván, ha úgy van, megértik és kisegítenek, vagy kölcsönkérhetsz valakitől, mint ahogy ez már velem történt is régebben, de azért ezt nem lehet folyamatosan eljátszani, nekem legalábbis az ilyesmi kellemetlen, ezért voltam úgy vele, hogy ezt most inkább nem kéne. Lesz még annyi alkalom rá. :-)

Holnap (vagyis ma, mert már megint elmúlt éjfél) találkozunk YongHoon-nal, elvileg, feltéve, ha felébred a mélykómából, mert mikor este beszéltem vele, olyan pálinkás kedvében volt, hogy beszélni alig tudott. Az ivászat az Koreában munkaköri kötelesség, mint tudjuk.^^ :S Most találkozunk csak másodszor, úgyhogy tényleg nem akarok róla sokat mesélni (továbbra sem) de egyvalamit azért elárulok, mert szerintem ez elég vicces: gyógyszeripari reprezentatív ember és a CIALIS a szakterülete. XDXD Itt haljak meg. XDXD (A ciálisz az a viagra nagytestvére, mivel nem 4-5 órán át, hanem 36 órán át hat, persze van olyan verziója is, amit lehet naponta szedni, de csak férfiak számára, és ez rá is van írva a dobozára. Hát nem, majd hülye leszek és nő létemre beveszem. XD)

Teljesen az eddigiektől eltérő jellegű, de nemkevésbé örömteli hír, hogy Csoma tanár úr a múlt hét elején megérkezett Szöulba nyári kutatómunka céljából. Nagyon nagy szeretettel legyen üdvözölve! Aki nem tudná, hogy ki ő, a tanár úr az ELTE koreai szakának megbízott tanszékvezetője és egy Korea történetéről szóló tankönyv szerzője is, aminek meg is adom a linkjét. ITT! Akit érdekel Korea, szerintem alapmű.

Jól van, ideje ágyba kerülni, sok puszi mindenkinek!

야구시합

Mmmmmmmmmmmm. :S Nem a legjobb a helyzet. Valóban költözünk, de nem Kanako lesz a szobatársam, mert a titkárságon voltak szívesek összevissza kevergetni a tisztelt kollégiumi lakosságot, és valami koreai lánnyal párosítottak össze. Egyénlőre csak a nevét tudom, majd délután találkoztunk költözéskor. Aw, remélem aranyos lesz. de akárhogyis, nem tesz boldoggá, hogy nem Kanakoval fogok lakni. Vele tökjó (volt :S). Most lehet, hogy minden 3 hónapban új embert kapunk. (?!) Dehát mire jó ez. Megszokni valakit, hogy aztán szétköltöztessenek. Esküszöm ki fogok költözni ebből a koliból, amint tudok, mondjuk egy jóképű gazdag namdzsacsingu házába. :D:D:D Most Kanako azt mondja, hogy valószínűleg csak nyárra van ez az új elrendezés, és szeptemberben újra összeköltözhetünk, hát remélem, hogy így lesz. De például Olga, aki egy éve van itt, már az ötödik emberrel lakik. Lehet, hogy alkalomadtán megkérdezem Kwont, hogy mi a jó Isten folyik itt, és mitől függ, hogy kit kivel osztanak be. Szeretem a meglepetéseket, de nem az ilyen jellegűeket. o.@

Térjünk is át valami kellemesebb témára. Múlt hétvégén Jázminék meghívtak baseball-meccsre (június 13, szombat). A férje imádja a basebellt, Jázmin meg gondolom 'elviseli', hát ez már csak így van, ez a feleségek sanyarú sorsa. XD Én személy szerint semmit sem tudok erről a játékról, se a szabályokat, se a híresebb csapatokat, de meccsre az ember egyébként is a társaság miatt megy (nem?), úgyhogy gondoltam miért ne. Jázmin férjének rengeteg barátja is eljött, bár én nem tudtam kölünbséget tenni köztük és a temérdek többi szurkoló között. Nagyon meleg volt, úgyhogy elfogyasztottunk egy jelentékenyebb mennyiségű ser-italt, és szárított tintahalat, csirkét meg csipszet ettünk az éhségérzet csillapítása érdekében. Engem a meccs a legkevésbé sem érdekelt, nyilván, de nagyon jó volt az atmoszféra. :-D A koreaiak imádják a baseballt, és nagyon jók is benne. Tavaly Pekingben ők nyerték meg az aranyat, és én pontosan emlékszem, hogy akkor épp Daeguban üldögéltem Brandonnal egy AU nevű klubban és mindenki örjöngött, hogy legyőzték Kubát. Úgyhogy nyilván szombaton is rendkívüli módon be tudtak indulni rá, és ez meg is adta az alaphangulatot. A Lotte Giants (puszáni csapat) játszott az Uri Heroes (szöuli csapat) ellen és jól el is verték őket, mint a rongyott (mármint pusant). Hát egyszer ilyen helyre is érdemes elmenni, még ha nem is leszek nagy baseball rajongó.










Kész, megbolondult a blog, nem hajlandó a kép alá tenni a szöveget. Na mindegy, én azért folytatom a mesedélelőttöt. Szóval baseball után kiültünk egy stadionhoz közeli parkba és megittuk a maradék sert, de mivel mindenki rajtunk kívül csak koreaiul beszélt, nekünk ez a fajta mulatozás Jázminnal egy idő után kezdett kicsit unalmas lenni, úgyhogy mondtuk, hogy lelépünk, érezzék jól magukat a továbbiakban. Jázmin kérdezte, hogy miért nem megyünk el hozzájuk, főz valami vacsorát és beszélgethetünk. Hát gondoltam, úgy is van, miért is nem! Úgyhogy hozzájuk mentünk, Seomyon mellett laknak Bomnaegolban, közel a Kyobo-hoz. Olyan svájci vacsit rittyentett össze, hogy csak na. Étteremben se tudnák lekőrözni. Egyébként nagyon édes aranyos kis egyszobás lakásban laknak. A konyha teljesen egyben van a lakrésszel, van egy étkezőasztal, egy íróasztal, polcok, szekrény meg egy ágy, és ennyi. Dehát nem is kell több. 300.000 wont fizetnek érte havonta (együtt, nem fejenként - én ehhez képest a koliért 250.000-et, tehát a szobáért a szobatárssal együtt 500.000-et perkálunk), az egyetlen baj a lakásbérléssel, hogy irracionálisan magas kauciót kell letenni (még forintba átszámolva is többszázezres, milliós nagyságrend), amit persze utólag visszakapsz, dehát ha ez az összeg eleve nincsen, akkor bérelni sem tudsz. Megnézegettem az esküvői albumukat is, az egyik képen én is rajta vagyok :D, Jázmin mondta, hogy majd nyomtat nekem abból egyet. Olyan szépre megcsinálják Koreában az esküvői képeket, hogy az emberekre szinte rá sem lehet ismerni. Remekül bánnak a Photoshoppal a Photo shop-okban. :D:D XDXD Svájcról eddig nem sokat tudtam, de most elég sokmindent megtudtam róla, és nagyon szimpatikus lett, úgyhogy egyszer majd oda is szeretnék ellátogatni. Meg persze témáztunk az európai és az ázsiai kultúra közti különbségekből adódó problémákról. Jázmin rendkívül neheztel, hogy a koreaiaknak miért kell folyton alkoholt inni és későn hazajárni. Mondta mindezt hajnali 2-kor, mikor a férje éppen 1000 fős baráti társasággal öntött fel a garatra a város másik végén. Úgyhogy nem mondott hülyeséget. XD Annyi, ami vigasztalhatja, hogy szerencséjére július 27-én Svájcba költöznek, és ott fognak élni, úgyhogy a helyzet majd némiképpen normalizálódik. (Mindaddig, amíg a férje rá nem talál a helyi koreai kolóniára, és együtt a helyi koreai éttermekben és karaoke bárokban fognak majd mulatni éjszakába nyúlóan...)

Meg kell mondanom, hogy jelentékeny különség van az európai és az ázsiai randizási szokások között is, mivel amíg Európában teázó/kávézó/kínai-kajálda/mozi dívik, vagy kirándulás, park, séta, addig ázsiában drága európai étterembe szokás menni, utána együtt vásárolni, hogy a leányka saját izlésének megfelelően öltöztethesse fel az ifjú urat, és csinálhassanak aranyos matricás fényképeket szivacskékkel. Valamint mindenből van páros, páros tefódísztől kezdve a pólón át a cipőig, ha valakinek külön erre lenne igénye. Még a telefonszámuk is lehet egyforma egy számjegy eltéréssel. XD CUKI XDXD Ezek persze nem mindenkire igazak, illetve nem mindenkire egyforma mértékben, de általában így van, ahogy mondom. És ha valaki Ázsiában nem így csinál, akkor a barátnők hatalmas kerek szemekkel hallgatják az élménybeszámolót, és kérdezik, hogy: Komolyan?????!!! o.@ Nahát!!! Hátja. De talán nem is baj, ha szokják, hogy lehet ezt másképp is, teszem azt, lehet valamit együtt csinálni óránként 10.000 ft elköltése nélkül is.

Egyébiránt 92%-os lett a vizsgám, úgyhogy minden rendben. Lehet tovább haladni. A jövő hét szünet, de utána megint suli, és most már nem délután lesznek az órák, hanem reggel 9-től 1-ig. Mi lesz a reggeli utáni alvásommal o.@ XD

Most már lassan pakolnom kéne, de még egy utolsó dolog. Tegnap találkoztam egy fiúval (YongHoon). Najó, most mindenki elmosolyodik, hogy mint általában, de ez most más!! Illetve remélem, hogy más. Ő olyan, aki felhív és próbál angolul beszélgetni, nem csak sms-t küld koreaiul, mint a legtöbben, és minden szempontból teljesen normálisnak tűnik. Én most már nagyon bizalmatlan vagyok a koreai fiúkkal szemben, és ezt mondtam is neki, persze ellenkezett, hogy ő nem olyan, de az eddigi tapasztalatok miatt szavakkal engem már nagyon nehéz meggyőzni, úgyhogy majd csak az idő dönti el, hogy mi lesz. Nem akarok nagyon sokat mesélni róla, mert ha lesz valami, akkor úgyis lesz majd még alkalmam mesélni, ha meg nem, akkor úgyis mindegy, de remélem, hogy majd még visszatérhetek rá. :-))

Najó, tényleg megyek pakolni, mert másfél óra múlva költözünk. Pusszancs.

일본사람

Múlt csütörtökön voltunk szórakozni a japán társasággal, amolyan koreai módon, tehát evés-ivás-karaoke, aztán mégtöbb ivás.... persze tudjátok, hogy én sosem iszom sokat, de ez most annyira nem is lényeg, hogy ki mennyit. Kanako csak 1-2 órát volt lenn, mivel vizsgaidőszakja van most. Hozzáteszem, Makun-nek is, csak ő éppenséggel le******. :-D Kérdeztem tőle, hogy mikor lesz a következő vizsgája. Mondta, hogy holnap, és kitöltött mégegy korsó sört. Remélem másnap a tesztlapot is ugyanilyen sikerrel töltötte ki. XD

A japánok egyébként egész mások, mint amilyennek az ember képzelné őket, illetve amilyennek mondjuk én képzeltem őket, persze bizonyos szempontból nem, de sok szempontból igen. Valahol azt olvastam például, hogy nagyon nehéz velük barátkozni, de ez például egyáltalán nem igaz, mert nagyon szeretnek barátkozni. Talán csak a nyelvi korlát lehet akadály, viszont ha érzik, hogy próbálsz velük kommunikálni, így vagy úgy, akkor rögtön havernak tekintenek. A másik, hogy európai embert megszégyenítően nyíltan beszélnek mindenről (hadd ne mondjam ki, de gondoljatok arra, hogy milyen ipar dúl rettenetesen Japánban^^). És igaz, ami igaz, eléggé rá vannak kattanva a témára, mind elméletben, mind gyakorlatban. Nyilván nem mindenkire igaz ez, de mondjuk 60% (ez a becslés autentikus forrásból származik. ;D) Hát ez van meg meggyleves. :-))


Balról jobbra: Én, Tájang, Saori, Nome-chan és Makun


Azt a fejet ott a legszélén. XDXD

Egyébiránt tegnap és ma (június 16-17-én) írtuk meg a félévzáró tesztet. Előszőr volt félóra magnó, az első 2 perc után az ember már eleve úgy érzi, hogy az ilyenfajta mókázást akár be is rekeszthetjük. De persze ettől még magnózás volt, van és lesz :S Meglepő módon egyébként elég nagymértékben sikerült odafigyelni, úgyhogy nagyon rossz talán csak nem lesz. Mert mint említettem volt, nem az a baj, hogy nem értem, amit mondanak, hanem hogy képtelenség egyszerre hallgatni és a feladatot megoldani. Az lenne a normális szerintem, ha először az ember elolvashatná a feladatot, a lehetséges válaszokat, utána elhangzana az információ, és végül lenne egy kis idő a hallottak alapján megtalálni a helyes választ. Hát csak mint bármely kétnyelvű nyelvvizsgán Magyarotrszágon. De nem. Itt az embernek arra a félórára Szupermenné kell változnia, és megkísérelni egyszerre olvasni, hallgatni és írni. Ez nemhogy angolul, még magyarul se menne, úgyhogy a koreaival sincs ez másképp. Sajnos a rendszert megváltoztatni nem lehet, hacsak nem szervezünk felkelést. :-DD
Ezután következett másfél óra nyelvtan /szókincs / szövegértés. A szövegértés nem nehéz, viszont rettentő megterhelő és unalmas. Van mondjuk 10 db féloldalas szöveg. És mindegyikhez vannak kérdések. Gyorsan el kell őket olvasni, válaszolni, vagy kiválasztani a helyes válaszokat, aztán még annál is gyorsabban elfelejteni az információkat, mert váltani kell a következő szövegre. Ahányszor lapoztam, elmondtam magamban, hogy én hogy de hogy utálok vizsgázni. XP Mint Robi, aki az Arirangban minden áldott étkezésnél elmondta, hogy ő hogy de hogy utál itt dolgozni, ezzel is emelve az általános (egyébként sem kicsattanóan magas) munkamorált. ^^

Ma pedig megtartották a fogalmazás és a szóbeli vizsgákat. Fogalmazáson a félév közben otthon kidolgozandó témák közül megadtak 3-at, és azok közül választhattuunk egyet. Ezt 40 percig lehetett írni. Az otthoni irományokat sem szerettem egyébként, mert persze jó gyakorlás meg minden, de olyan unalmas ilyen mindenféle közönbös témakkal órák hosszat foglalkozni. Mondanák azt, hogy írjál sms-t egy barátodnak, vagy akár 100-at, az menne. :D:D Sms-írásban most már verhetetlen vagyok, vagy ha nem is, de mindenesetre sikerült jelentős feljődést elérni. De visszatérve a házi ironyányokra, 10-ből 9 db 10 pontos lett, és csak 1 db lett 9 pontos, úgyhogy utólag nagyon örülök neki, mert ez is beleszámít a féllévvégi jegybe. Majd felhúzza egy kicsit. :-P Szóbelin 3 percig kellett beszélni egy témáról (amit előre ki lehetett dolgozni), aztán kérdezgettek minden másról is. A kérdéseket nem értettem mind, de akkor megkérdezték másképp és úgy már tudtam válaszolni. A mi óraadó tanárnőnk szerintem érthetőbben beszélt és kisebb szókinccsel, de nem a saját tanárnőmnél vizsgáztam, hanem egy másik 'néni' jutott, és ő szerintem kicsit elrúgta a pöttyöst ahhoz képest, hogy csak kezdők vagyunk. XD De mindegy, azért nem volt olyan rossz. :-)) Meglátjuk. Holnap délelőtt 9:40-re be kell menni a suliba, remélem megkapjuk az eredményeket is akkor hamarjában.

Ma vacsi után ki kellett takarítanunk, mert nyárra mindenkinek át kell költözni egy másik szobába, és ma este ellenőrizték le, hogy minden tiszta és rendben van-e, mert csak úgy lehet átadni. Szombaton költözünk majd. Nem igazán értem, hogy erre miért van szükség, de nem kell nekem mindent érteni. Végülis nem nagy fáradtság. Kanako már vagy 20-szor költözött, azt mondja, már egész jól belejött az évek során. :-)) Majd mesélek a múlt 7végéről is, mert az is nagyon jó volt, de most már késő van. Üdv mindenkinek.

Hanbok

Ezeket a képeket múlt előtti csütörtökön (júni 4-én) készítette Suuvta nevű csoporttársam, aki egy mongol lány, és esküszöm, hogy Szoptá-nak ejtik a nevét. XDXD De ez még mindig jobb, mint Kanako ismerősének a csoporttársa, aki szintén mongol, ellenben fiú, és úgy hívják, hogy Anál. Ez sajnos nemcsak magyarul jelent valamit, de a világ kb. összes nyelvén. Milyen jó lehet ilyen névvel élni.^^


Tollám Szolleng (mongol) és én a tanterem előtt. :)


A kampusz a háttérben....


Suuvtával (de a vaku teljesen tönkreteszi....)


Kínai fiú egy másik csoportból, Csoni Dzsong (kínai), Suuvta (mongol), én és Ling Shao (kínai) hanbokban (koreai népviselet)


A többi csoporttal egyetemben mi is tartottunk egy kis énekes-táncos előadást, mert a tantestületnek rendszeresen megvannak a maga ötletei és eszközei arra vonatkozóan, hogy a diákságot elképesztő helyzetekbe kényszerítse, bár akkor, mikor ott voltunk, már nem volt olyan kellemetlen, de mondjuk felvételen nem biztos, hogy szeretném viszontlátni...o.@
Sorban a csop-társak: Csoni Dzsong (kínai és csak a fele látszik xD), Csoni É (kínai), Rirei (kínai), Yang Shao Mong (kínai), Tollám Szolleng (mongol), Pászámbát (mongol), én, Suuvta (mongol), Ling Shao (kínai) és Szuhi (koreai)

Ez a mulatság éppenséggel elég rég volt, de csak ma kaptam meg a képeket Suuvtától (akinek megteszem azt a szivességet, hogy nem ejtés szerint írom le a nevét.:-))

Macskusz házikusz

Új cica került a házhoz nemrég, mármint Magyarországra, ahol lakom (ha éppen nem itt vagyok). Úgy sajnálom, hogy nem láthatom élőben a kis dögöt, de majd jövő nyáron lecsekkolom:-)) Addig is van róla 2 képem. Meg kell zabálni, olyan kicsi még. :D:D:D Mire hazamegyek, már felnő, de biztos akkor is szép lesz.



x333
Épp testvérem kezével játszik.

Eve

Szóval ott tartottam, hogy május 23-án (szombaton) megérkezett Évi egy hétre. Először Puszánba jött, itt volt 6 napig. Nem ment minden zökkenőmentesen, de utólag úgyis majd többnyire csak a jó marad meg (remélhetőleg), a többi meg tapasztalat. Vasárnap vonattal elmentünk a Gyongju-ba, aztán 11-es helyi busszal a Pulguksához, amit az orrunk előtt zárták be, úgyhogy azt csak kívülről láttuk (én mondjuk tavaly voltam már benn), aztán valami taxis méregdrágán elvitt a királysírokhoz. Ki kellett volna herélnem, de akkor ez hirtelen nem jutott eszembe. Hiába, késő bánat. :D Aztán gyalog mentünk el a buszállomáshoz, a taxit köszöntük, de Gyongju-ban inkább kihagytuk a továbbiakban. Láttunk nagyon sok szép hagyományos építésű házat meg jó autókat, bár ez utóbbiakat az ország bármely pontján lehet látni. :p


(az új házam és a verda:p)

Kedden voltunk a Kwangan hídnál, visszafelé pedig beugrottunk a PIFF-re, ahol összehaverkodtunk egy kiskatonával és egy építész-tanonc haverjával, akik meghívtak minket vacsorázni. Ez nagyon klassz volt. Aznap elég későn (vagy inkább úgy mondanám, korán) értünk haza, úgyhogy másnapra kicsit lebetegedtem, de azóta már jobban vagyok.


Csütörtökön a belvárosban voltunk, piac, Kyobo, ilyesmi, meg a sulim környékén, illetve a Lotte Mart-ban. Pénteken mentünk fel Szöulba 1 napra, és szerintem ez volt a hét fénypontja. :-)) Szöulban Yim-nél szálltunk meg, nem meglepő módon. Először sétáltunk kicsit az Insadong-on, aztán találkoztunk az ELTÉ-s Kim-mel (biztos sokan ismeritek, Kim Boyeon, most jött vissza Koreába, de egy évet élt Mo-on).


Együtt elmentünk a ChangDeokGung-ba, ami egy meseszép palota. Én mondjuk már tavaly is láttam, de másodszorra is annyira szép, hogy be kell halni. Felteszek néhány képet róla, de ezek egyébként nem a legszebb részei, csak ahol éppen mi is rajta vagyunk.




Utána találkoztunk Kim egyik barátnőjével, aki szintén magyar szakos Szöulban. Ő is nagyon jól beszélt magyarul, mivel ő még többet, másfél évet volt Magyarországon annak idején. Elmentünk a Han folyó egyik ágához, ami gyakorlatilag egy patak Szöul belvárosában, és nagyon romantius hely, főleg este.


Hát 4 lány révén romantikára nem nagyon volt lehetőség és ezt bántuk is erősen, dehát mit lehet tenni. :p Legközelebb námdzsácsinguvá kácsi megyünk oda, mondogattuk, de persze a nagy túrót. Az ember ilyenről csak álmodik. :-D A helyszínen (és egész Szöulban) egyébként rengeteg rendőr volt, mivel akkor halt meg a volt miniszterelnök, és tüntetésekre lehetett számítani, de nem volt semmi komoly gond, úgyhogy a rendőrök is unatkoztak.
Egy közeli étteremben nagyon finomat ettünk, spagettit és sültkrumplit, csak hogy stílusos legyen. :p


Aztán egész véletlenül menet közben belebotlottunk I Szun Sin admirális szobrába, mert mint törióráról tudjuk, Szöulban lehetetlenség úgy járni-kelni, hogy az ember bele ne botoljon egy I Szun Sin szoborba.


Ezután nem sokkal Kim barátnőjét elszólította a kötelesség, de mi 3-an még elmentünk a Tongdaemun-ra (ami egy non-stop piac, főleg ruhák, de minden más is van ott), és kaptam Kim-től ajándékba egy óriási rózsaszín plüss kutya telefondíszt, ami gyakorlatilag nagyobb, mint a telefonom. Aztán a metrónál tőle is elbúcsúztunk, mert már későre járt. Mi Évával még visszamentünk az Insadong-ra és a Tehangno-ra sétálni, és hogy megvehesse az utolsó szuveníreket, aztán próbáltunk aludni egy keveset, mielőtt szombat (május 30-án) reggel indult a repüjője Incsonból hazafelé.

Hát dióhájban ennyi, persze órákig lehetne mesélni, de akkor ki fog tanulni helyettem. :p
Tegnap írtuk az utolsó gyakorlótesztet ebben a szemeszetben, ez most 76% lett, de igazából a magnónál nagyon apró helyesírási hibák miatt veszítettem sok pontot, nagyon könnyen 85% felett lehetett volna, úgyhogy ezt nem fogom fel rossz eredménynek. A helyesírást sajnos nem lehet eleget gyakorolni. :x Meg a szavakat sem. Túl sok új szó van. o.@ Jövő héten kedden (16-án) írjuk a félévzáró tesztet és szerdán lesz a szóbeli, úgyhogy hétvégén klub helyett nem ártana mindent átnézni (vagy legalábbis amennyit tudok). Aztán lesz 10 nap szünet, mielőtt kezdődne a nyári 8 hetes tanfolyam.

Nem is említettem, hogy múlt pénteken (június 5), vagyis éjfél már elmúlt, úgyhogy inkább szombaton, találkoztam Jini-vel (aki teljes nevén Jeong HakJin). Tényleg nagyon kedves így első benyomásra. Ő is felajánlotta, hogy ha bármi problémám van, forduljak nyugodtan hozzá, és segít. Csak keveset beszéltünk, mert ő is ment valahová, meg én is, de azért kérdezett, hogy mi újság otthon, meg mondta, hogy ha jön valaki ismerős idén, akkor keresse meg. Egyébként Kanako egyik barátja ismerte őt, és én úgy kaptam meg a számát, teljesen véletlenül.

Nagggyon irigylek mindenkit, aki most Magyarországon olvad a napon, mert itt egyenlőre nincs valami gatyarohasztó meleg, sőt nemsokára jön a monszun is, de július végére, augusztus elejére nagyon jó időt mondanak, úgyhogy mire Nóriék ideérnek, hétágra fog sütni a nap.

Dalszöveg (Aein isseoyo)

이은미 - 애인있어요
Lee Eun Mi - Van egy szerelmem

아직도 넌 혼잔 거니 물어오네요.
Ha megkérded, még mindig egyedül vagyok-e.
난 그저 웃어요.
Csak nevetek.
사랑하고 있죠.
Szerelmes vagyok.
사랑하는 사람 있어요.
Van valakim, akit szerethetek.

그대는 내가 안쓰러운 건가 봐
Úgy tűnik, sajnálod
좋은 사람 있다며
Mivel van egy kedves ember,
한번 만나보라 말하죠.
Akivel legalább egyszer találkoznom kéne, azt mondod.
그댄 모르죠?
Nem tudsz róla, igaz?
내게도 멋진 애인이 있다는 걸
Van már nekem egy jóképű szerelem.
너무 소중해 꼭 숨겨두었죠
De titkolom, mert túl kedves nekem.

그 사람 나만 볼 수 있어요.
Ezt az embert csak én láthatom
내 눈에만 보여요.
Csak az én szememmel látható.
내 입술에 영원히 담아둘거야.
Örökké az ajkaimon örzöm.
가끔씩 차오르는 눈물만 알고 있죠.
Csak a szememet néha megtöltő könnyek tudják.
그 사람 그대라는 걸
Az az ember Te vagy.

나는 그 사람 갖고 싶지 않아요
Nem akarom őt birtokolni.
욕심나지 않아요
Nem akarok telhetetlen lenni.
그냥 사랑하고 싶어요
Csak szeretni akarom.
그댄 모르죠?
Nem tudsz róla, igaz?
내게도 멋진 애인이 있다는 걸
Van már nekem egy jóképű kedvesem.
너무 소중해 꼭 숨겨두었죠
De titkolom, mert túl kedves nekem.

그 사람 나만 볼 수 있어요.
Ezt az embert csak én láthatom
내 눈에만 보여요.
Csak az én szememmel látható.
내 입술에 영원히 담아둘거야.
Örökké az ajkaimon örzöm.
가끔씩 차오르는 눈물만 알고 있죠.
Csak a szememet néha megtöltő könnyek tudják.
그 사람 그대라는 걸
Az az ember Te vagy.

알겠죠? 나 혼자 아닌걸요
Érted már? Nem vagyok egyedül.
안쓰러워말아요
Ne szánakozz miattam.
언젠가는 그 사람 소개할게요.
Egy napon majd bemutatom neked.
이렇게 차오르는 눈물이 말 하나요?
Elárulják a könnyeim?
그 사람 그대라는 걸
Az az ember Te vagy.

Parkland

A hónap reklámja. :-))

I miss you...
You're my man.
My man is the most handsome.

Like Parkland, just like You.

Yun

Taejeon utáni szombaton (május 16) úgy volt, hogy klubba megyünk Tájanggal, de estére akkora zivatar kerekedett, hogy erre semmi esély nem adódott. Az eső magában nem lenne baj. A bajt az eső és az orkán erejű szél kombinációja okozza, aminek következtében az esernyő nem ér majdnemhogy semmit. Ilyenkor jobb nem kimozdulni. Szombat este teljes letartgiában voltam emiatt, amígcsak fel nem jött msn-re egy koreai ismerősöm, aki amerikában tanul (most fejezte be az első évet és van neki még hátra 3), de két hétre hazalátogatott a családjához és a barátaihoz. Mivel amúgy is terveztük, hogy találkozunk, mikor idejön, írt, hogy most épp itt van. Részben Évi érkezése miatt én sürgettem, hogy találkozzunk mielőbb, mert utána nekem erre nem lesz érkezésem. Meg is beszéltük, hogy akkor másnap (vasárnap) összfutunk a szülővárosában, ami teljesen véletlenül Jeonju. :-) Úgyhogy azon a héten 2-szer is jártam Jeonju-ban, ami nem baj, mert én egyébként is rendkívül szeretek Koreában bárhová is menni, főleg ha van kihez. Május 17-et valószínűleg piros betűs ünneppé fogom nyilváníttatni, mert ez volt eddig a legklasszabb srác, akivel itt találkoztam. Egyrészt kicsit szomorú, hogy aki ilyen "tökéletes" lenne nekem, az miért nem él itt, másrészt viszont azért jó, hogy legalább egyszer tudtunk találkozni, sokkal jobb, mint az egyszer sem. Voltunk az állatkertben is, és láttam akkora medvét, mint egy toronyház. Én nem is tudtam, hogy a medve ekkorára megnő. És volt neki fehér gallérja.

Sulival kapcsolatban annyi a történet, hogy most 2-es szinten minden héten kell írni 2 fogalmazást, egyenként másfél oldalasakat megadott témáról, és mindig megadott nyelvtan kell benne legyen. Ez alapvetően jó gyakorlás, de amikor írni kell, akkor persze nem ez szokott járni a fejemben, hogy hű de milyen jó. :D hanem hogy jááááj, már szívesen befejezném...... A végén lepontozzák mindegyiket, eddig van 3 db 10 pontos és egy 9 pontos fogalmazásom, ami okés, úgyhogy az írással nincsen komoly baj, ami problémás, az továbbra is a magnó. Hát geez, az egyre nehezebb, pedig én már a legkönnyebbel is bajba voltam. Ezzel szivatják az emberiséget. o.@ A legutóbbi tesztem 79%-os lett (de még így is a legjobb a csoportban), és hát főleg a magnó húzta le.

Rákövetkező pénteken (május 22.) Andor jött le hozzánk Puszánba, és az is nagyon klassz volt. Voltunk először a Tropikáriumban Haehundae Beach-en, aztán Seomyeon-ban (belváros) ettünk meg ittunk valami finomat (ha jól emlékszem sojut .v.), aztán pedig éjjel kimentünk a Kwanganli Beach-re a tengerpartra további alkoholbevitel céljából. Az ottani Baskin Robbins-ban (fagyizó) készült ez a kép is. Nem a fagyizóban ittunk, ott csak melegedtünk. :-))


Továbbá ehhez az állathoz mit szóltok? A tropikáriumban sikerült összefutni vele:


Egy tündér. :-)))

Másnap (május 23. szombaton) érkezett Évi, de a vele való kalandoknak majd külön bejegyzést szánok.

쌍화점 (SsangHwaJeom) filmajánló:)

o___________________________________________@
Megnéztem a filmet. Ledöbbentett, de egész más okból, mint amire számítottam. Voltképpen több okból is. Kezdjük ott, hogy a bemutatójában (trailer) kedves kosztümösfilmnek tűnik némi szerelmi szállal, hát jelentem, hogy a valóságban nem az. Ez a totális drámának, az xxx-kategóriás filmeknek és a kardozós-történelmi meséknek egy olyan keveréke, amilyet én még nem sokszor láttam.
Először a filmet az eltés Kim ajánlotta (biztos többen is ismeritek), már a szereposztás felkeltette az érdeklődésemet, de akkoriban nem volt lehetőség moziban megnézni (és letölteni sem). Most hogy Koreában vagyok, moziban már nem játsszák, viszont megláttam a Kyobo-ban, hogy már árulják DVD-n. Egy kissé drágánek találtam, úgyhogy bármennyire is szép szemekkel nézett rám a testőrség parancsnoka a borítóról, nem vettem meg. Gondoltam, majd letöltem. Ha DVD van, akkor DVD-rip-nek is kell lennie valahol. Gyanúm be is igazólódott, és azon nyomban rá is cuppantam a letölthető verzióra. Magyarországgal ellentétben Koreában korlátlanul és gyorsan lehet letölteni megauploadról, amit én nagyon értékelek. Még magyar feliratot is találtam hozzá, ami szintén nagy pozitívum, ugyanis jobbszeretek magyarul olvasni, főleg ha történelmi drámákról van szó, ahol minden második sorban valami elavult kifejezés vagy katonai szakszó van.

Látta már valaki rajtam kívül? És ha láttátok, hogy tetszett? Nekem megmondom őszintén, tetszett, de ugyanakkor eléggé sokkolt is, nem kifejezetten a túl sok felnőtt jelenet miatt (elvégre felnőttek vagyunk, tehát az ilyesmi belefér, ez talán inkább az idősebb koreai generációt tudná sokkolni, ha ők megnéznék), hanem mert helyenként nagyon brutálisan bántak egymással a szereplők. Láttam már ilyet koreai filmben, de akkor is ugyanígy sokkolt. Mi ez, hogy szeretlek, de most épp haragszom rád, úgyhogy levágom kezed-lábad, eláslak, ólmot öntök a füledbe, kerékbe törlek, spanyolcsizmába húzlak?! Ez számomra érthetetlen.

A történettel tulajdonképp teljesen meg voltam elégedve. Izgalmas volt és érzelmes. Nem úgy történtek a dolgok, ahogy én szerettem volna, hogy történjenek (és voltaképp mindegy is, hogy ki kinek szurkolt, mert végül így vagy úgy de minden szereplő rosszul járt), ám ez a film értékéből nem von le, mivel a végkifejlet valahol teljesen érthető. Ha esetleg valaki megnézi, majd eszmét cserélhetünk, mert van néhány dolog, ami elgondolkodtatott, vagy nem is az, hogy elgondolkodtatott, de nem egészen világos számomra.

Jaigen és a betétdal nagyon tetszett, amit a király énekel egy ünnepségen, úgyhogy megpróbáltam lefordítani, több-kevesebb sikerrel. Ne vegyetek mérget rá, hogy hibátlan, mert nem mai nyelven íródott, úgyhogy még szótárral is csak nehezen boldogultam vele.

쌍화점에 쌍화사러 들어갔더니
Bementem (egyszer) virágos rízssüteményt venni a pékboltba
회회아비 내 손목을 잡더이다
Valaki (egy ember) megfogta a csuklómat
이 말싸미 이 곳 밖에 나거들면
Ha a szóbeszéd kitudódik innen
조그만 어린 광대 네 말이라 하리라
Nálam épp csak egy kicsivel fiatalabb mutatványos szája járhatott el
그 자리에 나도 자러 가리라
Melléd (arra a helyre) én is aludni térek

삼장사에 불을 켜러 들어갔더니
Elmentem (egyszer) gyertyát gyújtani egy /buddhista/ templomba
그 절주인 내 손목을 잡더이다
A főpap megfogta csuklómat
이 말싸미 이 절 밖에 나거들면
Ha a szóbeszéd kijut ebből a templomból
조그만 어린 중아 네 말이라 하리라
Nálam épp csak egy kicsivel fiatalabb szerzetes szája járatott el
그 자리에 나도 자러 가리라
Melléd (arra a helyre) én is aludni térek