1934
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1934 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1934 |
Ab urbe condita | 2687 |
Bahái naptár | 90 – 91 |
Berber naptár | 2884 |
Bizánci naptár | 7442 – 7443 |
Buddhista naptár | 2478 |
Burmai naptár | 1296 |
Etióp naptár | 1926 – 1927 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1989 – 1990 |
Shaka Samvat | 1856 – 1857 |
Kali juga | 5035 – 5036 |
Holocén naptár | 11934 |
Iráni naptár | 1312 – 1313 |
Japán naptár | 2594 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4630–4631 |
Kopt naptár | 1650 – 1651 |
Koreai naptár | 4267 |
Muszlim naptár | 1352 – 1353 |
Örmény naptár | 1383 ԹՎ ՌՅՁԳ |
Thai szoláris naptár | 2477 |
Zsidó naptár | 5694 – 5695 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek
Évek: 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Határozott dátumú események
- január 1. – Életbe lép az „örökletes betegségekben szenvedők” kötelező sterilizálásáról szóló törvény Németországban.
- január 26. – Aláírják a 10 évre szóló német–lengyel megnemtámadási egyezményt.
- február 4. – Magyarország és Szovjetunió kimondják a diplomáciai kapcsolatok felvételét.
- február 8. – Magyarország és Szovjetunió megegyeznek a diplomáciai kapcsolataik modalitásairól és az 1924 évi jegyzékek alkalmazásáról.
- február 9. – Jugoszlávia, Görögország, Románia és Törökország részvételével létrejön a Balkán-antant.
- április 20. – Heinrich Himmler kerül a Gestapo élére.
- május 1. – Jugoszláv-német gazdasági egyezményt írnak alá; megkezdődik a jugoszláv külkereskedelem átorientálódása.
- június 29–30. – „A hosszú kések éjszakája”.
- július 25. – Sikertelen nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet Bécsben, osztrák náci puccsisták megölik Engelbert Dollfuss osztrák kancellárt.
- augusztus 2. – Paul von Hindenburg német birodalmi elnök elhunytával Hitler „vezér és birodalmi kancellár” címet vesz fel, a saját kezében egyesíti az államfő és a miniszterelnök hatáskörét, a pártvezérség megtartásával.
- szeptember 15. – A Szovjetunió belép a Népszövetségbe.
- október 6. – Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.[1]
- október 9. – Usztasa merénylet Marseille-ben I. Sándor jugoszláv király ellen; az új uralkodó – a kiskorú II. Péter mellett régens – Pál herceg.
- november 22. – Belgrád az I. Sándor ellen elkövetett királygyilkosságban való részvétellel vádolja Magyarországot a Népszövetségben.
- november 24. – Sipőcz Jenőt, Budapest polgármesterét főpolgármesterré nevezik ki. (Utóda december 14-étől Szendy Károly.)
[szerkesztés] Határozatlan dátumú események
- az év folyamán – Percy Shaw angol gyáros, feltaláló. Leghíresebb és legfontosabb találmányát, a macskaszemet szabadalmaztatta.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1934 a tudományban
[szerkesztés] 1934 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1934 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1934 a filmművészetben
- június 9. – Első alkalommal jelenik meg Donald kacsa portréja.
[szerkesztés] 1934 az irodalomban
- József Attila: Medvetánc.
- Thomas Mann: József és testvérei című tetralógia II. kötete.
- Weöres Sándor: Hideg van (első kötete).
- Szerb Antal: A Pendragon legenda.
[szerkesztés] 1934 a zenében
- Bartók Béla megírja V. vonósnégyesét.
[szerkesztés] 1934 a sportban
- május 27.–június 10. 1934-es labdarúgó-világbajnokság, Olaszország, Világbajnok: Olaszország
- A FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub tizenharmadik bajnoki címe.
[szerkesztés] 1934 a jogalkotásban
[szerkesztés] Születések
- január 5. – Láng József színész
- január 7. – Dr. Kollányi László, Fleischmann Rudolf díjas növénynemesítő († 2006)
- január 7. – Kovács Ferenc, Kovács III, olimpiai bronzérmes labdarúgó, edző.
- január 8. – Szabó Iván, mérnök-közgazdász, politikus († 2005)
- január 16. – Gyuricza József, tőrvívó világbajnok
- január 17. – Hatlaczky Ferenc, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó, építészmérnök († 1986)
- február 7. – Edward Fenech Adami máltai politikus, volt miniszterelnök és köztársasági elnök
- február 11. – John Surtees, brit gyorsaságimotor- és autóversenyző
- február 12. – Ladányi Mihály, költő († 1986)
- március 9. – Jurij Gagarin, űrhajós († 1968)
- március 12. – Moldova György, író
- március 26. – Harkányi Endre, színművész
- március 27. – Csurka István, író, politikus († 2012)
- március 31. – Carlo Rubbia, Nobel-díjas olasz fizikus
- április 10. – Durkó Zsolt, magyar zeneszerző († 1997)
- április 15. – Bodrogi Gyula, Kossuth-díjas színművész, A Nemzet Színésze
- április 30. – Jerry Lordan, angol énekes, zeneszerző († 1995)
- május 11. – Fonyó József, Jászai Mari- és Aase-díjas színész († 2004)
- május 17. – Kárpáti György kanadai magyar neurológus, molekuláris biológus, az MTA tagja († 2009)
- május 23. – Dr. Robert Moog, a róla elnevezett szintetizátor feltalálója († 2005)
- június 6. – A későbbi II. Albert belga király, III. Lipót belga király és Asztrid svéd hercegnő második fia
- június 7. – Zádor Ervin, magyar olimpiai bajnok vízilabdázó († 2012)
- június 9. – Károlyi Pál zeneszerző
- július 25. – Claude Zidi, francia filmrendező, operatőr és forgatókönyvíró
- augusztus 2. – Jákó Vera, előadóművész, nótaénekesnő († 1987)
- augusztus 4. – Bodó Andrea, olimpiai bajnok tornász
- augusztus 7. – Simó Sándor, filmrendező († 2001)
- szeptember 7. – Bitó László, orvoskutató, író
- szeptember 21. – Leonard Cohen, költő, regényíró, énekes és dalszövegíró
- szeptember 29. – Ilia Mihály, Széchenyi-díjas irodalomtörténész
- szeptember 30. – Földy László, Európa-bajnok asztaliteniszező
- október 10. – Hervay Gizella, költő, író, műfordító († 1982)
- október 16. – Marosi József, olimpiai ezüstérmes vívó
- november 9. – Carl Sagan amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus († 1996)
- november 12. – Charles Manson amerikai bűnöző, akit többek közt az 1960-as években elkövetett Tate-LaBianca gyilkosságok kiterveléséért ítéltek el
- november 15. – Pavlics Irén, magyarországi szlovén írónő, újságírónő
- november 27. – Lukács Lóránt, Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező
- december 8. – Almási István népzenekutató
- december 9. – Garas Dezső, színész, rendező († 2011)
- december 15. – Sztanyiszlav Sztanyiszlavavics Suskevics, belarusz tudós és politikus, 1991–1994 között a Belarusz Köztársaság ideiglenes államfője
- december 28. – Maggie Smith, angol színésznő
[szerkesztés] Halálozások
- január 6. – Nyilasy Sándor, festőművész (* 1873)
- január 20. – Deák-Ébner Lajos, festőművész (* 1850)
- február 8. – Móra Ferenc, író (* 1879)
- február 13. – Pusztai József író, költő, újságíró (* 1864)
- február 17. – I. Albert belga király (* 1875)
- február 23. – Edward Elgar, brit zeneszerző (* 1857)
- június 18. – Derkovits Gyula, magyar festő és grafikus (* 1894)
- június 26. – Széchényi Dénes diplomata (* 1866)
- július 1. – Ernst Röhm német katona, politikus, a Sturmabteilung alapítója (* 1887)
- július 4. – Marie Curie, lengyel származású kétszeres Nobel-díjas francia fizikus (* 1867)
- július 25. – Engelbert Dollfuss, osztrák kancellár (* 1892)
- augusztus 2. – Paul von Hindenburg, német elnök (* 1847)
- október 11. – Kövesligethy Radó, magyar csillagász, geofizikus, akadémikus (* 1862)
- december 1. – Szergej Mironovics Kirov vezető szovjet kommunista politikus (* 1886)
[szerkesztés] Nobel-díjak
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | nem adták ki |
Kémiai | Harold Clayton Urey |
Orvosi-fiziológiai | George Hoyt Whipple, George Richards Minot, William Parry Murphy |
Irodalmi | Luigi Pirandello |
Béke | Arthur Henderson |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990. In.: História. XXXII. évf., 6-7. sz., 66. p.