1941

1941 más naptárakban
Gergely-naptár	1941
Ab urbe condita	2694
Bahái naptár	97 – 98
Berber naptár	2891
Bizánci naptár	7449 – 7450
Buddhista naptár	2485
Burmai naptár	1303
Etióp naptár	1933 – 1934
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1996 – 1997
Shaka Samvat	1863 – 1864
Kali juga	5042 – 5043
Holocén naptár	11941
Iráni naptár	1319 – 1320
Japán naptár	2601 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4637–4638
Kopt naptár	1657 – 1658
Koreai naptár	4274
Muszlim naptár	1359 – 1360
Örmény naptár	1390 ԹՎ ՌՅՂ
Thai szoláris naptár	2484
Zsidó naptár	5701 – 5702

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946

Események

Január

• január 21. – Vojtech Tuka miniszterelnök meghirdeti a szlovák nemzetiszocializmus 14 pontból álló programját, amely lényegében a nácizmus társadalmi-politikai gyakorlatának mechanikus átvételét követeli.
• január 21–23. – A Vasgárda lázadása Ion Antonescu román kormányfő ellen, amit a hadsereg segítségével levernek.
• január 27. – Romániában betiltják a vasgárdát. (Antonescu katonákból és szakértőkből álló kormánnyal – katonai diktatúrával – igazgatja az országot.)

Február

• február 10. – Anglia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Romániával.
• február 12. – A német Afrika-hadtest első egységei Erwin Rommel altábornagy parancsnoksága alatt partra szállnak Tripoliban (Líbia).

Március

• március 1. – Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
• március 11. – Roosevelt amerikai elnök aláírja a kölcsönbérleti törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az USA fegyvereket szállítson szövetségeseinek.
• március 14. – Técsőn és környékén földrengést észleltek.
• március 18. – A Matapan-foki tengeri csatában az olasz flotta súlyos veszteséget szenved az angol haderőktől.
• március 25. – A jobboldali jugoszláv kormány csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
• március 27.
  • Angolbarát katonai vezetők egy csoportja – Dušan Simović repülőtábornok vezetésével – elmozdítja a hatalomból Pál jugoszláv régens herceget és II. Péter királyt nagykorúvá nyilvánítják.
  • Dušan Simović vezetésével megalakul az új jugoszláv kormány.
• március 30. – Észak-Afrikában német támadás veszi kezdetét az angol állások ellen.

Április

• április 3. – Teleki Pál öngyilkos lesz.
• április 6. – A Német Birodalom megtámadja Jugoszláviát és Görögországot. A Luftwaffe lebombázza Belgrádot, 24 000 polgári lakos veszti életét.
• április 10. – Horvátország kikiáltja függetlenségét, s megalakul a Független Horvát Állam (NDH).
• április 11. – Magyar csapatok lépik át a jugoszláv–magyar határt.
• április 12.
  • Belgrádot megszállják a német csapatok.
  • Horthy Miklós kormányzó Popoff Mihály ortodox nagyprépostot, érseki helynököt az ortodox magyar és ortodox ruszin részek adminisztrátorává nevezi ki.
• április 13. – A Szovjetunió megnemtámadási egyezményt köt a Japán Birodalommal.
• április 15.
  • II. Péter jugoszláv király és a Simović-kormány tagjainak többsége Görögországba menekül.
  • A Jugoszláv Kommunista Párt kiadja első ellenállási felhívását.
• április 17. – A jugoszláv hadsereg kapitulál.
• április 19. – A zágrábi kormányzat szerb-, zsidó- és cigányellenes fajvédelmi törvényt léptet életbe.
• április 20–22. – Bécsi német–olasz konferencia.
• április 27. – A német hadsereg bevonul Athénba.

Május

• május 3. – „Románosítási Országos Központ” létrehozásával Romániában kisajátítják a zsidó vállalatokat.
• május 6. – Szovjetunió minisztertanácsának új elnöke (miniszterelnöke) J. V. Sztálin.
• május 9. – A Szovjetunió bejelenti, hogy Jugoszláviát nem tekinti létező államnak.
• május 10. – Adolf Hitler Angliába küldi Rudolf Hesst.
• május 20. – Német csapatok lerohanják Krétát.
• május 31. – Az angolok kiürítik Krétát.

Június

• június 6. – A német irányítás alatt tevékenykedő francia csapatok és az angol-gaulle-ista erők között megkezdődik az első nyílt összecsapás Szíria térségében,
• június 8. – Anglia megszállja Szíriát.
• június 11–12. – Ion Antonescu román kormányfő Münchenben tárgyal Adolf Hitlerrel Romániának a Szovjetunió elleni háborúban való részvételéről.
• június 18. – Németország barátsági szerződést köt Törökországgal.
• június 22.
  • Németország megtámadja a Szovjetuniót.
  • A Szovjetunió elleni német támadás első óráiban Antonescu és I. Mihály király hirdet „szent háborút” Besszarábia és Bukovina felszabadítására.
• június 23. – Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz.
• június 25. – Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak.
• június 26.
  • A Körösmezőről Budapestre tartó 1701. számú vonatot, Tiszaborkút és Rahó között 3 egymotoros szovjet repülőgép támadja meg. (A szerelvényt 9 találat érte, az utasok közül 2 fő – más források szerint 3 fő – meghalt. A mozdonyt és a találatot kapott fékrendszert a rahói állomáson megjavították, majd a szerelvény folytatta útját.)
  • 13,07-kor három azonosíthatatlan hovatartozású repülőgép Kassát bombázza.(A légitámadás során a légvédelmi figyelőhálózat teljes csődöt mondott, a szirénák már csak az első bombák robbanása után szólaltak meg. A támadás során harmincketten meghaltak, hatvanan súlyos és kétszáz húszan könnyebben megsérültek.)
  • A három azonosíthatatlan repülőgép Kassától 8 km-re, Enyicke felett, egy újabb bombát dob le, amely a kassai támadáskor valószínűleg bennragadt az egyik gépben. (A bomba a templom mellett csapódott be, de nem robbant fel.)
  • Az összeülő minisztertanács Bárdossy László kormányfő előterjesztésére jóváhagyja a hadiállapot kinyilvánítását, a szovjet területek ellen intézendő légitámadásokat, majd pedig a németekkel egyeztetve a szárazföldi hadműveletek megindítását.
• június 27.
  • 7 óra 10 perckor – a hadiállapot bejelentése előtt közel három órával – a veszprémi 4/II. bombázórepülő-osztály két százada, a 4/3. „Sárga Vihar” és 4/4. „Buzogány” – válaszul az előző napi kassai incidensre – bombatámadást hajt végre szovjet célpontok ellen.
  • Bárdossy László miniszterelnök bejelenti a parlamentben, hogy beállt a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között.
• június 27–29. – Zsidóellenes pogrom Jászvásárott. (13 ezer áldozat.)
• június 30. – A Szovjetunióban megalakul az Állami Védelmi Bizottság.

Július

• július 1. – A német csapatok megszállják Rigát.
• július 4. – A Jugoszláv Kommunista Párt illegalitásban működő vezetősége határoz egy jugoszláviai felkelés megindításáról.
• július 7. – A jugoszláv hegyekben kezdetét veszi a Tito vezette partizánfelkelés.
• július 10. – Az Egyesült Államok kiutasítja a német konzulátus tagjait.
• július 12.
  • Szovjet-angol együttműködési egyezmény Németország ellen.
  • A Crna Gora-i parlament kinyilvánítja függetlenségét.
  • A Szovjetunió elismeri az emigráns jugoszláv kormányt.
• július 14. – Romániában dekrétum írja elő a zsidók munkaszolgálatra való igénybevételét.

Augusztus

• augusztus 10. – A német csapatok körülzárják Odesszát.
• augusztus 11. – Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill aláírják az Atlanti Chartát.
• augusztus 14. – A német csapatok elfoglalják Szmolenszket.
• augusztus 21. – Franciaországban létrejövő földalatti mozgalom, az ellenállás első szervezetei megalakulnak, és elkövetik első halálos kimenetelű merényletüket Párizsban egy magas rangú német tiszt ellen.
• augusztus 25. – A németekkel rokonszenvező Iránt angol és szovjet csapatok szállják meg.
• augusztus 29. – Belgrádban Milan Nedić tábornok (volt hadügyminiszter) megalakítja „a nemzeti megújulás kormányát”.
• augusztus 30.
  • A Wehrmacht körbezárja Leningrádot és ezzel megkezdődik Leningrád 900 napos blokádja.
  • A Dnyeszter és a Bug közötti területet (Transnistria) román igazgatás alá rendelik.

Szeptember

• szeptember 7. – Szegeden elkezdődik a honvéd téri református templom építése
• szeptember 9. – Szlovákiában kiadják a zsidóellenes intézkedéseket összefoglaló törvényt, az ún. Zsidó Kódexet.
• szeptember 15. – Ion Antonescu parancsára Besszarábia és Észak-Bukovina maradék 150 ezer főnyi zsidóságát Transnistriába deportálják.
• szeptember 19. – A németek megszállják Kijevet.
• szeptember 29–október 1. – Moszkvában a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével értekezletet tartanak.

Október

• október 1. – megjelent a Magyar Csillag című irodalmi és kritikai folyóirat első száma, mely a Nyugat utódjaként Illyés Gyula szerkesztésében Schöpflin Aladár társszerkesztővel mintegy 48 számban jelent meg a IV. évfolyam 7. számig, 1944. április 1-jéig.
• október 16. – A szovjet csapatok kiürítik Odesszát. (A román haderőnek két hónapi ostrom után sikerül elfoglalnia a várost.)
• október 20. – Moszkvában bevezetik a hadiállapotot.
• október 21. – A szerbiai Kragujevacon – azt követően, hogy jugoszláv ellenállók 10 német katonát megölnek, 26-ot pedig megsebesítenek – a város lakosai közül 7 ezer embert (köztük gyermeket) végeznek ki a németek és a Nedić-féle fegyveres csapatok tagjai.
• október 22. – Franciaországban az elszaporodó németek elleni merénylet válaszként a német katonák túszokat végeznek ki Chateaubriand-ban, megtorlásul.
• október 23. – Miután a szovjet partizánok felrobbantják az odesszai román parancsnokságot, megtorlásul 25 ezer zsidót kivégeznek.
• október 25. – A német csapatok megszállják Harkovot.
• október 26. – Sikertelenül végződnek Tito és Draža Mihailović tárgyalásai; kiélesednek a csetnik–partizán harcok.

November

• november 2. – Német kézen Kurszk.
• november 5. – A németek hozzákezdenek Szevasztopol ostromához.
• november 9. – A budapesti villamoshálózatokon bevezetik a jobboldali közlekedést.
• november 18. – Az angol csapatok Líbiában az olaszokkal szemben ellentámadásba mennek át.
• november 26. – Franklin D. Roosevelt bevezeti a Hálaadás ünnepét.
• november 26. – Elindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.
• november 28. – A Szovjet Vörös Hadsereg visszafoglalja Rosztovot.

December

• december 6.
  • Moszkva alatt kezdetét veszi a szovjet ellentámadás.
  • Anglia hadat üzen Romániának.
• december 7. – Japán támadás az Amerikai Egyesült Államok csendes-óceáni hadiflottája ellen Pearl Harbornál.
• december 8. – A Pearl Harbor-i támadás után az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent Japánnak.
• december 9. – Kína hadat üzen Japánnak, Németországnak, és Olaszországnak.
• december 10. – Japán csapatok szállnak partra a Fülöp-szigeteken.
• december 11. – Németország és Olaszország hadat üzen az Egyesült Államoknak.
• december 12.
  • A szlovák kormány hadat üzen Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak.
  • Románia hadat üzen az Egyesült Államoknak.
• december 13. – A japán csapatok betörnek Burmába.
• december 13. – Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.
• december 17. – Japán csapatok szállnak partra Borneón.
• december 25. – Japán csapatok elfoglalják Hongkongot.

Az év témái

1941 az irodalomban

• január: A Sorsunk c. irodalmi folyóirat első megjelenése

1941 a zenében

• január 20. – Bartók: VI. vonósnégyes – premier

1941 a sportban

• Az Ferencváros megvédi NB1-es elsőségét. Ez a klub 16. bajnoki címe.

Születések

• január 8. – Graham Chapman, brit színész, komikus, forgatókönyvíró († 1989)
• január 14. – Faye Dunaway, amerikai színésznő
• január 14. – Milan Kučan, szlovén politikus, államfő
• január 16. – Sárközy András, matematikus, az MTA tagja
• január 21. – Plácido Domingo, spanyol operaénekes (tenor)
• január 30. – Dick Cheney, amerikai alelnök
• január 31. – Mayer Mihály, pécsi püspök
• február 1. – Gion Nándor, vajdasági magyar író († 2002)
• február 1. – Végel László, író
• február 19. – David Jonathan Gross, Nobel-díjas amerikai fizikus
• március 1. – Felkai László, olimpiai bajnok vízilabdázó
• március 4. – Medveczky Ilona táncosnő
• március 10. – Mansfeld Péter az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata († 1959)
• március 16. – Katona Gyula, matematikus, az MTA tagja
• március 23. – Verebes József magyar UEFA Pro-licences labdarúgó-edző
• március 26. – Richard Dawkins, etológus
• április 20. – Moyses Márton romániai magyar költő, a kommunista diktatúra mártírja († 1970)
• április 21. – Hollósi Frigyes színész
• május 17. – Haumann Péter Kossuth-díjas színművész, a A Nemzet Színésze
• május 24. – Bob Dylan, költő, zeneszerző, énekes
• június 2. – Kő Pál, szobrászművész
• június 10. – Bágyoni Szabó István költő, prózaíró, műfordító, tanár
• június 23. – Josef Minsch, svájci síelő († 2008)
• július 15. – Dús László, festőművész
• július 16. – Mészöly Kálmán, labdarúgó, mesteredző
• július 31. – Payer András, énekes, dalszerző († 2011)
• augusztus 17. – Fritz Wepper, német színész (Derrick főfelügyelő társa, Harry Klein alakítója)
• augusztus 27. – Konrád János, olimpiai bajnok vízilabdázó
• augusztus 29. – Siklós Csaba, közlekedésmérnök, politikus
• szeptember 9. – Dennis M. Ritchie, a UNIX cég alapítója
• szeptember 12. – Katona József, úszó
• szeptember 15. – Albert Flórián, válogatott labdarúgó († 2011)
• október 12. – Vayer Tamás, díszlettervező († 2001)
• október 16. – Simon Ward, angol színész
• október 21. – Jankovics Marcell, rajzfilmrendező, kultúrtörténész
• október 26. – Holger Meins nyugatnémet dokumentumfilmes, radikális baloldali terrorista, a Vörös Hadsereg Frakció tagja († 1974)
• október 28. – Hank Marvin, brit zenész, a The Shadows gitárosa
• november 5. – Romsics Lászlóné, Szarka Vera, pingáló asszony, népművészet mestere
• november 17. – David Warbeck, angol színész († 1997)
• november 18. – David Hemmings, angol színész (Michelangelo Antonioni: „Nagyítás”), filmrendező († 2003)
• november 23. – Franco Nero, olasz színész
• november 24. – Pete Best, angol zenész, a The Beatles első dobosa
• december 1. – Alker Imre, birkózó
• december 21. – Sólyom-Nagy Sándor, operaénekes
• december 28.
  • Tordai Teri, színésznő
  • Sztanyiszlav Galimovics Hazsejev, katonatiszt, 1992–2012 között a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság védelmi minisztere
• december 30. – Fellegi Ádám, zongoraművész

Halálozások

• január 4. – Henri Bergson [ejtsd: anri lui bergszon] francia filozófus (* 1859)
• január 8. – Lord Robert Baden-Powell, angol katonatiszt, a cserkészmozgalom megalapítója (* 1857)
• január 13. – James Joyce, ír regényíró (* 1882)
• február 1. – Donáth Leó sportvezető, irodalomtörténész, műfordító (* 1888)
• február 13. – Csűry Bálint nyelvész, nyelvjáráskutató, az MTA tagja (* 1886)
• február 21. – Frederick Banting kanadai Nobel-díjas orvoskutató, az inzulin egyik felfedezője (* 1891)
• február 26. – Lux Elek szobrász (* 1884)
• március 4. – Ludwig Quidde német történész, közíró és pacifista politikus (* 1858)
• március 6. – John Gutzon Borglum dán szobrász (* 1867)
• március 21. – Fernand Vix francia hivatásos katona, 1918-19-ben az antant budapesti katonai bizottságának vezetője (* 1876)
• március 28. – Virginia Woolf, angol író (* 1882)
• április 7. – Finkey József, bányamérnök, az MTA tagja (* 1889)
• április 30. – Edwin S. Porter, amerikai filmrendező, producer (* 1870)
• május 6. – Maróti Géza, építész, szobrász (* 1875)
• május 27. – Günther Lütjens, a Bismarck parancsnoka (* 1889)
• június 29. – Ignacy Jan Paderewski, lengyel zeneszerző, zongoraművész, Lengyelország harmadik miniszterelnöke (* 1860)
• augusztus 4. – Babits Mihály, költő, műfordító (* 1883)
• augusztus 7. – Rabindranáth Tagore, hindi költő (* 1861)
• augusztus 31. – Marina Ivanovna Cvetajeva, orosz költő, író (* 1892)
• szeptember 7. – Vajda Lajos, festőművész (* 1908)
• szeptember 29. – Aba-Novák Vilmos, festőművész (* 1894)
• október 6. – Kabos Gyula, színész, komikus (* 1887)
• október 24. – Reményik Sándor, költő (* 1890)
• október 26. – Arkagyij Petrovics Gajdar, szovjet ifjúsági író (csatában) (* 1904)
• november 18. – Walther Hermann Nernst német fizikokémikus (* 1864)
• november 22. – Werner Mölders német vadászrepülő pilóta (* 1913)
• december 8. – Grósz Emil orvos, szemész, 1905–1936 között a budapesti I. számú szemklinika igazgatója (* 1865)
• december 9. – Eduard von Böhm-Ermolli osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornagy, az I. világháborúban (* 1856)
• december 29. – Herzog József levéltáros, történész (* 1880)

Nobel-díjak

• 1941-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat