1951
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1951 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1951 |
Ab urbe condita | 2704 |
Bahái naptár | 107 – 108 |
Berber naptár | 2901 |
Bizánci naptár | 7459 – 7460 |
Buddhista naptár | 2495 |
Burmai naptár | 1313 |
Etióp naptár | 1943 – 1944 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2006 – 2007 |
Shaka Samvat | 1873 – 1874 |
Kali juga | 5052 – 5053 |
Holocén naptár | 11951 |
Iráni naptár | 1329 – 1330 |
Japán naptár | 2611 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4647–4648 |
Kopt naptár | 1667 – 1668 |
Koreai naptár | 4284 |
Muszlim naptár | 1370 – 1371 |
Örmény naptár | 1400 ԹՎ ՌՆ |
Thai szoláris naptár | 2494 |
Zsidó naptár | 5711 – 5712 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Határozott dátumú események
- február 5–10. – Parlamenti választások Aranyparton, ahol a Népi Konvenció Párt (CCP) a 38 vidéki és községtanácsi mandátumból 34-et szerez meg.[1]
- február 15. – Párizsban megnyitják az európai hadsereg felállításával foglalkozó, a francia kormány által összehívott konferenciát.
- március 6. – A Rosenberg-házaspár pere az Amerikai Egyesült Államokban.
- április 2. – Az Európai Szövetséges Főparancsnokság a Szövetséges Hatalmak Legfelsőbb Főhadiszállásával a Párizs melletti Rocquencourtba települ.
- április 18. – Hat állam Párizsban aláírja az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződést.
- május 3. – A Védelmi Bizottságot és a Védelmi Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot beolvasztják az Észak-atlanti Tanácsba.
- május 14. – A Magyar Állami Népi Együttes első bemutatója a Városi Színházban.
- június 19. – Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete országai megállapodást írnak alá haderőik státuszáról.
- június 30. – Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.
- augusztus 27. – Jugoszlávia gazdasági egyezményeket köt az USA-val, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal.
- szeptember 20. – A tagországok megállapodást írnak alá Ottawában a NATO nemzeti képviselők és a Nemzetközi Titkárság státuszáról (Polgári Státusz Megállapodás).
- október 9–11. – Megtartja első ülését Párizsban az Ideiglenes Tanács Bizottsága, amelyet az Észak-atlanti Tanács hoz létre azzal a céllal, hogy összeegyeztesse a kollektív biztonság követelményeit a tagországok politika és gazdasági képességeivel.
- október 17–22. – Londonban Görögország és Törökország aláírja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.
- november 1. – Megalakul a 103. Önálló Hadműveleti Rádiófelderítő Zászlóalj. (Feladatát a hadműveleti-harcászati szintű felderítés képezte, és tábori körülmények között működött Izbég-Annavölgy térségében.)[2]
- november 14. – Amerikai–jugoszláv katonai egyezmény.
- november 19. – Felavatják a NATO Védelmi Kollégiumát Párizsban (amelyet 1966. október 10-én Rómába helyeznek át).
- december 24. – Volt észak-afrikai olasz gyarmatokból megalakul Líbia, mint királyság.
- december 27–29. – A piacorientált gazdaság kialakítását célzó első törvények elfogadása Jugoszláviában.
[szerkesztés] Határozatlan dátumú események
- Az ausztriai népszámláláson mindössze 11000-en vallják magukat magyarnak.
- Megkezdődik Romániában az első ötéves terv.
- Takarékossági kampány Magyarországon.
- Egész évben folyik a szocializmustól idegennek tekintett köztéri szobrok eltávolítása.
- Az iráni olajipar államosítása.
- A karhatalommal is támogatott bejgyűjtés és a kvóták folyamatos emelkedése ellenére romlik az ellátás.
- Budapesten újra bevezetik a húsjegyet, de az év végére megszűnik a jegyrendszer az egész országban.
- Tibet megőrzi autonómiáját a Kínai Népköztársaságon belül.
- A magyar úszósport új csillaga Csordás György.
- A "volt kizsákmányolókat" kitelepítik Budapestről.
- Az ENSZ összesítése szerint a kommunisták vesztesége a koreai háborúban mintegy 890 ezer fő, míg az ENSZ csapatok 248 055 katonát vesztettek. A rendkívül véres harcok után két évig tartó béketárgyalások kezdődnek a fegyverszünetről.
- Megkezdődik a második békekölcsön jegyzése.
- Az év közepéig 67 államból 17 szüntette meg a hadiállapotot Németországgal.
- Divatba jön a műszálas ruha.
- Árvíz Észak-Olaszországban.
- Kínában felosztják a nagybirtokokat, államosítják a bankokat és a nagyvállalatokat.
- Milton Margai megalapítja a Sierra Leonei Néppártot (Sierra Leone People’s Party – SLPP).
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1951 a tudományban
- december 20. – Az EBR-1 atomreaktor által termelt árammal először világít 4 villanykörte.[3]
[szerkesztés] 1951 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1951 a vasúti közlekedésben
- november 4. – Megnyílik a Galgamácsa és Vácrátót közötti vasútvonal.
- december 15. – Átadják a Pusztaszabolcs és Sztálinváros (ma Dunaújváros) közötti vasútvonalat.
[szerkesztés] 1951 a filmművészetben
[szerkesztés] 1951 az irodalomban
- Isaac Asimov: Alapítvány
- Jerome David Salinger: Zabhegyező
- Nagy László: A tüzér és a rozs
[szerkesztés] 1951 a zenében
[szerkesztés] 1951 a sportban
- A Forma-1-es világbajnokságot Juan Manuel Fangio nyeri Alberto Ascari előtt.
- Vívó-világbajnokság Stockholmban. Elek Ilona és a magyar férfi kardcsapat aranyérmet nyer.
- Ökölvívó-Európa-bajnokság Milánóban. Papp László nagyváltósúlyban Európa-bajnoki címet nyer.
- Főiskolai világbajnokság Berlinben. A magyar csapat 40 arany-, 35 ezüst- és 21 bronzérmet nyer.
- 1951-es NB1 győztese az Budapesti Bástya SE (MTK). Ez a klub 16. bajnoki címe.
[szerkesztés] 1951 a jogalkotásban
- május 15. – Magyarországon létrehozzák az Állami Egyházügyi Hivatalt.
[szerkesztés] Születések
- január 12. – Kirstie Alley amerikai színésznő
- január 28. – Leonyid Kosztyantinovics Kadenyuk ukrán űrhajós
- január 30. – Phil Collins angol zenész
- február 19. – Horace Andy (szül. Horace Hinds) jamaicai-brit popzenész, reggae-énekes, a Massive Attack tiszteletbeli tagja
- március 2. – Balázs Fecó Liszt Ferenc-díjas magyar énekes
- március 11. – Palotás Dezső erdélyi magyar költő, író, grafikus († 1999)
- március 21. – Jimmie Vaughan amerikai blues zenész, gitáros
- március 21. – Túri Lajos előadóművész
- március 29. – Roger Myerson amerikai közgazdász aki megosztva kapta a 2007-es Közgazdasági Nobel-emlékdíj-at Leonid Hurwicz-cal és Eric Maskinnal
- április 26. – Kukorelly Endre író, költő, a Magyar Lettre Internationale szerkesztője
- április 29. – Dale Earnhardt amerikai NASCAR autóversenyző († 2001)
- április 30. – Hegyi Gyula filmkritikus, politikus
- április 30. – Jacek Rostowski lengyel politikus, pénzügyminiszter
- május 15. – Frank Wilczek amerikai fizikus, professzor az MIT-n
- május 19. – Jancsó Sarolta színésznő
- június 15. – Havril András nyá. vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke
- június 27. – Leonard Fraser elítélt queenslandi sorozatgyilkos († 2007)
- június 29. – Don Rosa, a ma élő legnagyobb Donald kacsa-rajzoló
- július 1. – Gedővári Imre olimpiai bajnok vívó
- július 2. – Pataky Attila magyar rockénekes
- július 2. – Grandpierre Attila magyar csillagász, zenész, énekes, író, költő, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa.
- július 8. – Anjelica Huston amerikai színésznő
- augusztus 6. – Catherine Hicks amerikai színésznő
- augusztus 19. – John Deacon angol zenész, a Queen együttes basszusgitárosa
- augusztus 20. – Greg Bear amerikai sci-fi író
- augusztus 24. – Orson Scott Card amerikai író
- augusztus 26. – Edward Witten amerikai fizikus, matematikus
- szeptember 1. – Nicu Ceaușescu román politikus, Nicolae Ceaușescu fia († 1996)
- szeptember 1. – Timothy Zahn, amerikai sci-fi író
- szeptember 2. – Mark Harmon, amerikai színész
- szeptember 8. – Markó Béla, erdélyi magyar író és költő, tanár, politikus
- szeptember 27. – Baczakó Péter olimpiai bajnok súlyemelő († 2008)
- szeptember 30. – Barry Marshall fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas orvos
- október 2. – Sting előadóművész, színész, a Police együttes egyik alapító tagja
- október 5. – Bob Geldof ír zenész
- október 23. – Fatmir Sejdiu Koszovó elnöke
- október 24. – Orosz István Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
- november 8. – Gujdár Sándor magyar labdarúgó, kapus, kapusedző
- november 24. – Szabó Ildikó filmrendező, színésznő, jelmeztervező
- november 26. – Cicciolina (eredetileg: Staller Ilona) magyar származású olasz pornó-színésznő, politikus, képviselő
- december 1. – Jaco Pastorius amerikai jazz basszusgitáros és zeneszerző († 1987)
- december 12. – Müller Péter Sziámi költő, zenész, filmrendező
- december 18. – Böszörményi Zoltán író, költő, szerkesztő, üzletember
[szerkesztés] Halálozások
- január 27. – Carl Gustaf Emil von Mannerheim finn marsall, politikus, hadvezér a II. világháború idején (* 1867)
- február 12. – Bajor Gizi Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja (* 1893)
- február 19. – André Gide, francia író, esszéista (* 1869)
- március 11. – Zsupánek János magyarországi szlovén költő (* 1861)
- március 17. – Habsburg–Tescheni Károly Albert főherceg osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, császári és királyi tüzérezredes, majd a lengyel hadsereg tábornoka, földbirtokos (* 1888)
- március 22. – Almásy László, Afrika-kutató (* 1895)
- március 25. – Mechlovits Zoltán, hatszoros világbajnok asztaliteniszező (* 1891)
- április 29. – Ludwig Wittgenstein, osztrák születésű angol filozófus (* 1889)
- május 22. – Jacobi Roland, négyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1893)
- május 29. – Maróczy Géza, nemzetközi sakknagymester (* 1870)
- június 4. – Szergej Alekszandrovics Kuszevickij orosz-amerikai nagybőgős és karmester (* 1874)
- június 19. – Egry József, festművész (* 1883)
- július 13. – Arnold Schönberg osztrák zeneszerző (* 1874)
- július 23. – Henri Philippe Pétain francia marsall, miniszterelnök, köztársasági elnök (* 1856)
- szeptember 1. – Wols, eredeti nevén Alfred Otto Wolfgang Schulze, német festő, grafikus és fotográfus (* 1913)
- október 2. – Kozma István, honvéd altábornagy (* 1896)
- november 25. – Friedrich István, politikus, miniszterelnök (* 1883)
[szerkesztés] Nobel-díjak
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | John Cockcroft, Ernest Walton |
Kémiai | Edwin McMillan, Glenn T. Seaborg |
Orvosi-fiziológiai | Max Theiler |
Irodalmi | Pär Fabian Lagerkvist |
Béke | Léon Jouhaux |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945-1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 229. p. (ISBN 963-8153-90-3)
- ↑ Pászka Tibor: Tisztelgés egy katonai szakma teljesítménye előtt. In: Honvédségi Szemle. 63. évf., 2. sz., 40. p. – 2009. március
- ↑ Experimental Breeder Reactor 1 factsheet, Idaho National Laboratory