1955
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1955 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1955 |
Ab urbe condita | 2708 |
Bahái naptár | 111 – 112 |
Berber naptár | 2905 |
Bizánci naptár | 7463 – 7464 |
Buddhista naptár | 2499 |
Burmai naptár | 1317 |
Etióp naptár | 1947 – 1948 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2010 – 2011 |
Shaka Samvat | 1877 – 1878 |
Kali juga | 5056 – 5057 |
Holocén naptár | 11955 |
Iráni naptár | 1333 – 1334 |
Japán naptár | 2615 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4651–4652 |
Kopt naptár | 1671 – 1672 |
Koreai naptár | 4288 |
Muszlim naptár | 1374 – 1375 |
Örmény naptár | 1404 ԹՎ ՌՆԴ |
Thai szoláris naptár | 2498 |
Zsidó naptár | 5715 – 5716 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- március 16. – Eisenhower bejelenti, hogy háború esetén atomfegyvert alkalmaznak.
- április 5. – Winston Churchill brit miniszterelnök lemondása.
- május 6. – A Német Szövetségi Köztársaság a NATO tagjává válik.
- május 14. – Megalakul a Varsói Szerződés.
- május 15. – A Makalu (tszf. 8463 m) első megmászása.
- május 25. – A Kanchendzönga (tszf. 8586 m) első megmászása.
- május 26.–június 2. – Nyikita Hruscsov belgrádi látogatása, a szovjet–jugoszláv államközi kapcsolatok rendezése.
- június 21. – A honvédelmi miniszter 00700/1995. számú intézkedésében elrendeli a területi katonai igazgatási szervek átalakítását. (A meglévő katonai igazgatási szerveket felszámolták és helyettük megalakították a Budapest Főváros Kiegészítő Parancsnokságot, minden megyei székhelyen a megyei kiegészítő parancsnokságot, minden járási székhelyen a járási kiegészítő parancsnokságot, a meghatározott városokban városi kiegészítő parancsnokságot, Budapest minden kerületében kerületi kiegészítő parancsnokságot.)[1]
- július 18–23. – Párizsban megtartják a NATO parlamenti képviselőinek első konferenciáját. (1966 novemberétől Észak-atlanti Közgyűlés).
- október 2. – Romániában Gheorghe Gheorghiu-Dejt Chivu Stoica váltja a kormányfői poszton.
- december 14. – Magyarország, Ausztria, Spanyolország, Ceylon, Nepál, Laosz, Líbia, Jordánia, Kambodzsa, Írország, Olaszország, Finnország, Bulgária és Albánia csatlakozik az ENSZ-hez.
- december 30. – A Szovjetunió szerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal, megadva benne annak állami státuszát.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1955 a tudományban
[szerkesztés] 1955 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1955 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1955 a filmművészetben
[szerkesztés] 1955 az irodalomban
- Graham Greene: A csendes amerikai
- Többéves elhallgattatás után Kodolányi János „személyesen” is visszatér az irodalmi életbe, tagja lesz az Írószövetségnek, megjelenik Éltek, ahogy tudtak c. novelláskötete
- Weöres Sándor: Bóbita (válogatott versek)
[szerkesztés] 1955 a zenében
[szerkesztés] 1955 a sportban
- Juan Manuel Fangio harmadszor nyeri meg a Forma-1-es világbajnokságot.
- Kosárlabda Európa-bajnokság Budapesten. A magyar férfi csapat bajnoki címet nyer.
- A Bp. Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.
[szerkesztés] 1955 a televízióban
[szerkesztés] 1955 a jogalkotásban
[szerkesztés] Születések
- január 6. – Rowan Atkinson angol színész
- január 18. – Nyilasi Tibor labdarúgó, edző
- január 26. – Björn Andrésen, svéd színész
- február 2. – Leszek Engelking, lengyel költő, iró
- február 4. – Mikuláš Dzurinda, Szlovákia miniszterelnöke
- február 11. – Ágg Károly fotóművész
- február 24. – Alain Prost francia autóversenyző, Forma-1-es világbajnok,
- Steve Jobs – az Apple Inc. cég elnöke († 2011)
- március 2. – Demény Attila zeneszerző, zongoraművész
- március 9. – Ornella Muti olasz színésznő
- március 31. – Angus Young az AC/DC együttes szólógitárosa
- április 6. – Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök
- április 14. – Drahos Béla karmester, fuvolaművész.
- április 19. – Regőczy Krisztina világbajnok műkorcsolyázó
- április 29. – Máté Gábor színész
- május 13. - Elekes Zsuzsa, Bach- és Liszt Ferenc-díjas orgonaművész
- május 16. – Hazel O’Connor, angol énekesnő, színésznő
- június 13. – Debreczeni József politikus, politikai elemző
- június 26. – Draskovics Tibor, jogász, politikus
- július 21. – Tarr Béla rendező
- augusztus 8. – Herbert Prohaska osztrák labdarúgó, edző, szövetségi kapitány
- augusztus 12. – Heintje Simons holland gyermekszínész, énekes
- augusztus 27. – Can Togay magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő
- szeptember 2. – Tamás István magyar író, költő, újságíró
- szeptember 29. – Lantos László Triceps, magyar rendező, performer, író
- október 28. – Tarcsai Szabó Tibor magyar író, meseíró
- november 10. – Tóth Armand zeneszerző, karmester, fuvolaművész
- november 13. – Whoopi Goldberg amerikai filmszínésznő
- november 20. – Bo Derek amerikai színésznő
- november 30. – Billy Idol brit punk- és rockénekes, zeneszerző
[szerkesztés] Halálozások
- január 28. – Török Sophie, született Tanner Ilona író, költő (* 1895)
- február 8. – Zsedényi Béla, miskolci jogászprofesszor (* 1894)
- március 11. – Alexander Fleming, Nobel-díjas angol orvos (* 1881)
- március 19. – Károlyi Mihály, politikus, miniszterelnök, Magyarország első köztársasági elnöke (* 1875)
- március 30. – Fuchs Jenő, négyszeres olimpiai bajnok vívó (* 1882)
- április 18. – Albert Einstein, fizikus (* 1879)
- április 19. – Simay Imre, festő, szobrász, grafikus (* 1874)
- május 25. – Fedák Sári, színésznő (* 1879)
- június 11. – Breuer György, magyar ornitológus (* 1887)
- augusztus 15. – Thomas Mann, német író (* 1875)
- szeptember 1. – Schimanek Emil, Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (* 1872)
- szeptember 9. – Zsirai Miklós, Kossuth-díjas nyelvész (* 1892)
- szeptember 22. – Fábián Gyula magyar rajztanár, etnográfus, ifjúsági író (* 1884)
- szeptember 28. – Gyóni Mátyás történész, bizantinológus (* 1913)
- szeptember 30. – James Dean, amerikai filmszínész (* 1931)
- október 9. – Julij Mihajlovics Brascsajko, kárpátaljai ruszin jogász, politikus, közéleti személyiség (* 1875)
- november 12. – Hajós Alfréd, olimpai bajnok, építész (* 1878)
- november 20. – Jób Dániel, magyar színházi rendező, író, színigazgató (* 1880)
- november 26. – Duronelly László, vívómester, a magyar párbajtőrvívás egyik úttörője (* 1907)
- november 27. – Arthur Honegger, svájci származású francia zeneszerző, a „Hatok” egyike (* 1892)
- december 4. – Galamb József konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell megalkotója (* 1881)
[szerkesztés] Nobel-díjak
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Willis Eugene Lamb, Polykarp Kusch |
Kémiai | Vincent du Vigneaud |
Orvosi-fiziológiai | Axel Hugo Theodor Theorell |
Irodalmi | Halldór Kiljan Laxness |
Béke | nem adták ki |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Földesi Ferenc: Adalékok a hadkiegészítés felépítéséhez. In.: Honvédelmi Szemle. 63. évf., 4. sz., 52. p. – 2009. július