2014. október 7., kedd

Itt van az ősz, itt van újra.....

Októberke
Mondhatom azt is, hogy kedvenc évszakom az ősz, de most nem egészen igaz. Nem az ilyen őszt szeretem! Legyen napsütés, igazi vénasszonyok nyara, sok szép színes lomb, szép termés a kertben.........  Ez most nálunk sajnos egyik sincs! Hiányérzetem van!
A hétre ígérnek még az időjósok egy kis jó időt, és én reménykedem, várom. Így legyen! Akkor aztán ki lehet élvezni még az ősz adta szépségeket.
Nincs kedvem kimenni még a kertbe se, pedig ez nálam már nagy betegség. Túl vagyunk már az almaszüreten is, nem sok baj volt vele. Máskor ládaszámra ajándékoztuk el, most meg 2 ládával lett....... Nem is leltározom az idei termést, mert szomorú a statisztika.
Napok óta csodálom az előkertben a bangita gyönyörű lombját, de ma erőt vettem magamon, fogtam a fotómasinám és megörökítettem.
Evés közben jön meg az étvágy, így megindultam kifelé a kertbe, mert Mandy barátnémnak akartam még az aloáimat megörökíteni. Íme: 
Gesztenye termésből nincs hiányunk, mint a képen is lehet látni. Két talicskával toltunk már ki, de még lesz ennyi biztosan. Jut bőven a bio mosás kipróbálására is....
Imádom a lombhullató azáleák őszi színpompáját! Ő az idén az első. 
A klematiszok sem adják meg könnyen magukat az ősznek!  
Csak csodálni tudom.  
Az idén nálam (talán) a déli gyümölcsök teljesítettek a legjobban. A kumkvát már kezd sárgulni, a citromnak se sok kell (alig várom már), a datolyaszilva nagy büszkeségem, és a füge!, az valami csudafinom csemege.
Nagyon büszke vagyok rá, mert ő a pincében telelt ki. Remélem, hogy ezt a telet is átvészeli! 
Ő már a tavaszra készül. 
Vasárnap egy kicsit távolabbra is eljutottunk, mint a kert. Régóta terveztük, hogy megnézzük a dubicsányi kastélyt, merthogy terveink vannak vele. Nem megvásárolni akarjuk, csupán csak kibérelni 1-2 napra. 
Az első utunk a templom előtti kis utcácskába vezetett. Igen kellemes meglepetésben volt részünk. Egy kis gyöngyszem ez a falucska. Nagyon szép "főtere" van, és makulátlan tisztaság. Az utca végig parkosított, rendezett. 
A polgármesteri hivatallal szemben egy nagyon kellemes, irigylésre méltó játszótér van. 
Az utca másik oldalán van a kastélyhoz vezető út, ami egy szép gesztenyefával beültetett kerten vezet át Itt sportpálya, játszótér bújik meg a fák alatt (mögött). Sajnos itt fotó nem készült! 
Jó lesz innen csodálni a kertet.
A hátsó terasz, vagy udvar(Minek nevezzelek?), ahol nagyon jó lesz egy kicsit megpihenni a remélhetőleg jó melegben. Innen vezet le egy lépcsősor a kertbe, ami rögtön hozta is az ötletet, beindította a fantáziámat.
És már lent is vagyunk a kertben, ahol valószínűleg a szertartás lesz. Már most is tetszik! 
Vagy itt.... 
Ezek a színek! 













El Mouradi Club Kantaoui 2. (csak egy évnyi késéssel)

Nem is sokat késlekedtem ennek a bejegyzésnek az elkészítésével, csupán alig egy évnél többet. Elkezdtem én már akkor írogatni, de mindig csak tologattam......Ej, ráérünk arra még ..... Most aztán, hogy újabb élmények jöttek, elkezdtem a régieket is felidézni, akkor vettem észre hogy erről teljesen elfeledkeztem. (Sajnos nem tunéziai élmények!) Most ezt is pótolom, ill. "élővé" teszem, ne árválkodjon itt arra, hogy mikor kerülhet ő is a párjához.
Olyan sok kellemes élmény ért ezalatt a rövidke hét alatt, hogy nem bírtam bezsúfolni egy bejegyzésbe, egyszerűbbnek találtam részletekben leírni.
Most először a szórakozásról néhány gondolat.
Az animációt már említettem röviden, most kicsit bővebben is. Az animátorok főként a medence körül szerveztek programokat, de azt folyamatosan. Mi nem szoktunk a medence körül letelepedni, nem azért megyünk tengerpartra. Napközben, mikor arra jártunk, láttuk hogy mindig volt valamilyen program. Amin mi is részt vettünk a tengerben a vízitorna. Ez mindig tetszett nekem, de itt különleges volt, mert a kis srác, aki vezette, nagyon jó hangulatot tudott csinálni.
A fiúk se unatkoztak addig, ők is "tornáztak" egyet a parton.
Barnus a strand röplabdába nevezett be, addig az apja szurkolt és fotózott.


Vacsora után kezdődött a mini diszkó, amit mindig szívesen végignézünk. Most volt egy csoport Dawn-kóros fiatal, akik mindig nagy örömmel vettek részt ebben a mókás kis programban. Öröm volt nézni, hogy az animátorok milyen szeretettel foglalkoztak ezekkel a gyerekekkel. Voltak közöttük nagyon jó mozgásúak, akik szívvel-lélekkel utánozták le a mozgásokat.
Ez sem maradhatott ki!
Ezután következett mindig egy felnőtteknek szóló tánc, ahol a délutánonként tanult táncok zenéje ment. Itt aztán megint aktívizálták magukat az animátorok, igyekeztek minél több embert megmozgatni, táncba vinni.
Az esti műsorokról nem készítettem fotókat, de mint említettem is már, nem volt nagy szám. Az is lehet hogy már többször is láttam ezeket, de jobb kiadásban.
Esténként kimentünk a fix árasokba is a szemünket hizlalni, vásárolgatni. Újra megállapítottam hogy nem érdemes a medinában alkudozni, mert sok dolgot ugyanannyiért meg lehet itt is venni. Ami zavaró részemre, hogy itt is kezdenek a kínai bóvlik elterjedni( nem kicsit), nagy kár érte.
A tenger vize nagyon kellemes volt és főként tiszta.
Az étkezésekről még egy kicsit... a reggeli a mindenhol megszokott volt itt is, egyedül az omlettet nem sütötték, pedig az a kedvenceim közé tartozik. Volt helyette rántotta, főtt tojás, sütötték a tükörtojást.... kicsit telhetetlen voltam, mert az omlett sütés rituáléját is szeretem a sorakozással együtt. A babot és a lencsét is megkóstoltam (egy-egy kanálkával), nem lettem a fogyasztója. Minden reggel volt lecsó is, többféleképpen elkészítve, sült kolbászkák, sült zöldségek, vajak, sajtok, felvágott,, fincsi bagett, kenyerek (kenyérpirítóval), lekvárok, méz, különféle péksütik, sütik, gyümölcs, tej, rikották,teák, kávé, gépi gyümölcslevek... 1,5 dínárért frissen facsart narancslé.
Az éjszakára felvitt vízért fizetni kellett 1 dínárt. Ezt nem értem, mert az ellátás mindenből bőséges, ízletes volt, nem bírom felfogni hogy ezzel miért kell kicsinyeskedni. Igaz, az automatákból lehetett flakonba is tölteni, de.....
A főétkezések kínálata és minősége is nagyon jó volt, semmit nem kellett utána ízesíteni.

De jó volt egy kicsit visszaemlékezni! Legalább így lubickoltam egyet.....