Itt a Mikulás - Mézeskalács III.

Mézeskalácsos Advent

Ránk köszönt advent első vasárnapja - mézeskalácsos adventi koszorúval. 

Szmelo Judit pedig megosztja velünk mézeskalács receptjét. Szerintem bárki játszva kitalálja a tészta alapanyagait: liszt, cukor, vaj, tojás, méz, szódabikarbóna, fahéj, szegfűszeg - magát a "boszorkányságot" is mindnyájan ismerjük!

És ha lenne spanyol olvasóm, akkor nem bízom a Google-ra a fordítást - itt olvasható a magyar mézeskalács készítés története:

 

Talán azért is foglalkozom ilyen lelkesen a témával, mert a férjem felmenői mézeskalácsosok voltak Eperjesen. Már az "én időmben" került el a háztól egy pincétől a padlásig terjedő felújításkor a ládájuk. De még ma is az ő bejgli receptjüket sütöm karácsonyra, húsvétra - kis egyszerűsítéssel...

Mézes boszorkánykonyha Madridban

Most helyembe jött egy kiállítás, sőt egy egész kis konyha, ráadásul olyan, ami illatos és különösen kedvemre való. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a madridi magyar nagykövetség a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rendez itt közösen egy mézeskalács kiállítást.
A kiállítók személyesen Szmeló Judit és Kozma Zoltán, de ők elhozták az otthon elismert több mint ötven mézeskalácsos sok-sok szemet gyönyörködtető - és illatos portékáját. Az első két héten be is fogják mutatni a mézeskalács készítését, díszítését és a produktumot persze kisütik - úgyhogy vendégcsalogató illat árad a kis San Isidor régészeti múzeumban.

A megnyitót összekötötte a külképviselet a félévenkénti állampolgársági eskütétel ünnepségével - így az újdonsült spanyolországi magyarok egycsapásra a  "Méz-varázslat" első látogatói lettek:

Ígyártó Gabriella és Skrabut Éva, a szövetség igazgatója és alelnöke érkeztek a megnyitóra, és ők is egy kemény napon át szorgoskodtak a kiállítás berendezésén.
Természetesen a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik a rendezvény, de nem csak a Mikulás-betlehem-három-királyok jelenetei öltöttek mézeskalács formát, hanem helyet kapott egy vásári kirakodó asztal is:

Az ünnepi szokások máshogy alakulnak itt - Papá Noel, Santa Claus, San Nicolás vagy Viejito néven ismerik a mi Mikulásukat, de nem olyan elterjedt a gyerekek megajándékozása dec. 6-án. A karácsony sokkal nyitottabb ünnep, nemcsak a család belső ügye - az ajándékokat pedig legfőképpen a Három Királyok hozzák Vízkeresztkor. E köré nagy népünnepélyt szerveznek, felvonulással, csinnadrattával- különösen Madridban.

  

A legnehezebb feladatnak az élő karácsonyfa beszerzése bizonyult - itt, a terebélyes mediterrán fenyők országában betlehemet szoktak állítani a családok - igaz, az néha egy szobára is kiterjedhet!!!
Összeállt végül a kiállítás - még én is besegítettem - de most csak az adventi és Mikuláshoz kapcsolódó dolgokat mutatom be - hisz a bőség zavarával küzdök!

A klasszikus mézesbábok mellett gyerek-csalogató, mókás figurákat is készítettek a furfangos mesterek:

 Külön műfajt jelentenek a komolyabb tartalmat hordozó, bonyolultabb rajzolatú mézeskalácsok: ezeknek a tésztáját puffasztó nélkül gyúrják - persze nem is fogyaszthatók, túl kemények.

   

Ezeknek az "ütőfái", formái már valóságos műremekek:

Kiállítások Budán

„Játéktól a mesterségig” című kiállítás látható 

 a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszakos kiállítótermében

 (1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.) 

A Hagyományok Háza mutatja be 

a Népi játék és kismesterségek oktatója c. tanfolyamának vizsgamunkáit. 

A kiállítás megtekinthető 2013. november 8-ig 

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között, pénteken 9 és 14 óra között. 

Les Gábor fazekas, népi iparművész 

"Erdély öröksége" című kiállítása látható 

a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban

 (1011 Budapest, Fő u. 6.)

A kiállítás megtekinthető november 16-ig, 10 és 18 óra között. 

• 

Alsó-Garam és Ipoly-mente népművészete

 

Foltos barátnőm sokat fényképezett a Polgárok Háza korábbi népművészeti bemutatóján, ahol a  Garam alsó folyásáról és Ipolyszalkáról voltak hagyományőrző vendégek.

Ídes Rúzsám

Nézzétek meg Marcsi képeit!

     Esztergom közelében, de már „határon túl” néhány, ú.n. kurtaszoknyás falu található a Garam mentén. A kurtaszoknya persze hosszabb, mint a mostani mini – a különbség abban áll, hogy ez a ruhadarab nem feltárja, hanem elfedi a női test –egyesek szerint – legizgalmasabb részeit, vagyis nem anatómiai ismeretekkel gyarapít. A hagyomány szerint a kurta szoknya viseletét a török időkben az esztergomi bég rendelte el, mert látni akarta a magyar menyecskék lábát. Nem tudni, esztétikai igény vezérelte-e, vagy háremek állományát óhajtotta frissíteni? Tény viszont, hogy a magyar menyecskék túljártak az effendi eszén – a szoknya kurta lett ugyan, de derekát a mai divathoz hasonlóan csípő alá engedték, s hozzá hosszú piros csizmát húztak. 

 

A kurtaszoknyás viseletet a Garam menti falvak magyar lányai-asszonyai ma is magukra öltik az  ünnepeiken. Forrás

Nomádia Park Ajkán

Ajkán a Nomádia Történelmi Szabadidőpark 2013. június 15-16-án Történelmi Kavalkádot szervez.

Keresik a témába vágó vásárosokat, kézműveseket, akik szeretnének egy kis darabot mutatni magukból, árusítanák portékájukat, foglalkoztatnák a látogatókkal.

A Honfoglalás-kori Park a honfoglalás kora köré koncentrálódik, elsősorban a gyerekes családoknak nyújt örömöt és céljuk, hogy a gyerekeket a szabadba csábítsák, a felnőtteket meg kiszakítsák rohanó világukból.

Szeretettel várnak minden érdeklődőt. Szimpatikus a szándék - érdemes utánajárni !

www.nomadiapark.hu                 www.facebook.hu/NomadiaSzabadidopark

Részletes program később lesz. Nyitva június 4-től hétfő kivételével minden nap 14-19 óráig.

Nomádia Park, Bolláné Pék Bernadett 06/30/409-1315

Hegyaljától Bükkaljáig - népművészeti sorozat a Polgárok Házában

Pénteken, nov. 9-én lesz a Kárpát-medencei Magyar Népművészet sorozat 24. részeként a kisgyőri hagyományőrzők bemutatkozása.

 

17:30: a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete kiállításának megnyitóján a II. emeleti kiállítóteremben közreműködik Nemcsák Károly, Kisgyőr díszpolgáraként.

18.00: néptánc és muzsika Kisgyőrből a földszinti nagy teremben.

 

Hallható lesz még a Királyszéke című kisgyőri vonatkozású királymonda és az est végén ízelítőt kóstolhatnak a résztvevők a kisgyőri és bükkaranyosi borosgazdák és őstermelők kínálatából.
 

Hímzések a falon - keretben

Sajnos erről a kiállításról bő egy évvel lekéstünk - nem is ezért teszem közzé:

2011. szeptemberében volt Rábaköztől Torockóig címmel a Csillaghegyi Református Gyülekezet hímző körének kiállítása.

Az egyházközség nagy gyülekezeti termének falain(1039 Budapest, Vörösmarty utca 2.) azonban személyesen - a Parókia Portálon pedig akár fotelből - megtekinthető az a néhány hímzés, amit Borbély Jolán nagy nevű, már nyugdíjas etnográfus avatott föl a helyszínen. 

Reménylem, hogy megcsodálhatók ott a kézimunkák, és talán bővülhetett is a munkák száma... Mert az ilyesmi annak is neveli az ízlésvilágát, életszemléletét és esztétikai érzékét, aki nem is érdeklődik kifejezetten a népművészet iránt... nem beszélve az alkotó megbecsüléséről! Köszönet a csillaghegyieknek, és jó munkát kívánok nekik!

Nekünk meg érdemes lenne arra törekedni, hogy minél több közösségi térben szorítsanak helyet a népművészeti tárgyaknak - ne csak múzeumok tárlóiban és polcain porolódjanak...

Néprajzi könyvek

Néhány néprajzi könyvet szeretnék ajánlani. A hímzésminták gyűjteménye önmagáért beszél.... Ha hazamegyek, beszerzem! Bár legkevésbé a szabadrajzú hímzéseket készítem - de ÉRDEKEL!

 

A másik két könyvet a szerzője miatt bizton tudom ajánlani. Sándor Ildikó elsősorban néptánccal foglalkozott, de annyira közvetlen és jó előadó, hogy bármilyen néprajzi témát nagyszerűen és közérthetően tud  ismertetni. Nekünk két évig tartotta az előadásokat a népi játszóház vezetői oktatáson, és mindegyik nagyon érdekfeszítő volt. A táborban meséket mondott, énekelt és a paraszti étrendből mutatott kóstolót. A médiában mindig felkészült és higgadt beszélgetőpartner - bátran ajánlom a könyveit bárkinek!

 

                                    

Szent Mihály napja

Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered.  A hagyomány szerint az Istenhez hűséges angyalok jelszava, csatakiáltása volt ez a bukott angyalok elleni harcban. E harc vezére Mihály, a 7 arkangyal egyike. A Sátán elleni tusában jelenítik meg karddal a kezében, a kétkarú mérleggel a kezében  az isteni igazságosság jelképe, miként más mitológiákban is. Az Apokalipszis fekete lovasaként is megjelenítik a keresztény művészetben.
Általában az Utolsó ítélet ábrázolásokon láthatjuk Szt. Mihályt, amint a ruhátlan kisgyermek formájában ábrázolt lelkeket mérlegeli. A két serpenyőben szerepelhetnek a jó és rossz tettek, az utóbbi serpenyőre az ördög is rákapaszkodhat, vagy épp Szt. Mihállyal alkudozva láthatjuk.

"Szent Mihály lova" koporsó vitelére alkalmas négylábú állvány vagy hordozható ravatal - helyenként a halottaskocsi népies neve.
Szt Mihály szekere a Göncölszekér

Az egyház szept. 29-én emlékezik szt. Mihály megjelenésére : a legenda szerint ez  az olaszországi Gargano hegyén történt, ahol tiszteletére templomot is építettek. Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, de főleg D-Európában terjedt el. Az első évezred fordulóján lett az egyház ősi oltalmazója mellett a halottak szószólójává vált. Temetőket, cintermeket, ezek kápolnáit, csontkamrákat, haranglábakat, harangokat ajánlottak pártfogásába. A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt, és a 18. sz. közepéig parancsolt ünnepként ülték meg.

 forrás

Mivel a gazdasági év őszi fordulójára esett, főként ehhez kapcsolódó hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá. Úgy tartották, hogy

• Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák.
•  Az őszi vetésre az előtte levő vagy utána következő két hetet tartották a legalkalmasabbnak. 
• Az ország sok vidékén a nyájak behajtásának, a pásztorok év végi számadásának, felfogadásának napja volt: így foglalta keretbe a tavaszi szent György nap és szent Mihály nap a gazdasági évet.  
• Ezért gyakran nagy vásárnap is, hogy a pásztorok ilyenkor kiegészíthessék felszerelésüket a kapott járandóságból, és felkészüljenek az új szolgálatra. 
•  A nőknek is munkatilalmi nap volt!

Mária - Kisasszony napja

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a "hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni", "ujjal rámutatva követni, üldözni valakit". Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal "követünk", "üldözünk".

 

A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz Nagyboldogasszony, Mária mennybemenetele, augusztus 15-e és szeptember 8-a, Kisasszony, vagyis Kisboldogasszony napja, Mária születésnapja közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly bele ne essen. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, gyűjtötték a mészben sokáig elálló "két asszony közi" tojást. A nap időjárása termésjósló: "ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés".
  

  

 Innen vettem át, mert tetszett: szoboszlokepeskonyve.hu

Édesanyám is mindig számon tartotta ezt, és gyűjtötte a "két asszony közi" tojást télire:-)

Tokaj-Hegyalja és a felvidéki Felső-Bodrogköz Budepesten szeptember 7-én

Hegyalja és Bodrogköz népművészete
Hegyaljától Bükkaljáig címmel folytatódik a Kárpát-medencei Magyar Népművészet rendezvénysorozat a Polgárok Házában, ezúttal Észak-Magyarországot lehet végigbarangolni.

18.00: A Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete kiállításának megnyitója a II. emeleti kiállítóteremben. 

Megnyitja: Borbély Jolán etnográfus, a Magyar Kultúra Lovagja

18.30: „Borban az igazság, táncban a barátság” 

A golopi Libabőr Népművészeti Egyesület Szent György (felnőtt) és Libabőr (ifjú) néptánccsoportjának műsora, valamint

a felvidéki Kisgéresi Női Éneklőcsoport és a Szőlőfürt Citerazenekar előadása (Díszterem)   

Muzsikál: a Parapács Együttes  

Az est végén géresi bélessel, erdőhorváti kerekpereccel, tokaji és kisgéresi borokkal kínáljuk közönségünket.

A kisgéresi Szőlőfürt Citerazenekar 2010-ben alakult, főleg a régió dalait játsszák. A Női Éneklőcsoport 1998-ban alakult a helyi Csemadok támogatásával. Repertoárjában kisgéresi lakodalmas, bodrogközi mulatós, gömöri, palóc, mezőségi és zoboraljai dalok szerepelnek.   

 Kérjük, adományával támogassa a rendezvényt! Ajánlott összeg: 500 Ft

 Az 1997-ben alakult Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete a hagyományok ápolását, felkutatását, a mesterségek továbbéltetését és átadását tűzte ki célul. Több mint száz tagja húsznál is többféle hagyományos mesterséget űz, valamint kutatásokat végeztek az úri hímzés és a kádártánc területén is.

A kiállítás alkotói: 

Balogh József bőrműves-ostorkészítő

Bogdán Erzsébet hímző

Cseh Antalné hímző

Csépány Viktor fafaragó

Dériné Érsek Ágnes hímző-csipkekészítő

Galgóczi Lászlóné hímző

Horváth Zoltán fazekas Népi Iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere

Hotyek Attila kádár

Kerülő Jánosné hímző

Koscsó Istvánné hímző

Dr. Krajnyák E. Ivett hímző

Lénártné Szemán Gizella hímző

Müller Zoltánné hímző

Oláh Ferencné hímző

Paszternák András fafaragó Népi Iparművész

Sajgó Zoltánné népiékszer-készítő Népi Iparművész

Sallainé Ádám Erzsébet hímző

Schneider Imréné hímző-szövő Népi Iparművész, a Népművészet Mestere

Szabó Imréné hímző

Tátrai Zita viselet- és csipkekészítő Népi Iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere

Újlaki Csaba népijáték-készítő

Újlaki Erzsébet hímző Népi Iparművész

Vajtóné Szabó Ilona hímző Népi Iparművész

 

A világörökség részeként számon tartott Tokaj-Hegyalján már a honfoglalás előtt is volt szőlőművelés. Éppen ezért a mesterségek gyakran a borhoz, a szőlőműveléshez kapcsolódnak, a vidék mintakincsében is a szőlővel kapcsolatos motívumok jelennek meg. A tokaj-hegyaljai borvidéket 1737-ben királyi rendelettel a világ első zárt borvidékévé nyilvánították, így településeinek épített örökségén,  végigkövethetőek a tokaji borkészítés immár három évszázada szigorúan szabályozott folyamatai, történelmi hagyományai. 

A Tisza-Bodrog-Latorca folyók határolta Bodrogközt 1920-ban kettévágta az újonnan meghúzott határ. Az elcsatolt Felső-Bodrogköz változatos felszínű táj, növény- és állatvilága a Felvidéken szinte páratlanul gazdag és sokszínű. Ezen a vidéken volt a Vereckei-hágón át bejövő honfoglaló magyarok első letelepedési helye, színteret adott számos történelmi eseménynek. Nem kerülte el a tatárdúlás, de szerencsére a török betörésétől megmenekült. Érintette Thököly Imre kuruc mozgalma és a Rákóczi-szabadságharc, lakosai részt vettek az 1848--1849-es forradalomban és szabadságharcban.