Még mindig csíkos

Amikor a korábbi csíkos projekt készült, a bordóból is kimaradt egy kevés. Akkor csak félretettem, s most nagyon jól jött. Az egyik bordó szettet végül saját magam kezdtem használni, így pont jó, hogy a maradék anyagból kijött az új telefon ruhája is:

Nem tudom láttátok-e, de egyre több blogon visszaköszön a "csíkos". Először Bozsomatinak tetszett meg nagyon a technika, számtalan neszeszert, naplóborítót, mindenfélét... készített vele, majd tőle Edit is kedvet kapott, s már Atiránál is láttam. Örülök, hogy terjed a "csíkos" :)
Ha érdekel a technika, korábbi bejegyzésemben megtalálod a leírását.

Az egyhangú narancssárga

Használt-ruha boltban akadtam rá erre a sima narancssárga pólóra. Tetszett már eredeti állapotában is. Szerintem sokszor az egyszínű ruhadarabokat lehet a legjobban kihasználni. Aztán egyszer csak gondoltam egyet, és rárajzoltam egy mintát, majd elkezdtem kihímezni. Kedvenc darab lett belőle :)

 

Tűtartók hímezve

Szombat reggeli kávé mellé levettem egy varrós könyvet a polcról. Lapozgattam, s újra meg újra visszatértem ezekhez a mintákhoz. Megtetszett, át is rajzoltam őket a vajszínű vászonra, és nekiláttam. A piros tűpettyes anyagból varrtam neki keretet, hátlapot, válogattam hozzá illő gombokat, s lassan el is készült mind a négy mintával.

Az egyiket már mutattam nemrég, Sziránszkiék csomagjába került. S mivel már régebb óta szerettem volna tűtartót magamnak, gondoltam, hogy az egyiket megtartom, a maradék kettővel is megvan már a tervem, de ez még titok. :)

Az enyém már így néz ki belülről:

Ünnepnap - Álomjáró-Bozsomati naplóborítója

Nagyon gyorsan telnek a hetek. Vagyishogy a "kéthetek". Örülök, hogy ma Álomjáró-Bozsomati jött el látogatóba. Nagyon termékeny alkotó, sok-sok neszeszer, táska, naplóborító, zsebkendőtartó... került már ki a kezei alól. Külön öröm volt, amikor olvastam, láttam a blogján, hogy miket készített a nálam talált csíkos ötlet alapján. :)






Álomjáró-Bozsomati naplóborítója

Először a naplóborító elejét szoktam megcsinálni. Ehhez fogok egy A/4-es lapot és berajzolom rá a „crazy-t”. Természetesen lehet szabadon is varrni, de én jobban szeretem a papírra-varrás technikájával. 

Aztán előveszem az apró fecnis dobozomat. Jelen esetben bordósakból dolgoztam.

Kezdődhet a móka. Beszámozás szerint felvarrogatom a fecniket.

Elölről…

 Hátulról…

Már majdnem kész.

A kész előlap:

Kitépkedjük (óvatosan) a papírt hátulról.

 

Mérünk. A napló-borító mérete:

Ehhez én egy kb. 65 x 33 centis szendvicset készítek. Az előlapot, amit az előbb csináltam kiegészítem minden oldalon, hogy megkapjam a szendvics méretét.

Általában az egészre rávasalható közbélést teszek. Majd vágok alá egy kicsivel nagyon vlies-t.

Crazy-t odavarrom a varrások mentén a vlies-hez.

Utána kukacolok. Szabad gépi tűzéssel összedolgozom az egész előlapot a vlies-zel. Jöhet a díszítés. Gépi és kézi hímzéssel.

Hátlapozás következik. Kivágok egy színben harmonizáló anyagot. Méret akkora, mint a szendvicsünké. Színt színre fordítva összevarrom. Hagyok egy kis nyílást, ahol kifordítom az egészet. Csücsköknél levágom, hogy szépen ki lehessen fordítani.

 

Vonalzó segítségével behajtom a bújtatókat, hogy kiterítve megkapja a napló kész méretét.

Körbevarrom. 

Készen van! :)

Párna esküvőre

Szeretünk személyesebb ajándékot vinni, amikor esküvőre hívnak minket. Mivel a szíves blokkot nemrég tanultam, így elhatároztam, hogy Ritáék esküvőjére varrok belőle egyet. A kis négyzetek nem pont úgy sikerültek, ahogy szerettem volna, de végülis ez az egyik, amit nagyon szeretek a patchworkben: bármikor mondhatod, hogy direkt ilyen :)

Megkérdeztem tőlük, hogy mik lesznek az uralkodó színek közös otthonukban, így ez a párna kicsit natúrabb lett, mint a korábbi. Ahogy készült, közben jött az ötlet, hogy ráhímezzem a nevüket. Remélem nekik is tetszik :)

Vattakorong tartó

Amikor a sok-sok csíkos készült, a bordóból elég nagy darab megmaradt. Mivel ez egy alapszín nálunk, rögtön azon kezdtem gondolkodni, mi hasznosat készíthetnék belőle. És meglett a helye. Tavaly a kalocsai Kékmadár Fesztiválon láttam Szöszmötölőnél vattakorong tartót. Hasonló a papírzsebkendő-tartókhoz, csak henger alakú. Hát elkészült az enyém is:

Ez lett a májusi "apró fecnik" projektem.

Keresztszemes házi áldás foltvarróknak 2.

Elkészült! :)

Szigaminál megnézhetitek ez eredeti mintát, ő tervezte. Én egy kicsit alakítottam rajta, próbáltam különböző blokkokat tenni az aljára, és kevesebb színt használtam. Már csak a keretezés lesz hátra. Nagyon várom, hogy kitehessük otthon. Még keresem a helyét...

Keresztszemes házi áldás foltvarróknak

Régóta szerettem volna Házi Áldást varrni magunknak. Sokat nézegettem, keresgettem, de valahogy egyik sem volt olyan, amit jó szívvel kitettem volna az otthonunkban. Aztán egyszer csak rátaláltam egy keresztszemes mintára Szigaminál, ami ráadásul foltvarrós blokkokat mintáz az alján... naná, hogy egyből megszerettem. A színeken kicsit változtatok, hozzánk a bordós összhatás jobban illik. Most itt tartok:

Asztalközép tavasziasan

Dorkáék ismét eljöttek pár órára. A szétvágós 9 foltos blokkot varrtuk meg együtt tavaszi anyagokból. A kiindulási négyzetek 12 cm-esek voltak, azokat varrtuk össze, majd négyfelé vágtuk, elforgattuk és újra összevarrtuk. Ezzel a technikával készült annak idején Petra babatakarója is. Most kis asztalközepet készítettünk belőle. Az enyém ilyen lett, ezt is ajándéknak szánom:

Virágba borulva

Hosszú volt idén a tél. Egyszer-egyszer úgy tűnt, talán vége már, de pár nap napsütés után csak-csak újra hideg lett. Már nagyon vártam a tavaszt. Levettem a fürdőszobai függönyünket, hogy kimossam, s közben jött az ötlet... ha már kint hideg és zord az idő, bent már nőhetnének a virágok. Elültettem a magokat, s néhány este alatt ilyen szépen kibújtak:

Ezt a kovácsoltvas karnist is Emő apukája készítette, habár eredetileg törölközőtartónak készült, nálunk karnisként találta meg a helyét. :)

Négyfelé vágott fakunyhó

Nemrég találtam egy leírást, a négyfelé vágott fakunyhó blokkról. Nagyon megtetszett, ki kellett próbálnom.

A hímzéshez általában nincs elég türelmem. Ez az első, ahol kicsit többre is rá tudtam venni magam. Megrajzoltam vízzel lemosható filccel, majd filmnézés közben megvarrogattam. És élveztem is, hát még a látványt, no meg a Kedves dicsérő szavait...