Apróságok

Egy kedves varrótársunktól tanultuk ezt a négyzetekből - kézzel varrt - technikát, amivel már sok-sok hasonló kis szütyő készült a varrócsoportunk. Most már nekem is ki kellett próbálnom és nagyon tetszik, már készül a 2. is!

Apró madárkákkal népesült be a tujánk az udvarban igaz, hogy csak rövid időre, mert repültek is tovább a gazdájukhoz.

Drága Móni Barátnőm ilyen szépségekkel lepett meg, a csomag ismét Kanadából érkezett. Ráadásul mindezt úgy időzítette, hogy a névnapján ért ide. Eszméletlen egy csajszi.... akár egy jótündér, a saját névnapjára képes engem meglepni ajándékokkal a messzi távolból. Egyszerűen imádom... :o) és persze nem csak ezért, hanem mert hosszú-hosszú ideje vagyunk már Barátnők és tényleg mindig is segítettünk egymásnak és megosztottuk bánatunkat, örömünket. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen Barátaim vannak - ha már úgy adódott, hogy szüleim, nagyszüleim már nincsenek.

Főleg az Anyáknapja olyan nap az évben, amikor nehéz elfogadni, hogy a temetőbe kell kivinnem a virágot Édesanyámnak. Az én gyermekeim ilyen szépséges, szívhezszóló ajándékokkal leptek meg engem. Hát persze, hogy potyogtak a könnyeim itthon is ... és a temetőben is....

Egyik büszkeségem

Olyan büszke vagyok rá!

Egy divatbemutató képekben

Ma megérett a gyümölcse a napok óta tartó kemény munkának. Május 2. óta Anita minden nap fellépett az Árkádban az Eurodance tánc-színházzal, ők nyitották meg a felnőttek napi divatbemutatóját.

A mai napon viszont ők voltak a főszereplők, hiszen a divatshow-ban is ők szerepeltek, gyermekruhákat mutattak be, az Árkádban működő boltok ruháiból.

Kedd óta próbáltak, a próbák után pedig a boltokat jártuk összeállítani a ruhákat, amelyeket Anita bemutatna. Két boltban már kész tervvel vártak bennünket. A Hervis-ben fürdőruhát és egy törölköző-poncsót kaptunk:

A Reserved-ben egy fehér, nyakba-akasztós ruhát egy lila boleróval és egy fehér hátizsákkal:

A harmadik üzletben, a C&A - ban pedig ránk bízták a választást, így került Anitámra ez a fodros szoknya a sapival:

Bár tegnap este még 1/2 10-kor is próbáltak az Árkádban (1/2 8-tól, mert korábban nem lehetett a vásárlóközönség miatt) és igen későn, fáradtan értünk haza, Anita ma nagyon lelkes volt és nagyon-nagyon élvezte!

Egy nagyon fontos haszna is volt a mai napnak:
Megtanultunk 2 perc alatt teljesen átöltözni! :o)

Fellépés az Árkádban

Ma megvolt az első két fellépésünk az Árkádban.

A pécsi Árkád 5. születésnapját ünnepli, így Anitáék a tánc-csoportjukkal minden nap fellépnek, mert ők nyitják meg a napi divatbemutatókat. Két héten keresztül - május 2-től május 16-ig - 17 órakor táncolnak. Ma az első napon, 15-kor és 17-kor is volt fellépésük. Alaposan elfáradt... és még csak most kezdődik...

Az egyik fényképsorozatot lent készítettem, a másikat az emeletről lefelé, de azt hiszem a szoknyát így sem látjátok jobban, mint a múltkor - kiterítve :o)


Anita a nagyobbak közé tartozik a csoportban. Vannak egész picik is... nagyon aranyosak és ügyesek voltak.

Születésnap

10 évvel ezelőtt Ajándékot kaptunk. Egy kicsi lány költözött hozzánk!

Születésnapjára túrós palacsinta-tortát kért, szívesen készítettem és mivel nem is tartott túl sokáig, még játékra is maradt idő!

Ananászos szelet

Egy nagyon finom ananászos szeletet készítettem ebédre. Ezt a receptet egy Nők Lapjából ollóztam ki még valamikor. Ha kedvelitek az édes gyümölcsöket a húsok mellé, érdemes kipróbálni. Gyerekkoromban a nagyszüleimnél gyakran ettünk a vasárnapi rántott hús mellé befőttet, így nekem ezek az ízek természetesek és a családom is szereti.

Itt még csak a sült ananászkarikák:


Itt pedig a kész hús:

Ma elkészült Anitám végleges füle is. Kapott rá egy kis masnit is, hogy igazi lányegérke legyen. :o)

Óvónő Barátnőm felajánlott az egérjelmezünkhöz egy szeletke sajtot. Valamikor az ő gyermeke is volt egér a sajtban, így most ismét lekerült a padlásukról ez a hasznos kellék.

Egérjelmez

Ma - mivel az időjárás is inkább a házban marasztalt - majdnem teljesen elkészült Anitám egérjelmeze. A fejpántra még csak a fülek kerültek fel, ezt még szeretném holnap a szürke anyaggal bevonni, hogy az eredeti mintája teljesen eltűnjön.

Hátul a farkáig cipzáros lett, így könnyen bele lehet bújni.



Anita nagy igyekezettel fordította ki a "farkincának valót" és ő töltötte meg flízzel is. Nagyon örült neki, hogy segíthetett a jelmezkészítésben.


A lábfejénél azt találtam ki, hogy hosszabbra hagytam a nadrág elejét és alul egy gumit varrtam rá, mert így nem kell gondolkodnunk, hogy milyen egércipőnk van itthon :o) ez eltakarja majd a kényelmes sportcipő tetejét.

Ha-hó ... akkor legyen hó

Amíg én ma délelőtt főztem és takarítottam, Dávid és Anita kimentek az udvarra játszani. Dávid kivitte magával a fényképezőgépet, mert szeret fotózni.

Szamóca - ő a kutyánk :o) - is nagyon élvezte a havat és a játékot:


Anitával labdáztak is egy kicsit:

A kocsifeljárónk is nagyon jó hely egy kis csúszkálásra, mert az eredeti funkciójára most amúgy sem alkalmas:

Dávid a fényképezőgéppel is játszott:



Az ereszcsatorna belülről:


Az autó közelről:


És a cicánk:




Délután a férjem felszereli a polcos tárolóm már kész fém vázára (a készülő varrókuckómban) a polcokat. Cserébe :o)) felvarrok néhány nadrágját, mert sajnos ezek a nemszeretem varrnivalók, de hát ezt is meg kell csinálni.