Oldalak

2009. július 23.

Kipp-Kopp a gesztenyegyerek


Kipp-Kopp-ot a gesztenyegyereket már korábban is mutattam nektek. Most már párnává alakult, szombaton kapja a "megrendelője".




Voltak a mintán olyan részek, amelyeket nem nagyon tudtam értelmezni. Pl. amikor egy négyzeten belül az átlónál elválasztólag fele ilyen színű, fele olyan. Ez rajzolva jól mutat, csak nem tudtam varrással hogyan lehet kivitelezni, ezért egy kicsit más lett megvarrva, mint a mintán.



Tegnap este sikerült befejeznem a "varrónő"-s képet is, amelyet a Valikaa-tól kapott gyönyörűséges, színátmenetes fonallal varrtam.



A mintáját - valahol - az interneten találtam, de már nem emlékszem, hogy hol :o)


Nagyon köszönöm Valikaa a fonalat, öröm volt vele hímezni!


2009. július 22.

Evőeszköztartó :o)

Marvika játékra hívott bennünket, abból az alkalomból,
hogy a számlálója hamarosan eléri az 5000-et!
Játszatok vele Ti is!
Bruercsi Dorka lánya olyan gyönyörűen varr 11 évesen, hogy csak ámulok. Bevallom nem gondoltam volna, hogy már ilyen fiatalon is tudnak a gyerekeink varrógéppel bánni - már nem emlékszem, én hány éves lehettem amikor Anyukám lábbal hajtós Singer varrógépét nagy erőfeszítésekkel próbáltam nem hátra elindítani. Anitám is kicsi korától szeretett varrni, de eddig csak kézzel engedtem. A hétvégén viszont elővettem neki a régi varrógépemet, amelyet nem az állapota, hanem a tudása miatt cseréltem le kb. 1 évvel ezelőtt.
Kicsit félve próbálkozott, de aztán hamar kezdett ráérezni az "ízére", hogy mennyivel gyorsabban lehet így haladni a varrással... :o) Az egyenes tartását még sokat kell gyakorolni, de mivel a "csak úgy varrjál" nagyon unalmas megoldásnak tűnt, ezért készített(ünk) egy evőeszköztartót a Nagymamája szülinapjára.





Még nem tökéletes... még nem egyenes... de nagyon nagy élmény volt nekem is (meglátni benne a lassan felcseperedő kreatív "hölgyikét") és Lánykámnak is az első varrógépes alkotás!


2009. július 21.

Ékszerek



Anita a múlt héten a táborban nagyon belejött a gyöngyfűzésbe! Sok új technikát tanultak és most készítí a szebbnél szebb ékszereket!








Noémitől (aki tényleg mindig mosolyog :> ) én is díjat kaptam:

A játék-szabályokról:
1. Tedd ki a díjat a blogodra!
2. Linkeld ki azt, akitől kaptad!
3. Nevezz meg legalább 3 blogot!
4. Hagyj üzenetet a díjazottaknak a díjukról!
A játékhoz még kedvesen hozzátettek már többen egy számukra
kedves idézetet is! Én is szeretném folytatni ezt a hagyományt:

"Töröld le könnyedet!
Kisírt szemedben mosoly legyen és derű,
Minden nap kezdődik valami,
valami nagyszerű,
valami gyönyörű."
(Nagy László)
Akiknek én szeretném továbbadni a mosolydíjat:

Szarvasmici

Silerika

Nina

Valika

2009. július 19.

Vendégségben voltam

g

Mivel a múltkor rákényszerültem, hogy Kecskemétről hazáig vezessek és jó érzés volt, hogy "Igen, megcsináltam!" most gondoltam kipróbálom, hogy ha önszántamból vezetek mondjuk Kaposvárig, az milyen lehet! Hááát, be kell valljam "viharos" volt! A szó legszorosabb értelmében! Már kb. 2 hete megbeszéltük Noémivel, hogy ezen a szombati napon meglátogatjuk őket. No, de az időjárás valószínűleg mit sem tudott az én terveimről, mert az egész heti forróság után, úgy döntött, hogy épp szombaton lep meg bennünket egy "kis" viharral! A délelőtt azzal telt, hogy óránként néztem az interneten, hol jár a vihar... milyen erős a szél... esik a jég...
Aztán mivel Pécsett még délután fél 1-kor is hétágra sütött a nap és Noémi is megerősített bennünket egy sms-ben, hogy Kaposváron is csudaklassz idő van... elindultunk Anitával kettecskén. (A fiúk a héten versenyeznek, így nem is voltak itthon.)
Szigetváron már "várt" bennünket egy kis meglepi... Iszonyatosan fekete felhők, szélvihar. Mivel kb. az út felénél jártunk nem láttam volna értelmét visszafordulni, ráadásul tudtam, hogy nagyon várnak bennünket... Kaposváron! Az út hátralévő részét felhúzott ablakokkal - mert odakint tombolt a vihar - a kocsiban kb. 40 fokban tettük meg, de a lényeg, hogy némi keresgélés után, szakadó esőben megtaláltuk Noémiéket, akik már a lépcsőház előtt izgultak értünk! Nagyon kedves fogadtatásban volt részünk! A lakásban minden Noémi keze munkáját dícséri. Amerre jártunk tündérek, faliképek, díszek, táskák... nagyon jó volt őket testközelből is megcsodálni!

Ajándékot is vittünk! Noémi ezt a kis tartokát kapta és némi cérnát, a kislányainak pedig egy-egy párnácskát készítettem (ezt elfelejtettem lefényképezni) de az Ő blogjában láthattok róla fotókat!



Nagyon jót beszélgettünk, a kislányok is hamar megtalálták a közös hangot (óóó, a lovak mindenhol nagy szerelem!!) és nagyon gyorsan eltelt a néhány óra, amikor is haza kellett indulnunk.

Persze Noémi sem engedett el bennünket üres kézzel. Ilyen gyönyörűséges táskákat kaptunk, Anita és én:






Nagyon örülök, hogy találkozhattunk!! Remélem hamarosan újra találkozunk, nálunk!

2009. július 17.

Mary Wigham SAL

Nagyon örülök. Felkerült a munkám fényképe a http://needleprint.blogspot.com/ galériájába. Furcsa érzés nemzetközi vizekre evezni. Nagyon köszönöm Adri Barátnőmnek, hogy segített az angol nyelvű levél írásában, mert sajnos az én nyelvtudásommal ez nem sikerülhetett volna!

Itt láthatjátok a hímzésem képét - felső sorban balról az első.
Itt pedig a városunkról fotókat - felső sorban balról a harmadik, negyedik és a második sorban a negyedik kép. A képekre kattintva azok megfordulnak és meg lehet nézni, hogy ki honnan küldte be a fotót. Már nagyon sokan hímezzük ezt a mintát együtt a világban. Izgalmas dolog ez... nekem ez az első, de remélem nem az utolsó!


A másik ajándék


Megérkezett Miaanya-hoz az ajándékom. Ő a varrós ajándékcsomagot nyerte. Így került hozzá 3 féle anyag - az egyik saját festésű - cipzár, és a varráshoz cérna. Készítettem neki is egy mappaborítót, amelyet keresztszemes hímzés díszít és a saját festésű anyagaimmal kereteztem.



2009. július 16.

Játék Bruercsivel



A kép eredeti helye:
http://makeitandloveit.blogspot.com/2009/05/scrappy-camera-strap.html


Bruercsi játszani hívott bennünket a blogja szülinapja alkalmából.

A játék lényege:

"Aki szeretne játszani, kérem:
  1. A blogjában szánjon egy bejegyzést erre a témára. Tegyen fel egy fényképet valami pasis megvarrható kiegészítőről (táska, pénztárca), lehet saját maga által varrt vagy akár a netről lementett kép. A lényeg, hogy látszódjon a pasis jelleg.
  2. Írja le, hogy szerinte mitől lesz pasis, mitől "nemcsajos". Gondolok itt a színre, a fazonra, a díszekre, a varrás és tűzés mintákra, a hímzésre, a gombokra, csattokra... stb.
  3. A játékban való részvételét jelezze nálam! :)
Határidő: 2009. július 24.-e"


Eszembe jutott, hogy amikor még az első játékot hírdettem meg a blogomban jelentkezett a játékra Exit. Egy darabig gondolkodtam, hogy mit lehetne egy Férfinek ajándékba adni, aminek örül. Próbáltam "megismerni" a blogját olvasgatva és megtudtam, hogy nagyon szeret fényképezni. Ekkor gondoltam, hogy varrok fényképezőgéphez pántot.

Aztán tovább olvasva a blogját úgy ítéltem meg, hogy még a fényképezésnél is jobban szeret festeni és akkor jött a nagy ötlet, hogy foltokba álmodom egy festményét. A folytatást már ismerhetitek, hisz akkor részletesen is írtam erről. Ez a pántvarrás még talonban maradt.

Valóban nem túl könnyű Férfiaknak ajándékot varrni, de talán ha egy picit megpróbáljuk megismerni azt, akinek készítjük... mit szeret csinálni, esetleg van e hobbija, kedvenc időtöltése... talán.. úgy könnyebb. De ha nagyon közeli ismerősünk, akár meg is mondhatná, hogy mit varrjunk neki??!! :o))

Amitől azt gondolom, hogy "férfiasabb" lesz egy ajándék, az természetesen a szín és a forma megválasztásával is hangsúlyozható. Színekben inkább a barna, kék, zöld árnyalatait használnám, míg formákban elsősorban geometriai alakzatokban (négyzetek, háromszögek) gondolkodom, akár tűzésről, akár az anyag mintájáról van szó - ha pasis ajándékot kellene készítenem.

Az egyik ajándék

Megérkeztek az ajándékaim Dórához, így most már az övét meg tudom mutatni nektek. A keresztszemes csomagba keresztszemes alapanyagok kerültek. Néhány anyag, natúr, fekete, sárga és a saját "sütésüből" is egy kevés, valamint fonalak és egy kulcstartó alap, amely tetszés szerint díszíthető.

A keresztszemes ajándékhoz foltvarrós technikával készítettem egy mappa-borítót. Kinéztem egy könyvből ezt a tetszetős blokkot, ami igen egyszerűnek tűnt. Nos, hamar kiderült, hogy akinek nincs ebben gyakorlata annak az egyszerű is bonyolult. :o) Végül is másodszorra már sokkan jobban sikerült így ezt "kereteztem" körbe a mappa méretére.

Sajnos még így sem lett tökéletes, vannak olyan részek, ahol nem pontosan találkoznak a csücskök... Erre mondaná Nagypapám, amit oly sokszor hallottam tőle, ha valami nem sikerült: gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás... :o)


Örülök, hogy Dórának sikerült vele örömet szereznem.


Marvikánál olvastam az Aréna Kiadó akcióiról. Ez remek alkalom volt arra, hogy megrendeljem azokat a könyveket, amiket már régóta szerettem volna.


2009. július 14.

Színátmenetes ajándék



Tegnap este már nem bírtam tovább... ki kellett próbálnom a Valikától kapott csodálatos fonalat! Nagyon tetszik!!

És az első képen még láthatjátok az elkészült ollóőrt is ebből a mintából:

Az első napon Anitáék a táborban gyöngyöt fűztek. Ez a karkötő készült:


Amikor mentem a lányokért (Anita Barátnőjét is én hozom el délutánonként) épp az udvaron állták körben az egyik oktatót, amint a csipkeverést mutatja meg nekik. Én is beálltam a csodálók közé... hááát ez valami fantasztikus dolog. Minden elismerésem annak, aki tudja, hogy melyik kis "fa hengerecskét" éppen hová kell tennie... Csudaklassz volt ilyen közelről nézni...

2009. július 13.

Szigeten



Anitámnak szombaton "kuckózhatnékja" támadt. Biztosan Ti is ismeritek ezt az érzést, amikor az ember legszívesebben elbújna egy kicsit egy lakatlan szigetre. Anita ezt úgy oldotta meg, hogy egy hatalmas kartondobozt szétvágott, befordította egy sarokba és berendezkedett benne. Kispárna... takaró... egy kis olvasnivaló :o) Mivel a doboz "eleje" épp a varrókuckómra nézett, mondtam neki, hogy nem túl rendes dolog tőle, hogy így most egy kicsit engem is bezárt, ráadásul a nem túl szép kartondobozt kell néznem. Festéket és ecsetet ragadott, majd festett nekem, nekünk egy szigetet... Hát így azért mindjárt más!!! Nem?

Mivel mától kézműves napközis táborban ügyeskedik, tegnap délután eszébe jutott, hogy milyen jó lenne egy saját készítésű szatyorral menni a táborba, amibe belefér egy kis papírzsepi, egy kis gyümölcs, némi innivaló, no és a szükséges "női" apróságok. Imád matatni az anyagos dobozaimban, így mindjárt elő is húzta őket és nagy lelkesedéssel gyűjtötte a táska hozzávalóit. Az anyag kiválasztása után a szalagos dobozom, majd az egyéb kis mütyürök átvizsgálása következett. Egy kis szabásminta, némi habozás szabás előtt.... aztán - Anya! Befűzöd nekem a cérnát?? - után már varrta is (kézzel) a szatyrot!





Segítenem csak a táskamerevítő bevarrásánál - mert azzal nem nagyon tudott megbírkózni - és a pillangó felvasalásánál kellett. :o)
Valószínűleg a héten több munkát tudok majd mutatni, amit Anita csinál, mint amit én, mert gőzerővel ajándékokat készítek, de ezeket majd csak az átadásuk után mutatom.

2009. július 10.

Sorsoltunk


A képet kölcsönöztem: http://kisbeka.freeblog.hu/archives/2007/04/


Nagyon köszönöm, hogy ilyen sokan játszottatok velem. Örülök az új látogatóimnak és azoknak is akik már régebb óta olvassák a bejegyzéseimet.

Anitát hívtam segítségül a sorsoláshoz.

Egyik papíron azok neve szerepelt akik xszemes ajándékra vágytak,



a másikra azoké, akik varrós ajándékot szerettek volna. Persze, aki mindkettőre jelentkezett, mindkét papíron szerepelt a neve.



Lánykám segített a darabolásban is, majd a nevek bekerültek egy kosárba.

Először az xszemes ajándékot sorsoltuk:



Anita húz:



És aki örülhet:





Ezután következett a varrós ajándék:





Anita nagy izgalommal nyúlt a kosárba, még a szemét is becsukta :o)

Középre igazítás


Őt húzta:





Gratulálok a nyerteseknek! Kérem, hogy az email-címemre küldjétek el a címet, ahová postázhatom a nyereményeteket!


Aki most nem nyert, annak sincs oka búsulni, hiszen úgy látom, hogy sok-sok blogon van játék és gondolom lesz is még! Én is játszottam a héten és nyertem is!

Épp ma hozta a postás ezeket a gyönyörűségeket. Egy xszemes könyvet, nagyon szép, színátmenetes fonalakat és egy kis képet, amely már a varrókuckómat díszíti. Ilyen picurka xszemeket még nem is láttam! A férjem pedig imádja az étcsokit, így Ő is örülhetett ennek az ajándéknak! Nagyon köszönöm Valikaa !