Oldalak

2010. november 22.

Kellemes időtöltés

Bevallom én ezen a hétvégén nem bántam, hogy nem volt ragyogó napsütés. A múlt hétvégén - még kihasználva a jó időt - kirándulni voltunk. Vasárnap egész napos túrán voltunk Óbánya és Máré vára útvonalon. Nagyon elfáradtunk, mert az út nagy részét egy patakmederben tettük meg, kidőlt fákon átmászva, meredek partoldalakon felkapaszkodva, a patakban lévő köveken átugrálva. Akkor, abban a két napban nem volt időm varrni és a hétköznapok igen zsúfoltak ahhoz, hogy este még a varrógép elé üljek. Így most nagyon örültem, hogy szombaton és vasárnap is tudtam időt szentelni a kedvenc elfoglaltságomnak.
Dia barátnőm "rendelt" tőlem egy neszeszert egy kedves ismerősének, az egyetlen kérés az volt, hogy legyen benne lila.
Időnként elgondolkodom, hogy mennyire "beteges" dolog, hogy a hosszúnak ítélt nadrág szárából levágott 10-15 cm-es anyagdarabokat sem vagyok képes a kukába hajítani. Igen sok dobozban őrizgetek anyagfecniket, de apróbb mintákhoz szívesen keresgetek bennük. Így került ez a szürke virág is (egy szövetnadrág aljából levágott darabból) erre a neszeszerre.




Elkészültem a Figurka Játék Kommandóra tett felajánlásommal. Ma reggel szakadó esőben, Anitámmal kitettük a Köztársaság téri óvodának a kerítésére. Bízom benne, hogy hamar jó gazdira talál és nem kell sokáig árválkodnia ebben a szomorú, hideg időben. Nagyon szeretném, ha visszajelzés is érkezne az új lakóhelyéről.

Egy hóember fejét készítettem el, ő került a zacskóba.




Korábban varrtam még ezt a kis angyalkát. A csoportunkban kaptuk hozzá a mintát, talán egy kis arcpír még jól állna neki.



Itt szeretném megragadni az alkalmat is, hogy Drága Móni barátnőmnek nagyon-nagyon sok boldogságot és jó egészséget kívánjak születésnapja alkalmából! Isten éltessen sokáig Mónika!

2010. november 8.

Határtalanul 2010

Szombaton minden együtt volt a Határtalanul kiállításon, amit csak szerettem volna. Régi kedves ismerősök, akikkel a távolság miatt leginkább csak emailben, interneten tudunk beszélgetni, árusok, akik gyönyörű anyagokkal, varráshoz szükséges kellékekkel csábítottak bennünket vásárlásra, fantasztikus alkotások, emik előtt szemünk-szánk tátva maradt.
Ezek közül csak néhány kedvencem, a teljesség igénye nélkül:
















A tavalyi Barátságfán is sikerült - Zsuzsa barátnőm segítségével - megtalálni az akkor készített falevelet. Most látom csak... ElizAnikó levelét is!

Nagyon jól sikerült nap volt!

2010. november 5.

Határtalanul

Holnap Budapestre megyek a foltvarró csoportunkkal a Határtalanul kiállításra. Ti is ott lesztek?

2010. november 2.

Hangulat...

"Van egy régi legenda, mely szerint egy fehér és egy fekete angyal kerülgeti a Földet, és figyelik, hallják, hogy az emberek mit mondanak, gondolnak. Ha valaki jól állítja be magát, jót vár, jót remél, akkor a fehér angyal azt mondja, hogy "úgy legyen". És a fekete angyal köteles erre rámondani, hogy "ámen". Ha viszont valaki rosszul állítja be magát, szomorú, keserű, akkor a fekete angyal mondja azt, hogy "úgy legyen". És a fehér angyal köteles erre azt mondani, hogy "ámen". Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a hívő, az optimista, a jóra készülő emberek dolgai általában jobban sikerülnek, mint a keserű, pesszimista, és rosszat váró emberekéi. Ez nagyon szép legenda, amely megmaradt bennem. Vigyázni kell, hogy mikor száll el fölöttünk a két angyal. Csakugyan hiszek abban, hogy az egyik legfontosabb dolog a bizalom."
Popper Péter

2010. november 1.

Egy nap


amelyen mindannyian szembesülünk az elmúlással. Ma a temetőben a mécseseket meggyújtva sok minden jutott eszembe. Hiányzik az Édesanyám, a nagyszüleim... mindazok a családtagok, ismerősök, akik már nem lehetnek itt velem. Gondolatban sokszor beszélgetek velük, segítséget kérek tőlük, köszönetet mondok nekik, de a fizikai valójukban persze mégis csak hiányoznak. Nincsenek mosolyok, ölelések... csak emlékek.
Aztán eszembe jutott az is, hogy milyen sokan vannak körülöttem akiket szeretek. A Férjem, a gyermekeim, Apukám, a férjem szülei, a barátaim... Most kell rájuk mosolyognom, megölelnem őket, elmondanom nekik örömömet, bánatomat... minden áldott nap, amíg csak lehet! Amíg itt vagyunk, együtt!

"Az életedben sok dolog számít, de abszolút értelemben csak egy dolog lényeges.

A világ szemében számít, hogy sikeres vagy-e, vagy kudarcot vallasz. Számít, hogy egészséges vagy-e vagy nem, hogy tanult vagy-e vagy tanulatlan. Számít, hogy gazdag vagy-e vagy szegény - ez valóban befolyásolja életed alakulását. Igen, mindezek valóban számítanak, viszonylag jelentősek, ám abszolút értelemben, végső fokon nem.

Egy dolog jobban számít, mint a felsoroltak bármelyike: megtalálni a lényegét annak, aki rövid életű entitásod, személyessé tett éntudatod mögött valójában vagy.

Nem azzal lelsz lelki békére, ha átrendezed életkörülményeidet, hanem ha fölismered, hogy ki is vagy valójában, a legmélyebb szinten."
Eckhart Tolle: Megszólal a csend

Nem szeretném szomorúan zárni ezt a mai napot, így álljon itt most egy örömteli pillanat. Most is Anita volt segítségemre a sorsolásnál.

51 nevet írtam fel kis cetlikre:

Anita elfordult és belenyúlt a kis szütyőbe:

Ő lesz a nyerő, de ki is?

Hát ő!!! Monaline!


Gratulálok a szerencsés nyertesnek - majd kérek szépen egy postacímet, ahová küldhetem a nyereményt - és nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen sokan játszottatok velem!

Újra cica


Végül egy másik szabásmintát használtam a fehér skót lógófülü cica elkészítéséhez. Ennek már az arca is sokkal jobban sikerült. A hasán lévő szűkítő varrások nagyon jó tartást adtak a lábainak.


A hétvégén kettecskén voltunk Anitámmal, mert a fiúk versenyeztek. Dávid navigált férjem vezetett, nagyon ügyes párost alkottak, mert ezzel a két gyönyörű, 2. helyezettnek járó kupával tértek haza. Örülök és büszke vagyok rájuk... és micsoda jó érzés itthon tudni őket, épségben! :o)


2010. október 31.

Próbacica


Kértek tőlem egy cicát. Mivel eddig nem igen varrtam "térbeli" állatokat, gondoltam készítek egy próbacicát. A testével már elégedett vagyok, de az arcával nem... :o(

Ha tudtok segíteni abban, hogy hogyan lehetne igazán szép cicaarcot varrni, nagyon megköszönöm.




Cicaminta innen.

2010. október 29.

Optimista

vagyok a jövő évet illetően. Jelentkeztem Veronikánál. Remélem, hogy jövőre is marad időm egy kicsit keresztszemest is varrni, legalább egy kevéske... mert annyira szeretem...


2010. október 26.

Játék


A kép innen.
2008. november 1-jén kezdtem el blogot írni. Mostanra már tudom, hogy jó döntés volt. Sok új barátot találtam az internet segítségével, sok mindent tanultam. Köszönöm, hogy itt vagytok, hogy olvastok, hogy kiváncsiak vagytok a bejegyzéseimre. Szeretnék megajándékozni közületek valakit, ezért gondoltam játékot hirdetek.
Nincs más dolgod, csak jelezni itt a megjegyzésben, hogy szeretnél játszani.
Sorsolni november 1-jén fogok, este 6 órakor.


2010. október 25.

Magyarlukafa

A hétvégén abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a vasárnapot Magyarlukafán tölthettem a Vendel napi búcsúban. A hangulat, a környék fantasztikus volt. Kicsit, mint ha egy másik világba csöppentem volna. Már nagyon sokszor éreztem, mégis mindig meglep, hogy micsoda összetartás, segítőkészség, jó hangulat van jelen ott, ahol sok-sok kézműves van együtt, legyen az akár vásár, közös alkotás, vagy találkozó.
A vásárba látogatók jó hangulatáról többek közt a Stella Polaris Társulat színészei is gondoskodtak. Szerencsére az időjárás is kegyes volt hozzánk és bár nem volt rekkenő hőség, de nem esett az eső.

Köszönet és hála a kedves ismerőseimnek, hogy lehetőséget kaptam ott lenni.

2010. október 23.

Őszi színek

Ezt a terítőt még a Szőlő és bor ünnepére készítettem, de nem éreztem késznek, valami hiányzott róla. Így most került rá még néhány aprócska virág.





A foltvarró csoportunk a héten sütőtök szépségversenyt hirdetett. Én majd ezekkel nevezek:







Köszönöm, hogy sokan nyilatkoztatok a blogom betölthetőségét illetően. Próbáltam az oldalsávban szereplő képeket minimalizálni, így talán gyorsabb lett valamivel.