Nyertem!

Annyira boldog vagyok, nyertem! Részletek itt!

Minden belefért...

... ebbe a hétvégébe, amit csak szerettünk volna. Sokat varrtam, voltunk kirándulni az Állatkertbe, szüreteltünk és megvolt az évnyitó is a suliban. Holnap mindenkinek megkezdődik. Szerencsére Dávidomnak is sikerült az utolsó utáni pillanatban, pénteken munkát találni, így neki is megkezdődik egy izgalmas új korszak holnap reggel, a nagybetűs Élet a munkahelyen. Anita már 7. osztályos lesz, így lassan neki is el kell majd döntenie, hogy merre is menjen tovább.

"Dolgozz, hiszen dolgozni kell, de ne engedd, hogy az életed csak munkából álljon! Legyen az életed játék, legyen az az életed középpontja... a munka pedig eszköz ehhez a játékhoz. Dolgozz egy irodában, dolgozz egy gyárban vagy egy boltban, de csakis azért, hogy legyen időd és lehetőséged játszani! Ne engedd, hogy az életed a munka rutinjává alacsonyodjon le - az élet célja egyedül a játék. A játék azt jelenti, hogy valamit önmagáért teszel."

Osho

Ezt olvastam

az elmúlt napokban. Jóleső, könnyed, nyári, szórakoztató olvasmány volt, romantikával megfűszerezve.

Elindultak a virágok

Csütörtökön útra keltek az én virágaim is Timiékhez. Remélem, hogy fel tudják majd használni az elképzelésükhöz!

Varrok...

... hát persze, hogy varrok. Sokat, amennyit csak lehet. Még mindig ez a legkedvesebb tevékenység, amiben igazán jól érzem magam. :o) Még a Balatonra is vittem magammal a varrógépet és nagyon kellemes, új érzés volt a szabadban, a cseresznyefa alatt varrni a varrógéppel. Viszont, amit mostanában elfelejtek, az a fényképezés. Bevallom a blogolás igencsak háttérbe szorult már az egyéb tevékenységek sorában. Sem az olvasásuk, sem az írása nem okoz már akkora örömet mint régen. Azért persze sajnálnám csak úgy magára hagyni és épp a munkáim megörökítése miatt gondoltam, hogy folytatom, de olyan gyorsan adom tovább a megvarrt dolgokat, hogy csak napokkal később jut eszembe, hogy nem fotóztam le. Így jártam egy újabb békaszájú neszeszerrel, aminek már füle is készült a megrendelő kívánságára, aztán egy hengeralakú tolltartóval, amit Anitám osztálytársnőjének varrtam.

Készült még bortartó szivecskékkel (erről készült fénykép is :o):

És egy újabb kedves kis "élőlény"... egy bárány is, aki azóta már a gazdájánál lakik:

Így hát ennyit tudtam most beeeeemutatni, talán majd beeeeeepótolhatóak még az elmaradt fényképek, ha emailben meeeeeegkapom még őket. :o)

Ajándékaim

Nagyon köszönöm mindenkinek a névnapi jókívánságokat!

Ilyen szépségeket kaptam ajándékba:

Móni Barátnőmtől Kanadából anyagokat, gombokat, szalagokat:

Erikától képeslapot, teát, gombokat, kitűzőket, 2 db aranyos kis tartót:




Férjemtől, Dia Barátnőmtől cérnát, anyagokat:

A legnagyobb boldogság, hogy akik fontos helyen vannak a szívemben pontosan tudják, hogy mire vágyom, mivel lehet nekem örömet szerezni, köszönöm!

Szeretettel Ibolyának - neszeszer, ahogy én készítem

Dia Barátnőmet sikerült megfertőznöm a varrás szeretetével és most már nagyon ügyesen varr neszeszert is. Jó lett volna egy leírást adnom a kezébe, amikor megmutattam neki a készítés folyamatát így most utólag bepótolom - még hasznos lehet a későbbiekben - annál is inkább, mert egy kedves olvasóm, Ibolya is a segítségemet kérte.

A neszeszer előlapjának elkészítését nem írnám le, mert a variációk száma végtelen és pontos méretet sem adnék meg, mert mindenki akkorára készíti, amekkorára szeretné. Pl. a tolltartót pontosan ugyan így készítem csak más méretezéssel.

Tehát van 2 db-unk az előlapból. Nálam ez most egy saját festésű (Faddon készült) anyag és némi színes fonal felhasználásával készült. Ezt megtűzöm géppel a vlieshez. Lehet szabad gépi tűzéssel, de akár kézzel is vagy csak simán lesteppelve összetűzni a két réteget:

A tűzés után jöhet a cipzár bevarrása. Leteszem az egyik előlapot színével FELFELÉ, széléhez illesztem a cipzáramat színével LEFELÉ, majd erre a bélésből kivágott darabot színével LEFELÉ.

Összevarrom a három réteget ügyelve arra, hogy a cipzár fogazata mellett haladjak, ehhez legjobb a cipzárvarró talp.

Ha elkészültem és szétnyitom a két anyagot ott kell lennie a cipzáramnak az előlap színe és a bélésanyag színe közt.

Átforgatom az anyagokat úgy, hogy az előlapom visszája (ahol a vlies van) és a bélésanyagom visszája találkozzanak

majd most már a színén szintén végigvarrok a cipzár mellett:

Itt tartunk most:

Most fogom a másik előlapomat és ugyan így egymásra helyezem a 3 réteget. Az előlapot színével felfelé, a cipzárt színével lefelé (nem akadály, hogy már rávarrtuk a másik oldalt) majd a bélésanyagot színével lefelé.

És ugyanúgy végigvarrom, mint azt először tettem a másik oldallal. Egyszer a visszáján, majd az anyagokat átforgatva a színén is. A cipzár kocsiját azért nem látjátok rajta, mert itt a m-ben kapható cipzárat használtam, aminek nagy előnye hogy csak a bevarrás után húzom rá a kocsit, nem kell közben kerülgetni :o)

Ha kiterítem ahol tartok, akkor ez így néz ki:

És a másik oldala:

Bevallom én csak ilyenkor szoktam pontosan leszabni az előlapokat is és a bélést is. Egyrészt, mert a cipzár bevarrásánál még elcsúszhatok néhány mm-t, másrészt mert ilyenkor már pontosra tudom szabni a bélést is az előlaphoz.

Most már ráhúztam a kocsit a cipzárra és fontos, hogy félig kinyitva kell hagyjam, különben összevarrás után nem fogom tudni kifordítani a neszeszert.

Most összeforgatom az oldalait úgy, hogy az előlapot az előlaphoz hajtom, színt színére és a cipzár másik oldalára a bélést, szintén színt színére.

Gombostűvel körbetűzöm, ügyelve arra, hogy a díszítéseim és a cipzár is szépen találkozzanak az oldalvonalon. A bélés egyik oldalán hagyok egy nyílást, mert ezen keresztül fogom tudni kifordítani a neszeszert.

Itt látszik, hogy hol nem varrtam össze a bélést:

A következő lépés nálam a sarkok levarrása. Ezzel tudunk adni egy kis talpat, mélységet a neszeszernek, ami persze nem kötelező. Viszont tolltartó esetén annál nagyobbat kell varrjunk, minél több mindent szeretnénk belepakolni. Szembefordítom a bélés egyik csücskénél az aljavarrást az oldalvarrással, szépen egymásra igazítom őket, majd levarrom:

Ezt mint a négy csücskén megcsinálom. Én le szoktam vágni a felesleges csücsköt, de nem kötelező. Van aki benne hagyja, mert plusz merevítést ad a talpának. Akkor viszont néhány öltéssel nem árt odafogni az aljavarráshoz.

Ilyen kis viccesen néz ki most a munkánk. Már csak a kifordítás jön! Most van szükség a bélésen hagyott oldalnyílásra és arra, hogy a cipzárunk félig el legyen húzva!

Ügyesen beleforgatjuk a bélést a neszeszerbe és kézzel bevarrjuk a kifordítónyílásunkat:

Szabadjára engedjük a fantáziánkat és jöhet még némi kis díszítés!

Jó munkát kívánok mindenkinek!