Körökből...

A mázai közös varráson vásároltam Gombócz Ágitól egy új sablonját. Az általa készített mintadarab rögtön megtetszett és az elmondása alapján nem tűnt túl bonyolultnak a használata sem. Gondoltam ezzel - viszonylag - gyorsan tudnék igazán mutatós takarót varrni. Persze a hetedik érzékem most is működött... szerencsére. Nem árt, ha nem mindjárt egy takarón próbálom ki, hogy megy-e a varrása.
Amit el lehetett követni hibát, mindent sikerült! :o)

Először is az első néhány kör összeillesztésénél jöttem rá, hogy a kifordító nyílást nem a visszáján, hanem a színén kellett volna vágnom. Kibontottam, újragondoltam... talán felhasználhatóak a "hibás" darabok. Amikor átvasaltam az új összeállításhoz darabokat - kiderült, hogy a hőre eltűnő filcem helyett alkoholos filc került a kezembe, amikor bejelöltem a varrandó négyzetek csücskeit. Persze az új összeállításnál a színére kerültek az eltüntethetetlen jelölések.

Tegnap este végül összeállt a terítő. Nem keveset küzdöttem vele. No, ennyit arról, ha hirtelen felindulásból könnyűnek tartok egy feladatot, valószínűleg a figyelmemet is sikerült elaltatni ezzel a kijelentéssel. :)

De! Most már jöhet a takaró... a tapasztalatok és hibák szem előtt tartásával! Köszönöm Ági a remek sablont!

Tás-ka-valkád

Az utóbbi időben szinte csak táskák készültek. Ezt a formát szeretem varrni és ezért többféle anyaggal is kipróbáltam.

Lapozgató...

Azt mondják, hogy a betegség mindig jelzés értékű. Bizonyára így van. A héten ledöntött a lábamról a magas láz, köhögés, torokfájás. Semmi máshoz nem volt kedvem és erőm napokig, mint aludni és két alvás közt olvasni.
Ezt a két jó kis történetet olvastam el és a gyógyulás jele, hogy a könyvek befejeztével elő kellett vennem  a régi kötést, hogy befejezzem, mert olyan lelkesen alkotnak benne a szereplők. :)

Színek a télben

Az idei országos kiállítást a mi csoportunk rendezi Pécsett. Nagyon sok meglepetéssel, közös munkával is készülünk. Az egyik ilyen közös munkánkhoz festettem a hétvégén anyagokat. 

Már korábban is sokszor festettem Colombus textilfestékkel és nagyon szeretem. Könnyű használni és egyszerűen lehet egy színhez több árnyalatot varázsolni. 

Nálunk az udvaron még bőven van hó, így ez jó háttérnek bizonyult a fényképezéshez!

Lyukas quilt

Tegnap újra összejöttünk egy kis közös varrogatásra. Aczélosné Magdi volt a csoportunk vendége, hogy megtanítsa nekünk a lyukas quilt technikát. Én már a faddi táborban a nyáron készítettem egy táskát Magdi útmutatatása alapján, így most a másik választható technikát, a filc anyag lyukakkal való díszítését próbálgattam. Persze ez a munka sincs még kész, ahogy ez már a tanfolyamokon lenni szokott, de van elképzelésem a folytatást illetően. :) Most is fontos volt a beszélgetés, a jó társaság, ami mindig adott egy ilyen közös varráson.

Ez egy remek év lesz

Ebben az évben Pécsett, varrócsoportunk szervezi az Országos és Nemzetközi Patchwork kiállítást. Már az előző évben is készültünk, szerveztünk és ez idén még inkább így lesz. Nagy szeretettel és sok-sok meglepetéssel, remek programokkal készülünk. Itt tenném közzé a "hivatalos" meghívónkat is. Gyertek el, érdemes lesz!
Ha ennél bővebbet is szeretnétek a pályázatokról: http://hunpatch.blogspot.hu

Kedves varrni szerető ismerőseim!
2015. augusztus 21-23 között Pécsett, a Zsolnay Kulturális negyedben rendezzük a
XV.Országos és Nemzetközi Patchwork kiállítást
Szeretettel várjuk minden varrni szerető társunkat itthonról és külföldről egyaránt. Remélem a helyszín és a kiállítás sokakat ösztönöz varrásra.
Négy kategóriában hirdetünk versenyt és kiállítási lehetőséget, ezek a következőek:
1. Zsolnay színei. Tisztelegni szeretnénk városunk híres alkotói és gyára előtt. A munkák tükrözzék vissza a Zsolnay szín és formavilágát. A munka 1 m2 hosszúságú legyen, szélességi megkötés nélkül. Jeligés.
2. Varrd újra! Visszanyúlnánk a patchwork eredeti indulásához, a pályamunka legyen legalább 5o %-ban újrahasznosított és az eredeti anyagokból kérünk egy fotót Csepeli Ildikó e-mai címére: icsepeli@gmail.com címre. Méret: 0,5 m2 Jeligés.
Fenti két kategóriát a Magyar Foltvarró Céh tagjainak hirdettük, tehát Céh tagnak kell lennie annak,vagy Céh –csoportnak, aki ezekben versenyezni szeretne.
Természetesen kiállítjuk az esetleg érkező, zsűri által erre méltónak ítélt nem versenyző,
vagy nem Céh-tag bel-, vagy külföldi foltvarró munkákat is.
Nyílt kategóriák, bárki küldhet munkát!
3. Milyen a mai család? Sokszor színes! Harmonikus vagy kicsit kaotikus? Várjuk a kreatív, szabad, valamilyen módon a családhoz kapcsolódó munkákat.
Méret: 1 m2
4. Egy-, vagy kétszemélyes felnőtt ágytakaró. Kezdők és haladók részére!!
Ebben a kategóriában megmutathatják a kezdők is a munkáikat, kezdőnek számít aki
Nem varr 3 évnél régebben.
Minden munkának meg kell felelni a patchwork alapszabályainak: három rétegből kell állnia, kézzel vagy géppel legyen varrva és tűzve, hátsó bal alsó sarkában címkével kell ellátni, készítő neve, címe, E-mail címe, készítés éve, mű címe .Magyarul vagy angolul.
Országos újságban , kiállításon és az interneten még nem szerepelt.
15oo Ft nevezési díj amit 2015 augusztusig kérünk befizetni a
Hunyor Vasutas Foltvarró Kör Szigetvári Takarékszövetkezet 50800111-34152016 számlára. A pályázó neve, címe és a „Pályázat 2015” legyen rajta.
A munkáknak augusztus 16.-ig kell beérkeznie a Balogh Tünde 7630 Pécs Zsolnay Vilmos utca 37. címre.
Részletesebb kiírást a Magyar Foltvarró Céh honlapján találtok.http://hunpatch.com/
Várjuk munkáitokat, jó tervezést és öltögetést kívánunk!
Hunyor Vasutas Foltvarró Kör és Zsolnay Kulturális Negyed
Hunka Ibolya hunkaibolya@freemail.hu
Csepeli Ildikó icsepeli@gmail.com

Új év... és ami volt

A 2014 évről azt mondták még év elején, hogy a változás éve lesz. Nos, azt nem gondoltam, hogy ennyire sokszor változik majd körülöttem minden. Persze, tudom, hogy a változás jó dolog és kell is az Életünkben és az visz előbbre. Az utóbbi 10 évben jó néhányszor éltem meg a munkahelyi átszervezést. De 2014 évben kétszer is! A másodiknál igen csak ingott a szék alattam Karácsony előtt. Napokig nem is tértem magamhoz és másra sem tudtam gondolni, mint arra, hogy majdnem munkanélkül maradtam. Aztán drága Barátnőm (Köszönöm Móncsi!) mondta ki a bűvös mondatot: Lehet, hogy túl rég óta ülsz ugyan abban a székben!?

Lehet, hogy  ez egy figyelmeztető jel, hogy újra tanulnom kell, tovább kell képeznem magam. Az első kétségbeesés után mostanra már azon gondolkodom, hogy mit kezdjek el tanulni, merre induljak el az új évben.  Kicsit persze bizonytalan is vagyok, hogy 46 évesen még sikerül-e még új tudást a fejembe vésni. Azt viszont biztosan tudom, hogy szükségem van egy B tervre, hogy kevésbé essek kétségbe, ha idén még is úgy alakulna a helyzet....

Ez az év eleji elhatározásom! 

Az én drága Nagypapám szavai is eszembe jutottak már a napokban. Sokszor mondta, hogy az egyetlen dolog, amit nem vehetnek el az a tudás, azt amit az ember megtanul.

.... és persze a varrás! Mert az továbbra is az a tevékenység, amiben igazán jól érzem magam, amiben teljesen ki tudok kapcsolni.

Kívánok hát mindenkinek nagyon boldog új esztendőt, célokat, terveket és a megvalósításukhoz sok erőt, egészséget!

Búcsúzunk

Már hetek óra éreztük, hogy baj van. A pocakja egyre nagyobb lett. Az állatorvos próbált injekcióval és gyógyszerrel is segíteni, de sajnos nem lett jobb az állapota. Egyre nehezebben vette a levegőt, már nem is evett, csak feküdt. Az állatorvos szerint nem voltak fájdalmai...

Ma reggelre örökre elaludt. Iszonyatos volt látni, hogy nem lélegzik. Megsimogatni a hideg testét. Többé nem mosolyog rám. Nem vár a kapuban, amikor hazajövök. Nem csóválja a farkát, ahogy közeledek a vacsorájával. Soha többé nem érinthetem meg...

Nagyon fáj.... Olyan jó kutya volt....Hiányzol Szamóca!

Táborban - Szászváron

Öt fantasztikus nap.... ennyit töltöttünk el Szászváron a varrótáborban. Minden nap más technikával ismerkedhettünk meg, más oktató tanított nekünk újabb technikát.

Első nap Gombócz Ágitól tanulhattuk meg, hogy az íves varrástól nem kell megijednünk. Persze főleg így, hogy a fantasztikusan kitalált és kialakított sablonját használhattuk a munkánkhoz. Mint mindenütt a foltvarrásnál itt is nagyon fontos a pontos szabás és Ági apró trükkjei is eloszlatták a félelmünket. Csodákat tudtunk készíteni a nap végére.

Másnap Mándrik Nóra mutatta meg a modern quilt készítésének módját. Korábban már Polyák Ildikó is járt nálunk Pécsett ezzel a technikával, de érdekes volt újra, más szemszögből is meghallgatni a tanfolyam anyagát.

A harmadik napon Acélosné Solymár Magdolna vezetett be bennünket a mini quilt készítésének rejtelmeibe. Az első, amit készítettem inkább midi lett, de aztán kedvet kaptam egy picurka varrásához is. A képen mellette egy normál méretű gyufásdoboz....

A negyedik napon Hamari Imréné Márta nénivel gyúrtunk egész délelőtt. :o) Nuno nemez technikával díszítettünk egy selyemkendőt. Izgalmas volt ezt is kipróbálni és végre kicsit felálllni a varrógép mellől. A nap általában 9-kor kezdődött a táborban és éjjel 11-ig, éjfélig varrtunk. Márta néni fogalmazta meg jól a lelkesedésünket: - Lányok, ha ezt a munkatempót a munkahelyeteken kényszerítenék rátok, már régen sztrájkolnátok.

Az igazi nagy szerencse az volt, hogy a "műhelyünk" és a szállásunk valamint az étterem között volt néhány méter távolság, így legalább az étkezések előtt és után sétáltunk a jó levegőn 10-15 perceket. Különben képesek lettünk volna reggeltől éjszakáig bent ülni a teremben.

 Azért, hogy a negyedik nap se teljen el varrás nélkül :) délután még egy varrótársunk által mutatott kis neszeszert is varrtunk néhányan.

Persze, ahogy az egy rendes táborhoz illik, egyetlen munkám sincs teljesen kész. Hiszen ilyenkor az a cél, hogy minél több mindent megtanuljunk, kipróbáljunk, aztán itthon ráérünk majd befejezni az elkezdett munkákat a hosszú téli estéken. Nagyon jól éreztem magam a táborban és különösen jól esett, hogy nem kellett a következő nyárig várni a (faddi) következő varróstáborig.

Születésnapi ajándék

46 éves lettem és teljesült egy régi nagy álmom.

Már gyerekkoromban is sokszor álmodtam, hogy repülök. Nagyon jó érzés volt, megnyugtató. Felnőttként már ébren is sokszor vágytam rá, hogy egyszer felemelkedhessek a levegőbe. Mindig irigykedve néztem a madarakat, akik kiterjesztett szárnnyal képesek a felszálló áramlatokon lebegni. Csodálattal figyeltem minden egyes repülőt, ami elhúzott a fejem felett, még a szúnyogírtást is. :o)

A családom teljesítette születésnapomra, megszervezte, hogy teljesítse a vágyamat. Tegnap felülhettem egy repülőre. Nem volt bennem semmi félelem. Annyira vártam, hogy biztos voltam benne, hogy ez csak jó lehet. Az érzés leírhatatlan volt. Mintha felszippantottak volna a város zajából, kiragadtak volna a zűrös hétköznapokból. Csak szálltunk és szálltunk. Csend, nyugalom, béke van odafent. Fentről nézve minden olyan aprónak látszik. A buszok, a vonatok, a házak, a bevásárlóközpontok, a tv-torony, az emberek. Az emberek, akik ilyen picurkák, hogy is képesek hatalmas problémákat gyártani maguknak nap, mint nap, amiről aztán még el is hisszük, hogy csak az a fontos és semmi más.

Onnan fentről ez sem számít....

Csak lebegtünk és nekem potyogtak a könnyeim. Ennek a csodának részesei voltak a gyermekeim is. Anita nagyon félt előtte, de amint beült a gépbe, már megnyugodott. A pilóta előtte mindent részletesen elmondott. Ellenőrizte az összes készüléket, megmutatta, hogy hol van a "hányózsák" :o), de erre nem is volt szükség. A le- és felszállás is olyan szép simán ment, mintha csak a saját szárnyunkkal tettük volna.

Csak azt sajnálom, hogy nem lehet receptre felíratni havi 1 repülést. Ezt minél több embernek át kellene élnie. Kevesebb betegség, stressz, vita és háború lenne.... ebben biztos vagyok!

Köszönöm az én csodálatos férjemnek, aki megszervezte és gyerkőceimnek, akik ügyesen titkolták előttem a meglepetést! Ezt a születésnapot sohasem fogom elfelejteni!

Szeptember

Vége lett a nyárnak. Anita bejutott az általa annyira vágyott suliba! Szereti is... hozza a jó jegyeket. :)

Az élet a munkahelyemen sem lett egyszerűbb. A januári nagy átszervezést most szeptember 10-én egy újabb követte. Azt sejtettem, hogy nem lesz sok év, amíg a januári felállás szerint fogunk dolgozni, de hogy csak 8 hónapot fogunk eltölteni abban a formában, azt a legmerészebb álmomban sem gondoltam volna. Rengeteg munka, küzdelem, túlóra árán jutottunk el odáig, hogy június-július hónapban már rendezett körülmények közt láthassuk el a feladatunkat. Kialakultak a helyettesítések... szabadságra is tudtunk menni. 

Szeptember 10-én újra megváltozott minden. Kezdhetjük előlről az egész rendszer újraépítését, beintegrálódását egy nagyobb cégbe. Újabb erőfeszítések, hogy működjünk....

Ilyen helyzetben mindig felértékelődik a hobbim. Ezért is örültem a felkérésnek, hogy készítsek egy édes kis hölgyeménynek egy babatáskát, a babakocsijához illő színekben a mostanság annyira divatos bagoly díszítéssel. Kívülre egy nagy cipzáros zsebet varrtam, hivatalos okmányoknak...

belül sok gumis zseb. Cumisüvegnek, pelusnak... telefonnak. Karabíneres kulcstartóval.

Varrtam hozzá még 2 db baglyot.. (ezeket elfelejtettem fotózni) és egy pelenkázót, amely vízhatlan borítást kapott és kicsire összehajtogatható. Jól esett a visszajelzés, miszerint nagyon szeretik és tetszik. :)

Tábori jelentés

Az idei faddi tábor is nagyon jó volt, ahogy mindig is. Semmihez nem hasonlítható az az érzés, amikor összejövünk alkotni. Három nap a varrógép mellett, jó társaságban. Megtanultuk a lyukas technikát, amellyel aztán táskát, terítőt készítettünk. Az idő éppen kellemes volt a varráshoz.

 A táskám ilyen

a terítőm pedig ilyen lett:

A táborból vasárnap délután jöttem haza, este pedig Anitámmal utaztunk tovább Budapestre. Ott is fantasztkus három napot töltöttünk el. Első nap állatkertezés... kedvencem ez a csókos szájú volt. :o)

Második nap a Parlamentet néztük meg kívül-belül.

A városnézés után belefért még az időnkbe egy kis gyöngyboltozás, gomb-boltozás és nagy örömömre eljutottam végre Cserhegyiékhez is. Már nagyon sokat hallottam róluk és vágytam rá, hogy egyszer beléphessek a boltjukba. Szebbnél - szebb anyagok, hihetetlen árukészlet. Valószínűleg ilyen lehet a foltvarró menyország is.

Harmadik nap délelőtt még elmentünk az Ikeába. Rengeteg élmény, jó hangulat... így telt el 1 hét. Köszönet érte a táborozóknak és Adriennek, aki Budapesten szállást és kíséretet biztosított nekünk!