illetve inkább elbuszoztak.
Tomi fiam iskolájának az ausztriai Hohenberggel van csere diák kapcsolata, és ebben az évben ők mentek kirándulni hozzájuk.
Két éve volt először kint, és olyan jól érezte magát, hogy már nagyon várta, hogy újra mehessen.
Pedig ott is kell iskolába menniük.
A fogadó családnak egy kis "magyaros" ajándékkal kedveskedtünk, némi paprika, méz, borocska.
Csak a csomagolás nem akart összeállni.
Legutóbb kis kosárka rejtette az ajándékokat, most pedig egy összehajtható szatyrot varrtam.
Mondanom sem kell, hogy megint kékfestőt használtam némi hímzéssel.
A vászonhímzést még télen készítettem, azóta várt a sorsára, hogy mi készüljön belőle.
Hát íme, itt a végeredmény.