Például ma

több öröm is ért. Olyan örömök ebben a borongós, szeles, édes novemberben, amelyeket én szereztem saját magamnak. Először is, most sikerült nem zárolni a bankkártyát. Aztán az így megszerzett pénzzel felvértezve találtam egy kézimunkaboltot, ahol beszereztem egy csomó csodaszép hímzőfonalat. Például ilyeneket.



Aztán varrtam két kis akármit Sárának és Annának, de holnap Encinek is fogok. Például ilyeneket:



S hab a tortán, hogy pont ma megérkezett egy nagyon régi, de jól működő varrógép is, aki zöld, és az a neve, hogy például Breki. Mert arra gondoltam, hogy így, hogy itthon vagyok, meg minden, legalább tanuljak valamit, és a varrás az is valami. Mindenesetre több, mint a semmi. Így néz ki Breki. Igaz, még jól át kell tanulmányozzam, hogy hol az eleje és hol a vége, de már a szívembe zártam.

Van úgy, hogy

elfog valami olyan vágy, hogy alkossak valamit. Akármit. Ami megmarad. Na, és ezért rendeltem magamnak ezt. Szerintem nagyon szép. Nagyon várom, hogy megérkezzen, és kivarrjam ezt a bolondos kis házikót. Lakásunk (örökkérendetlen) gyerekszobájának falára pont ilyen illik. Szerintem.