Illatosító párnácskák

A hardangerezés, mindig is a szívemcsücske lesz. 

Időnként késztetetést érzek, hogy újra nekikezdjek.

Mint most is.

Készült különböző színben és méretben, különböző összeállítással. 

 A bordó pl. egész apró, 36 ct-os vászonra készült, ezért nem mertem megkockáztatni a szálkivágást. 

Egy újabb párna, Juditka barátosnémnak

Lee második hardangeres párnáját hímeztem ki. 

Egyenlőre nem magamnak, hanem a "legesleg" barátnőmnek. 

Nemrégiben rácsodálkozott a hardangeres minták szépségére, s ezért döntöttem úgy, hogy az idén a szülinapjára meglepem egy ilyen párnával.

Felhasznált fonalak:

DMC 350, 351, 352, 353, 3347 és perle 8-as ecru színben.

Biztos, hogy magamnak is elkészítem majd, talán más árnyalatú fonalakkal. 

Ha még nem tettétek volna meg, jelentkezzetek ti is Lee játékára!

A blogon való hozzászóláson és a te blogodon való játék meghirdetésen kívül, egy karácsonyi képeslapot kell küldeni Brazíliába, s Lee elküldi cserébe neked ennek az adventi naptárnak a mintáját.

Egy minta két arca

A szakkörben a hölgyek kérték, hogy hardangerezzünk újra egy kicsit. Lee egyik bájos kis mintájára esett a választásom. Két változatot készítettem, mindkettőt hardangeres vászonra. A rózsaszínt előre kihímeztem, a barnán ott mutattam az öltéseket.

 

(Kipróbáltam a kis pikókat is, s tényleg nem volt nehéz.)

Az első változat a virágminta miatt nagyobb lett. Ezt levendulával töltöttem meg, s illatosító párnácska lett belőle.

A másik kisebb, s tűpárnaként nyerte el végleges formáját. 

Restellem ám rendesen, hogy az elkezdett reticello mintaívem egyenlőre pihen a kosárkámban, de most legalább örült szegény vászon, hogy legalább alapnak elő lett véve, hogy kiemelje a szép őszi színeket a Lee-től kapott pot-pourri illatosító kíséretében.

 A hátoldalára selyemszalagos rózsák kerültek.

Karácsonyi angyalszárnyon

A korai sötétedés teljesen lehangol. Fény szinte alig van. A vállam már másodjára mondta fel a szolgálatot az őszi időszak alatt. A munkahelyi sok feladat is hozzájárul ahhoz, hogy tényleg szinte semmit sem kézműveskedem. A blogok látogatására egyáltalán nincs időm. (folyton azzal vígasztalom magam, hogy majd a karácsonyi szünetben mindenkit sorban tüzetesen végiglátogatok)

DE!!!!!

A héten fülig ért a szám!

Mert akkora meglepi csomagot kaptam, hogy a két gyerkőcöm nem bírva magukkal,-feltépték, s csak pakolgatták elém a szebbnél szebb dolgokat.
Szinte nem akart vége lenni. 

Lee-től Brazíliából érkezett hozzám a hatalmas ajándékcsomag. 

Ismét teljesen zavarba hoz, mert nem tudom mivel érdemlem ki ezt a sok kincset.

Már sokadik alkalommal lep meg Lee a szépséges kit-jeivel, de a mostani készlete felülmúlta mindegyiket. 

Saját készítésű doboza minden részletig tökéletes. A tűpárnája és az édes kis sütis tűjei teljesen levettek a lábamról, a többi szépségről nem is beszélve. 

Sosem gondoltam volna, hogy két évvel ezelőtt, mikor suta email-jeimmel kezdtem bombázni Lee-t a csodás hardangeres párnái miatt, akkor egy ekkora barátsága kezdete indult volna el.
Nagyon köszönöm Lee a felém áradó szereteted, s örülök, hogy ilyen önzetlen, nagy lelkű emberkét, mint te a barátomnak tudhatok. 

Végre párna formában!

Lassan egy éve már, hogy elkészült az oly nagyon áhított minta, de csak nem lett belőle párna!

Kerestem, vártam, hogy szembejön velem az az anyag, amit megálmodtam hozzá, de nem. 

Aztán feladtam, s megalkuvó módjára megvettem azt, amivel a varró nénim készre befejezte. 

Mindenképp nagy pié-ket akartam a párna köré, de bevallom azt sem tudom ez e a neve.( én így hívom)

A finom részletekre nagyon ügyel a hölgy, akihez nagy ritkán varratni járok. A sarkok mintáját nagyon szépen összeillesztette.

A hátoldalt pedig mindenképp cipzáras megoldásra szerettem volna, mert nekem nagyon praktikus, könnyen kezelhető.

Nyáron mindenképp a párját is szeretném a kanapémra elkészíteni.

Nem találom a megfelelő szavakat...

 Már nem első alkalommal kapok csomagot Lee-től, s folyton csak azt kérdezem, mivel érdemeltem ki ezt a figyelmességet, s odaadó kedvességet, ami felém árad.

Egy hónapot utazgatnak a csomagjai, átázva, viharverten érkeznek meg hozzám, s kibontásuk akkora örömet okoz, hogy bizony a könnyem is kicsordul. 

Nincs semmi apropója, egyszerűen csak jön egy csomag, s nem tudom mással magyarázni, mint hogy Lee ilyen odaadó barát, aki nekem már annyi örömet szerzett.

 Aggódik értem a leveleiben, mikor beteg vagyok, segít sokadszor is, s próbálja a nyelvi hiányosságaim leküzdve újra elmagyarázni, hogyan is kell hardangerezni.

A mostani csomagja egy igazi kis kincsestár volt. 

Isteni finom illata van a pot-pourrinak, amit küldött, s gyorsan a nappalim vöröses-barna színéhez igazodva, be is tettem egy tálba az asztalkám közepére.

Volt a dobozban világítóan szép élénk színű szaténszalagok, perle fonal....

 csodaszép angyalkák,

.. s persze egy újabb kit, amiből a nagy szerelmem egy hardangeres dobozka készülhet. 

Lee meglepett még egy tündéri zsákocskával, amin leheletfinom csipke és káprázatosan szép bullion rózsák vannak. 

Mindennek a tetejébe, Lee magyar nyelven írt nekem levelet. 

Még most két nappal később a sorokat leírva is kicsordul a könnyem a meghatottságtól.
Akármelyik ajándék magában is hatalmas örömet okozott volna nekem, de ennyi szépség együtt, ilyen igényesen összeválogatva, ilyen szépen becsomagolva!
Imádom a kis száraz-virágos képeslaptól kezdve az ajándékokon túl a levélke utolsó kis soráig mind!

Ha azt írom nagyon köszönöm Lee, az semmit nem fejez ki abból amit érzek. 

De leírni nem tudom, ...bízom benne, hogy a láthatatlan jelek és érzések a több ezer km-en át is eljutnak hozzád.