Karácsony a konyhában

Nem siettem el idén a karácsonyi menü kitalálását. Sokáig az is bizonytalan volt, pontosan melyik napokon kell főznöm, és mikor utazunk el. Úgy alakult, hogy abszolút könnyített pályát kaptam. Csak 24-én vagyunk otthon - magunk között négyesben, másnap anyósomékhoz utazunk, aki nagy specialistája a rácpontynak, a kedvemért pedig töltött káposztát is készít. Egyébként nálunk karácsonykor látszanak a leginkább a férjem és az én családom közötti szokásbeli különbségek: náluk a rácponty élő halból készítve az abszolút elmaradhatatlan tartozék, én képtelen vagyok egy élő állatot megölni, meg egyébként is, az édesvízi halakat nem igazán szeretem, szóval maradni szokott az a kompromisszumos megoldás, hogy sütök halat, mélyfagyasztott tilapiát citromos-borsos olajban kapribogyószósszal. Ez szokott lenni szenteste nálunk. Idén viszont a 25-i rácponty kiváltja a szentesti halat, hurrá. A töltött káposzta a férjemnek nem jön be, gyerekeknek nem túl könnyen emészthető, úgyhogy csak miattam lenne, de abból nem érdemes egyfős adagot készíteni, úgyhogy csak vendégségben szoktam enni. Idén tehát mindkettőnknek meglesz a nagy kedvenc, mégpedig anélkül, hogy nekem bármit is tennem kéne az ügy érdekében.

Ezért aztán úgy gondoltam, legyen valami rendhagyó a karácsonyi asztalon, ami azért gyerekbarát is, és maradék sincs belőle, ha már egyszer úgysem leszünk otthon a következő napokon. Leprikon ötletét ragadtam meg: idén sajtfondüzünk szenteste, hozzá lesz egy tál zöldsaláta tojással, szentdélben pedig mákos gubát csinálok. Addig még vár rám egy kis sütés, a hűtőben lévő begyúrt linzertésztát és mézestésztát dolgozom fel, meg egy karácsonyi kalácsot is csinálok. Helyesebben kettőt, egyet mazsolával, egyet meg anélkül, mert itt is eltér az ízlésünk a férjemmel, naná. A lányunk meg még nem tudja eldönteni, hogy szereti-e a mazsolát. Ha nekem akar bevágódni, akkor igen, ha Apahajónak, akkor nem. Ilyen az élet. Nincs sok dolgom idén a konyhában, és nem is bánom, legalább élvezzük kicsit egymás társaságát.

Violiniék karácsonyi menüje

Nálunk idén lesz először, hogy nem mi utazuk 25én, hanem hozzánk utaznak a szülők. Így többféle étellel kell lészülnünk, mit eddig bármikor.
Szerencsém van, mert Gerdapapa remekül főz, általában megosztjuk a menüt: ő a húsokban és hagyományos kajákban jó, én köretekkel, zöldségekkel és édességgel szeretek bíbelődni.
24én este halat sütünk, de nem rántjuk, hanem kis fűszerrel-paprikával elkészíti magát a sütőben, hozzá majonézes salátát szoktunk csinálni, azt már de. el lehet készíteni. Sőt, a krumplisalátát előző este szoktam megfőzni és salátalébe tenni a hagymával együtt. Levest még nem tudom, én nem vagyok leveses, a párom majd megálmodja, mit szeretne, ha szeretne. Beigli lesz persze, meg gesztenyetorta - Gerdapapa kívánságára. Van egy szuper receptem aprósütire, ha nem akar az ember bonyolultat. Univerzális, mert jó édesnek és sósnak is.

Pezsgős süti

25 dkg lisztet átszitálni, belereszelni ugyanennyi margarint, összedolgozni 5 ek. pezsgővel, kinyújtani, kiszaggatni, megsütni.
Ha édeset akarunk, vaníliás vagy darált dióval kevert porcukorba forgatjuk, ha sósat, akkor pici sóval sütjük és sajttal, köménnyel szórjuk a tetejét.
Slussz.
Nem lesz nagy mennyiség belőle,viszont hamar elfogy mert finom, úgyhogy érdemes minimum dupla adagot sütni.

Tekintettel az idősebb generációra a következő két napon valami hagyományos lesz, töltött káposzta pl. biztosan.

A mi karácsonyi menünk

illusztráció

Ősrégi családi hagyomány a BORLEVES
Anyai nagyapám által került be a karácsonyi menübe ez a "leves". Ő bécsi születésű volt, talán onnan jött ez a szokás. Gyerekként mindenki furcsán nézett ránk, hogy miért nem halászlé kerül Karácsonykor az asztalra, de ma már egyre nagyobb "divat" ennek az ételnek a felszolgálása. Nekünk e nélkül elképzelhetetlen a karácsony. Ugyanabból a csészéből kapjuk, mint gyerekként, csak évről-évre egyre kisebbnek tűnik a csésze. :-)
A következő fogás a KIEVI CSIRKEMELL ANANÁSSZAL és SÜLTKRUMPLIVAL. Ezt anyu készíti. Lehet, hogy nem a klasszikus recept, mert én még máshol ilyet nem ettem, csak itthon. Mi pedig ASZALTSZILVÁVAL, SONKÁVAL ÉS SAJTTAL töltött csirkemellel járulunk hozzá s karácsonyi vacsorához.
Ezeket az ételeket soha nem esszük a az év többi napján, így az izűk teljesen összefonódik a karácsonyi hangulattal.
Hát nálunk így néz ki a karácsonyi menü.

Naracsos almalekvár

A poszthoz álljon itt egy tavalyi kép, a mostani még most fő a konyhában és illatozik nagyon. :o))
Narancsos almalekvár Démétértől


Megpucolunk nagyjából két és fél kiló almát, folyamatosan locsolgatjuk közben néhány citrom kinyomkodott levével, hogy ne barnuljon. Folyamatosan, pucolás közben akár három egész citromot használhatunk fel erre. Ezután lereszeljük a meghámozott almát, és még egy citrom levével összekeverjük. Belereszeljük négy nagy narancs héját és belenyomkodjuk a narancsok levét is. Megszórjuk egy púpozott kávéskanálnyi fahéjjal, egy fél kanálnyi őrölt gyömbérrel és ugyanennyi szerecsendióval. Három kanál mézet csorgatunk rá, és egyelőre úgy harminc dekányi kristálycukrot.
Feltesszük a tűzre, és lassú tűzön főzögetjük. Amikor már elég forró, hogy összeérjenek az ízek, megkóstoljuk, és kiegészítjük annyi cukorral, amennyit ízlésünknek megfelelően felvesz - attól függ, mennyire volt édes az alma és a méz. Van, aki pürésíti ezt a masszát, miután jó alaposan átforralta - én szeretem benne hagyni az almareszeléket, mert gyönyörűen úszkálnak a fehér alma szeletkék a narancshéjtól megfestett aranyszínű lében. Nagyon szép lekvár egyébként. Amikor jó alaposan átforrt, négy zacskó zseléfixet keverünk hozzá, üvegekbe töltjük (öt-hat kb. 3 dl-es üveget szokott megtölteni), és nem dunsztoljuk, csak még forrón megfordítjuk az üvegeket, "rácuppantjuk" a lekvárt a fedőre, és mehetnek is a kamrába.
Karácsonyi süteményekhez isteni!

Ezek pedig a címkék az üvegekre, használjátok bátran:

***

Mézeskalács Milner Angélától

Évek óta ezt a tésztát készítem, mert mézen, pici fahéjon és ugyanannyi őrölt szegfűszegen kívül nem kell bele semmiféle gyári mézessüti keverék, aroma... Angélának pedig nem lehetek eléggé hálás, hogy megosztotta velem ezt a receptet még anno az Nlc-n. ;o) Köszönöm!

MÉZESKALÁCS ANGÉLÁTÓL

Tésztához:

1 kg liszt
20 dkg porcukor
1 csomag szódabikarbóna
2 púpozott kávéskanál őrölt fahéj
2 csapott kávéskanál őrölt szegfűszeg
Ezeket szárazon alaposan összekeverjük egy olyan tálban, amit aztán le tudunk majd zárni (pl. dagasztótál)

½ kg vegyes virágmézbe (fél befőttesüvegnyi kb.) beleteszünk fél kocka (kb. 12 dkg) RAMA margarint és mikróba tesszük. Ha jól átmelegedett, akkor addig keverjük, amíg a margarin elolvad. Ezt a lisztre öntjük, beleütünk 1 tojást és egy falapáttal összeállítjuk a tésztát. Azért nem érdemes kézzel, mert nagyon ragad és a forró méz is megégetheti a kezünket. Ha nem akar összeállni, akkor kevés langyos vizet tehetünk bele. Kissé lágy tésztát kell kapnunk. Ha már egynemű a tészta, akkor rátesszük a tálra a fedelét és legalább egy napig hagyjuk állni. Nem kell hűtőbe tenni. Ha több napig áll, csak jobb lesz. A tésztából leveszünk olyan kétökölnyi mennyiséget és alaposan átgyúrjuk. Ha még ragadna, akkor kevés lisztet gyúrunk bele. Alaposan alálisztezve kinyújtjuk és szaggatjuk. Kisebb figurákhoz vékonyabbra, nagyobbakhoz kicsit vastagabbra nyújtjuk. Sütőpapírral bélelt tepsiben, 150 fokra előmelegített sütőben sütjük addig, amíg szép színe nem lesz. A tepsin hagyjuk hűlni rövid ideig, majd egy asztalra rakjuk egymás mellé a figurákat a teljes kihűlésig. Pár napig szobalevegőn hagyjuk állni mielőtt írókázzuk. Így kisebb a veszélye, hogy később a rajz lepereg róla.

Az írókához kb. 15-20 dkg kristálycukrot elektromos darálón jó alaposan daráljunk le, majd egy tojásfehérjéhez adagoljuk kanalanként habverővel elkeverve. Akkor jó, ha a habverőről már egész lassan folyik le és nem terül szét hamar. Egy un. „Önzáró tasak” (az „önzáró részt levágva) egyik sarkába töltjük a mázat, befőttes gumival elkötjük és a zacsi hegyére óvatosan, nagyon kis lyukat vágunk ollóval. Ez a zacskófajta azért jó, mert vastagabb az anyaga és nincs széles hegesztése. Nagyobb papírboltokban élelmiszerboltokban kapható.

Nosztalgia sütemény

Ezt a receptet a helyi újságban találtam, Joanna Fluke amerikai irónő "cukrász-detektivjének" Hanna Swensonnak a receptje.
Nekem bevált, különösen a kandirozott gyömbér ad neki jó izt. Jól eltartható.

Nosztalgia sütemény (coockie)

Hozzávalók 40 darabhoz: 20 dkg. vaj, 20 dkg cukor, 1 tojás, egy teáskanál reszelt citromhéj, egy teáskanál sütőpor, 40 dkg liszt, 5 dkg. mazsola, 5 dkg.cukrozott gyümölcs (narancshéj, citromhéj, gyömbér, aszalt sárgabarack stb.) 5 dkg. dió durvára vágva, 5 dkg. csokoládé darabokra vágva, 5 dkg. kristálycukor egy kis tálkában (későbbre)

A száritott vagy kandirozott gyümölcsöket tedd egy kis tálkába és öntsél rá rumot, és legalább egy óra hosszat hagyjad. Olvaszd fel a vajat. Keverd össze a cukorral. Hagyd lehűlni szobahőmérsékletre, majd add hozzá a tojást, a reszelt citromhéjat. Alaposan keverd össze. Adagold bele a lisztet (amibe elkeverted a sütőport), minden adagot jól keverj el. Add hozzá a rummal együtt a gyümölcsöket, a diót, a csokoládét. A tésztát legalább 1 óra hosszára hűtsd le. (De még jobb egy éjszakára.) Ha el akarod kezdeni a sütést, melegítsd elő a sütőt 190 fokra, a sütőrácsot helyezd középre. Kezeddel formálj a tésztából diónyi golyókat, majd hengergesd meg őket a tálban levő cukorban. Helyezd a golyókat kikent sütőlapra, egymástól 6-7cm távolságra. Lapítsd el zsiradékkal megkent spatulával. (egy kisebb pohár aljával, amit kristálycukorba márthatsz!) Süsd 170 fokon 10-15 percig. (A tetejük legyen aranysárga). Hagyd hűlni a sütőlapon 2 percig, majd helyezd tortarácsra, hogy teljesen kihűljön.

(Megjegyzés: a kandírozott gyümölcs lehet általad készített narancshéj vagy citromhéj, de lehet készen vásárolt is. Ha csomagolt kandírozott gyümölcsöt veszel, annak igen jót fog tenni a rumba áztatás.(a tartósitószer izét elveszi) Nem feltétlenül kell gyümölcsöt, diót és csokoládét egyszerre beletenni, ízlésed szerint alakíthatod az összetevőket. Mikulás és Húsvét után a csoki lesz több benne, máskor pedig a dió. A piacon a „magosnál” bátran vásároljál a különféle aszalványokból. Nagyon finom a kandírozott gyömbér, különleges ízt ad, próbáld ki. A rumnak a süteményre lazitó hatása is van. Nem feltétlenül kell a legdrágább rumot venni, a sütőrum nagyon megfelel, alkoholtartalma nem vészes, ami a sütés közben elvész, igy gyerekek is ehetik. Ez a recept az amerikai „cookie” magyaritott változata.)