Kellemes Karácsont és BUÉK mindenkinek, amúgy meg szusi...

Mert egy tengerész, ha gondol a barátaira, úgy búcsúzik, hogy sorra veszi az ünnepeket, amikor nem lesz itthon.Már elég régóta vagyok indulásra kész, így aztán az asszony csinált vagy három "búcsúvacsorát", tegnap pedig én készítettem. Ide is teszem a fényképeit, hogy csorogjon mindenkinek a nyála!

Zöld dió befőttet tettem el

Ez a blog nem az a blog, ahol "minden napra egy tojás(bejegyzés)" terem... De mint említém volt, vidék, kis falu (Aka), sok élvezet (munka a ház körül) és nincs internetem. A falunak van persze, sőt, van kimondottan lakossági terminál is, de most egy kis gubanc van, mert a vezeték nélküli elosztó nem működik. (Aki nem tud magyarul, annak: wireless routerről beszélek :-)
Van két szép diófánk is, ami bőven fog teremni (szüret persze akkor lesz, ha hajón esz majd a fene, ahelyett hogy itthon...).
Szedtem öt liter zöld diót.
A végüket lecsíptem, elővettem egy erős villát, és megszurkáltam mindegyiket, több helyen. A szurkáláskor az ember kezére csorog a dió leve, ami akkor nem zavaró, csak másnaptól kezdve, mert majdnem fekete lesz a diópáctól! (És társaságban némi magyarázatot igényel. Bár úgy hírlik tudományos körökben, hogy lehet kapni gumikesztyűt, de ezt még nem erősítette meg a befőttügyi miniszter.) Ezt a munkát június 16-án végeztem, és július 3-án még nem kopott le teljesen.
Vízbe tettem őket, és naponta cseréltem tíz napon keresztül. A diókból kiázik a keserű íz, a víz a huszonnégy óra elteltével habos és barna színű lesz, ez természetes, senkit ne zavarjon!
A tíz nap elteltével jöhet az eltevés. Gyakorlat híján a következőképp mértem ki a szükséges vizet: a diókat beraktam a befőttesüvegekbe, majd ráöntöttem a vizet, és ezt bele a lábosba. Nekem hét befőttesüveg telt meg, és kimaradt még 9 dió. A főzés után pont hét üvegnyi lett, tehát egy kicsit összeesik, ami természetesnek tűnik számomra. A dióhoz szükséges cukor: kilónként 50 dekát számíts! Adj hozzá egy teáskanál őrölt fahéjat, és egy kevés őrölt szegfűszeget. Tedd fel, és főzd fel a szirupot. Amikor felfőtt, akkor a diót is tedd bele, és főzzed legalább tizenöt percig. Ezután tedd a diókat üvegbe, és szépen kanalazd rá a szirupot. Légmentesen zárd le,
majd helyezd egy (vagy kettő) lábasba amiben forró víz van, és forrald fel a vizet, majd hagyd az üvegekkel együtt kihűlni. Ha kihűlt, tedd a spájzod polcára, és hagyd ott karácsonyig.
Drága jó édesanyám akkor bontotta meg, és adta a karácsonyi asztalra desszertként. Ha marad egy kis szirup, mint nekem is, akkor hat decihez adj három deci tisztaszeszt, és ezt is tedd el. Szenteste koccinthat vele az, aki nem szereti az erőset, vagy oda van az édes likőrökért (addigra összeérik). Az asszonykámnak még "lazábbat" készítettem, olyan 8-10 fokost, ami nem szál a fejbe, de az íze finom!
Én bizony nem tudom megkóstolni karácsonykor, mert hajón leszek megint, de szigorúan meghagytam, hogy egy üveggel tegyenek el a hazajövetelemre!