Zsályás, kakukkfüves sült krumpli

Régen blogoltam. Másra kellett az idő, és megmondom őszintén, hogy remek időszak volt, amit internet és számítógép nélkül töltöttem! De munka ide, elfoglaltság oda, enni kell. Az asszonykám a fiának főzött Pesten, nekem meg csak alig volt időm, hogy a konyhára gondoljak. Ezért aztán csak gyors kaja jöhet szóba. Mivel éppen a maradék krumplit csírátlanítottam a pincében, mi más lehetett volna, mint krumpli.

A hámozás és a szeletelés nem igényel magyarázatot.

A tepsit meglocsoltam olíva olajjal és beborítottam zsályalevelekkel. Erre jött a burgonya, mindegyikre tettem friss kakukkfüvet és alaposan megszórtam erős paprikával, meglocsoltam olíva olajjal, és ment a sütőbe.

Harminc perc alatt szépen megsült. Teával isteni vacsora volt.

Amiért úgy gondoltam, hogy blogban a helye, az a zsályás megoldás. A levelek finoman megsültek, ropogósak voltak, egy csodálatos új ízt fedeztem fel, mert nagyobb mennyiségben az idén kezdjük, kezdtük a zsályát használni. Az ötlet onnan jött, hogy kaptam egy hozzászólást Tálalótól, hogy ő készít pirított zsályalevelet.

Természetesen lehet köretként is enni, úgy hiszem mindenhez passzol, amihez sült krumpliköretet fogyasztunk.

A rántott csirkeszárny dícsérete

Az ember mindenevő, mindent megeszik, van amit szívesen, van amit kevésbé. De vannak kaják, aminek nem tud ellenállni, és az én esetemben a rántott csirkeszárny ezek közé tartozik. Csak jól legyen elkészítve és királyi lakoma! Mert sajnos el lehet rontani ezt is. De ha minden klappol, akkor ropogós a burka, szaftos, omlós a húsa, körbeudvarolja az ínyedet, és úgy érzed, remek ez a nap, amikor ilyen finomat ehetsz!
A változatosságot pedig a körete adja. Lehet rizzsel, salátával, kuszkusszal, krumplival, soroljam még? Nálam a krumplipüré az egyik legjobban hozzáillő köret, de akkor fejes saláta dukál hozzá. A téli tavaszban az embernek kimozdulni sem volt kedve, nemhogy kocsiba ülni, Kisbérre menni salátáért.
Így aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve céklás pürét találtam ki köretnek, mert már láttam ilyen csodát más főzős blogban.  Külön megfőztem a céklát és a krumplit, majd együtt törtem össze őket. Ment bele a házi tejföl és kevés vaj, só. A szerecsendiót most kihagytam, mert a cékla ízéhez nem igazán passzol. De egy kávéskanálnyi kurkumát tettem bele (ez nálam most gyógyszernek nem minősülő készítmény, ami gyógyítani hivatott a térdízületem).
Amikor a változatosságról beszéltem, nem említettem, hogy szoktam "játszani" a burkával. Most a morzsába belekevertem kevéske kukoricalisztet, azokat látni fehér, apró pöttyökként. de meg szoktam bolondítani szezámmaggal is, és uram bocsá' mákkal is...

Hal subában

Amikor a Johannén hajóztam Oleg a szakácsunk csak úgy ontotta magából, illetve a konyhából a finomabbnál finomabb orosz-ukrán fogásokat. Ilyen volt a hering subában avagy szelgy pod suboj (vagy valami ilyesmi, az orosz államvizsgára ne ebből tanulj...). De az ember kihajózik, és feledékeny, a recept feledésbe merült.
Aztán jött Vicuska, aki több orosz ételt is elkészített és blogjában olvashatóak. Megláttam, és úgy döntöttem: szilveszterkor enni kell ilyet, hiszen nagyon finom!
Az elhatározásból tett lett, íme:
Négy krumplit és négy tojást megfőztem. Egy nagy céklát meghámoztam, kisebb darabokra vágtam, megfőztem. A fiam karácsonyi előételéből maradt egy kazal sárgarépa csík, tudod, ilyet lehet kapni. Vagy két sárgarépát reszelj le és főzd ropogósra. Két nagy hagymát vastag csíkokra vágtam, fövő vízbe dobtam, pár perc múlva leszűrtem. Már lágy volt, de még roppant. Két üveg ruszlit vettem (ez negyven deka hal), a halat felvágtam, a levét leöntöttem, a hagymát külön tettem.
vettem egy üvegtálat. A céklából reszeltem az tál aljára. Erre hal került. Majd burgonyát reszeltem rá nagy lyukú reszelőn. Rátettem a sárgarépát. Erre került a ruszli hagymája. Megkentem hamis majonézzel.
Négy deci tejfelbe tettem három nagy kanál mustárt, sóztam, kevés cukrot tettem bele, és fehér borsot. Majd két deci olaj került bele, és alaposan kikevertem. Ezzel kentem meg a hagymát.
Újabb réteg hal, majd hagyma, majd krumpli került rá, végül a majonézbe reszeltem a maradék céklát, elkevertem és a tetejére kentem. Végül főtt tojásokkal díszítettem.

Ezt harmincadikán készítettem, kikerült az erkélyre, és szilveszter este jót ettünk belőle.

Egyszerű, de nagyszerű: burgonyakrémleves

Az a helyzet, hogy kicsit megdolgoztatja az agyamat, hogy a túró és a sajtkészítés után maradt savót mi mindenre használjam fel?

Most egy burgonyakrémlevest készítettem.
Közben az is eszembe jutott, hogy érdemes átnézni, ki mit blogol ki, milyen ételek vannak túlsúlyban. Ez akkor ötlött az eszembe, amikor átnéztem a receptjeimet.
Mert én úgy csinálom, hogy a gugli olvasóba teszem a blogokat, ott megnézem, és amelyik tetszik, arra kattintok, majd pdf fájlba nyomtatom a Print Friendly alkalmazással. És ezekhez a blogokhoz kommentelek is. A napokban végignéztem, hát levesből majd annyi van, mint másból. Ez is azt mutatja, hogy eléggé leveses vagyok. Meg az is, hogy a blogomban sok leves van.
Miként ez is:
A burgonyát karikára vágtam, mert az már tuti volt, hogy habart típusú leves lesz, bár habarás nélkül, és ebbe a krumplit csak karikára vágom.
Egy szál pórét felkarikáztam, olíva olajon megdinszteltem, rádobtam a burgonyát, megkevertem, majd felöntöttem a savóval. Sóztam, borsoztam, és majoránnát dobtam rá vagy két kávéskanállal, hiszen ez a lelke ennek a levesnek. Amikor a burgonya majdnem teljesen megfőtt, a felét kiszedtem, botmixerrel simára zagyikoltam a levest, adtam hozzá vagy két deci tejszínt (házit, annyi van, hogy nem tudok mit kezdeni vele, heti négy liter tejről! Éljenek a tehenek! Kép nincs!), és óvatosan visszatettem a burgonyakarikákat.
Felforraltam, tálaltam, az enyémet megszórtam egy kis finom csípős paprikával.

Off - Zöldséggulyás

Sajnálom, de off vagyok, mert ez a recept kilóg, de nagyon a sorból.
Az a helyzet, hogy zöldségnapon készítettem egy tál ételnek, és nagyon bejött. Amiért elnézést kérek a látogatóktól az, hogy: ez egy teljesen normális, hétköznapi recept, nem karácsonyi mézeskalács, semmi köze az adventhez, nem ajándék, nem, habcsók... de a helyzet az, hogy én olyan vagyok, hogy ilyenkor is eszem, és a sütike nem az én reszortom.

Ezért aztán mostanában a látogatásaim is ritkulnak a gasztroblogokon, mert az olvasómban csak az ételrecepteket nyitom meg, süteményt nem. Mivel nem készítem, ezért nem is olvasom. Sajnálom.
Tehát, mivel enni kell, még a fogyózás alkalmával is, ezért ezt főztem ki:
Egy hagymás, paprikás gulyásalapot készítettem, azaz olajon megdinszteltem a hagymát, majd pirospaprikát szórtam rá. Erre dobtam a meghámozott, kis kockára vágott burgonyát, megsóztam, alaposan megdinszteltem, majd hozzáöntöttem egy fehér bab és egy kukoricakonzervet. A fűszerek között volt csili is, ez persze módjával, hogy ne legyen nagyon erős. Felengedtem annyi vízzel, hogy ellepje, szórtam bele kevés kölest (egy maréknyit) és megfőztem. A tetejére vágtam friss petrezselymet.
Én az ilyen kajákat oroszul szeretem enni. A hajón tanultam az orosz anyanyelvű tengerészektől, hogy a levesekbe nyers hagymát vágnak. Nos, amiben bab van, ahhoz korábban én is ettem, de azóta, hogy eltanultam tőlük, én másba is teszek. Persze nem a finom húslevesbe, meg a gyümölcslevesekbe se sűrűn.
Hát, elnézést, hogy a karácsonyi készülődés és a sok guszta sütemény, ajándék bonbon, fűszerolaj, szépséges mézeskalács közé beelefántkodtam ezzel a kajával...

Paradicsomos krumpli

Mert zöldségnapom volt, és a pszichowelness honlapon olvastam, mint ajánlatot. Nos, én nem úgy készítettem, de mint minden receptnél ez is több házasításából keletkezett.
Nem szeretek hajában főzni krumplit, csak ha nagyon kell. Aztán a második ok, hogy édesanyám is belefőzte a paradicsomba a krumplit.
Nos, nagyon egyszerűen készült:
Friss paradicsomot meghámoztam (forróvízbe dobtam, majd hideg alá tartottam, lejött a héja), felapróztam, kicsit megpároltam olajon, majd a befőzésből kimaradt paradicsomlét hozzáadtam, végül a nagy kockákra vágott krumplit. Sóztam, borsoztam, és kevéske cukrot adtam hozzá, beledobtam két ég görög bazsalikomot. Tudom, sokan nem cukrozzák, de én igen.
Amikor megfőtt, még vágtam rá friss bazsalikomot.
Finom volt.
Megettük.
Már 104 kiló alatt vagyok tartósan...

Slambuc

Kérem tisztelettel, el kell ismerni, hogy a népi kaják mindig finomak, etetik magukat, csak jól kell megfőzni!
Nos, a legutóbbi vendégeinket amikor meghívtuk, Évi azzal búcsúzott:
- Majd főzök nektek igazi slambucot!
Azóta fentem a fogam a jövetelükre. Most lett esedékes, ezért előző két napon egy gyümölcs és egy víznapot tartottam, mert a slambucra is vonatkozik, hogy ami jó, az hizlal.
Természetesen, semmi komplikáció, amint a hozzávalók is mutatják, az 5 kép a tészta maradéka, mert arról nem csináltam képet, feledékeny vagyok.)

Tehát: nagyjából másfél kiló krumpli (nem újkrumpli, mert az szétfő!) húsz deka füstölt szalonna, négy nagy fej hagyma és 80 deka csuszatészta és egy erős csukló izmos alkarral egybekötve, és egy nem halfőző bogrács, hanem a szélesszájú (a miénk szőrén szálán eltűnt, és csak halfőző van).
A slambuc készítésének sorrendje, ahogyan az a Hajdúságban szokva vagyon:
Rakj tüzet, csinálj parazsat, és tedd fel a szalonnát. Ha a zsírja kisült, akkor mehet a hagyma. Pirítsd szép üvegesre. Ha megtörtént, add hozzá a kockára vágott krumplit, és alaposan dinszteld meg. Öntsd föl háromszoros mennyiségű vízzel. Sózd meg. Ha a víz  lobogva forr, akkor tedd bele a tésztát.
És hagyd, hogy hadd főjjön. Amikor a vizét elfőtte, attól kezdve sűrűn kell kavargatni, addig, amíg össze nem állt egy masszává. Ha idáig megvan, akkor jön a neheze.
Vedd elő az erős csuklót és az izmos alkart (7. kép). Meg kell ragadni a bográcsot a fogója közepén, és erőteljes csuklómozdulattal megrántani, úgy, hogy a massza felrepül, és átforduljon. Ekkor hagyod, hogy az oldala megpiruljon. Jön a következő csuklós fordítás. Nem ragozom, a pirítás és a forgatás műveletét 32-szer kell elvégezni, és az utolsó után elmondhatod: kész a slambuc.
Ezután nincs más dolgod, mint tányérra szedd, és ragadj kézbe egy kovászos uborkát, és fald jól be!
nekünk "csak" dobálós savanyúságunk volt, most nyitottuk ki először, az is jól sikerült.
Jó étvágyat, eredményes fogyást!

Három tányérral ettem, hogy sokat fogyhassak... öten voltunk, az utolsó képen láthatod, hogy mennyi maradt.
Mielőtt hörögnél, hogy a slambucot nem így... meg minden..., ne feledd, ahány ház, annyi slambuc. És ez a legegyszerűbb, az alap étel. Ebbe lehet még tenni paprikát és paradicsomot módjával, vagy/és kolbászt (ekkor ha jól bezabálsz belőle, akkor teljesíted a 90 napos diéta mindhárom napját, a fehérjenapot - kolbász -, a keményítőnapot - krumpli -, és a tésztanapot - csuszatészta -, így aztán a diéta soron következő három napján már nem kell semmit se enned.
Én is így fogok járni (de csak két nap lesz a víznap, mert nem volt benne kolbász!)

Lucskos krumpli, bográcsban

Nos, a kép "csak illusztráció", nem mintha egyébként nem az lenne, csak ezzel az a bibi, hogy éppen köröm-csülök-lapocka kombinációs gulyásféle rotyog benne. Ez a bográcsplacc afféle felújítás előtti, talált anyagokból készült (két szőlőkaró és egy betonvas rúd), a tüzet se kiépített , körülülős főzőhelyen raktam, de ez mit se von le használati értékéből. De majd jövőre! (Vagy kicsit később...)
A lucskos krumpli névre hallgató kaját az anyósomtól tanultam. Az újkrumpli szezonétele volt ez náluk.
Tehát a megtisztított újkrumplit karikára vágod. Hagymát jó bőven használj, ezt apró kockára vágd. Füstölt szalonna zsírjára dobjad, és rögtön hozzá is adhatod a karikára vágott szintén füstölt kolbászt. Ezek a füstölt dolgok az anyósom receptjéből hiányoztak, de bográcsos ételhez viszont kitűnően illenek.
Ha már megpárolódott a hagyma, megszóróm bőven pirospaprikával, elkavarom, majd rádobom a krumplit. Sózom, átkeverem, kicsit hagyom pirulni, majd felengedem vízzel. Épp, hogy ellepje. Hozzáadok egy felszeletelt paradicsomot és zöldpaprikát is. Hamar megfő az étel, tehát ne számíts arra, hogy a vizet el lehet párologtatni belőle, ezért csínján használd.
És most jön a frinc-franc, amit bográcsételnél nemigen csinálnak (legalább is én nem hallottam még): behabarod. Nem kell vastagon, és persze a tányérban utána szabad tejfelezni.
Ennyi. És finom. És olcsó. És gyors. És amíg elkészül lehet pihenni a bozótirtás vagy a sufni rendberakása közben.
Úgy gondolom, más is ismeri ezt az ételt, esetleg más néven. Ez azért érdekelne!