Mozzarella fogságban

Sajnos, a kertünket az esküvői előkészületek, és az utólagos "romeltakarítások" kissé háttérbe szorították. Így aztán néhány napja, amikor kimentem, találtam egy óriás cukkinit.
Mit lehet belőle készíteni? Volt egy kisebb padlizsán is, ami elég nyamvadtnak tűnt, de aztán jött az ötlet, és ez lett belőle:

A sült padlizsán a cukkiniben, majd mozzarella, végül paradicsom rá és az öntet...

A cukkinit felszeleteltem, a közepét kivájtam, és olíva olajon megsütöttem mindkét oldalát. A kis padlizsánt felszeleteltem, és az is ment a serpenyőbe. Ezután tepsibe helyeztem, a padlizsánra mozzarella golyókat helyeztem félbevágva. Ehhez elengedhetetlen volt a friss oregano.
Erre jött a kertből a paradicsomszelet, amire friss bazsalikomot kötelező tenni! Ezzel a mozzarella máris fogságba került!
Mivel a hét végi grillezésből maradt fűszeres aludttej öntetem (menta, petrezselyem, római kömény, ánizskapor, kurkuma ízesítésű volt, a garam masala kimaradt, mert sajnos az asszonykám nem igazán szereti a csípőset), ezzel meglocsoltam.

Most már nincs más hátra, mint sütőbe tolni, és megsütni.
Amikor a paradicsom, a cukkini, a padlizsán és a bazsalikom egy ételben találkozik, abból csak jó jöhet ki, és ez pirítósra helyezve igencsak finom volt!

rozsos tósztkenyéren igazán finom volt!

Kitaláltam, megcsináltam, most mi lesz...?

Meglátni, kitalálni egy pillanat műve volt, megcsinálni is gyors, de most aztán hogyan?

1. Mi legyen a neve? Zöld fűszerkrém?
2. Vajon meddig áll el? És hol?

Szóval a fagyok közeledtével azon törtem az agyam, hogyan kellene hasznosítani a fűszernövényeket, amik még vitézül zöldellnek, de aztán ők is feladják. Van szárítva, van fagyasztva, akkor most legyen valamilyen krém.
Valahol olvastam, hogy a mogyorót, ha alaposan összeturmixolom valami vajhoz hasonló izét kapok, de ezt ne csináld így, mert csak halvány rémlikről van szó.
Tehát összeszedtem egy nagy csokréta citromfüvet, egy nagy kazal mentát, és sok-sok oreganót, ami éppen virágzik. Mosás és szárítás tegnap volt.

Ma beletettem a robotgépbe, adtam hozzá egy kis darab apróra vágott gyömbért, pár gerezd fokhagymát, két maroknyi sótlan pörkölt mogyorót és egy marok hántolt napraforgómagot, sóztam, és meglocsoltam olíva olajjal. Elkezdtem aprítani, szép egyenletes massza lett, és jó sűrű. Ezért többször kellett még hozzáadni olajat. Végül egy sima, jól kenhető krémet kaptam, amit lehet pirítósra kenni, tésztához keverni, de arra is gondoltam, hogy kissé fellazítani, és akkor mártásként is üzemelhet... Aztán sós pálcikákat lehet vele ízesíteni, meg bagetteket...
Te amúgy hogyan használnád?
Azt találtuk ki az asszonykámmal, hogy kisebb adagokat fóliába csomagolva lefagyasztjuk, de a hűtőben is tartunk. Vajon meddig tartható el így?
Ki emlékszik erre a szörnyszülött étkészletre a 70-es évekből? NDK-s csúcstermék.
Mi nosztalgiából tartjuk, mert a húgom 1973-ban kiment dolgozni Ilmenauba. A pécsi Zsolnay gyár küldte ki porcelánfestést tanulni a helyi porcelángyárba. Aztán mi lett belőle? Ilyen készletek kerültek ki a kezük alól, ők meg a matricákat tették fel a kiégetés előtt. Ennyit a porcelánfestésről...

Padlizsános pirítós

Könnyű vacsora tésztanapra.
A padlizsán és a paradicsom találkozása egy kis öntettel mindig mennyei!
Tehát az alábbit követtem el:

Közepesen vastag kenyeret szeltem, a serpenyőbe némi olíva olajat öntöttem, és szépen megpirítottam. Amikor kész  volt, a padlizsánokat vastag karikákra szeltem, és olaj nélkül, a száraz serpenyőben megsütöttem mindkét oldalukat.
Időnként szedőlapáttal lenyomtam, közben érezni, mikor puha. Nem kell sok idő...
Amíg pirult elkészítettem az öntetet. Szedtem a kertben mentát, oreganót, görög bazsalikomot, kakukk- és citromfüvet. Egy kefirt öntöttem a tálkába, hozzáadtam két kiskanál tejfelt, kevéske olíva olajat, van jó csípős román mustárom, abból egy kiskanálkányit, sóztam, borsoztam, alaposan elkevertem a zöldfűszerekkel, amihez adtam még két gerezd friss fokhagymát is.

Ezután két szelet padlizsánra tettem egy-egy szelet paradicsomot, leöntöttem az öntettel.

Nagyon finom vacsora volt!